"Meglátni Mária tekintetét, és védeni az emberi életet"

A csíksomlyói búcsú üzenete
Fotó: szekelyhon.ro


2018. május 20. vasárnap, 10:46 perc   

Az élet védelmének a mindenek fölöttiségéről beszélt a szombati csíksomlyói búcsú szónoka, Marian Adam Waligóra lengyel szerzetes, a czestochowai Jasna Góra-i pálos kolostor házfőnöke. - írja a Székelyhon

A szerzetes a több százezres tömeggel is elismételte Mária akkor mondott szavait, amikor megtudta, hogy Isten fiát hordozza: Istenem, legyen nekem a te igéd a te szavad szerint.

Az idézett kijelentés az idei búcsú jelmondata is volt. „Őt, Máriát követve nem térsz le az útról, hozzá fohászkodva nem veszted el a reményt. Reá gondolva nem hibázol. Vele kitartva nem veszel el. Amikor ő védelmez, nem aggódsz. Ahol ő vezet, nem fáradsz el. Amikor az ő kegyelme veled van, célba érsz.

A mai napon itt, Csíksomlyón, ezen a szent helyen mindenki elmondhatja, hogy megkaptam az Istenanya tekintetének ajándékát. Ahogy Ferenc pápa Częstochowában, a Szűzanya kegyképe előtt imádkozva, mi itt Csíksomlyón azelőtt a kegyszobor előtt valóban megkapjuk az Istenanya tekintetének ajándékát – fejtette ki a szónok. (...)

Felidézte, amikor 25 évvel ezelőtt mint fiatal pálos kispap állt a csíksomlyói kegytemplomban és várakozott, hogy a kegyszoborhoz érve megérinthesse a Szűzanya lábát, és közelről belenézhessen anyai szemébe. Soha nem fogom ezt a pillanatot elfelejteni, annak ellenére, hogy Lengyelországban, Częstochowában térden csúszva sokszor megkerültem a Fekete Madonna kegyképét, és arcába számtalanszor tekintve állhattam előtte. (...)

„Mi, hívő emberek gyakran megyünk Isten anyjához a közelségéért. Elzarándokolunk kegyhelyeire, itt Csíksomlyóra, hogy megérintsenek bennünket a híres kegyszobor kegyelmei, Lengyelországba, Częstochowába, hogy térdelve körbejárjuk a Szűzanya oltárát, és találkozzunk tekintetével a kegyképen keresztül, Fatimába, hogy többször megérintsük az ő jelenésének a helyét, és még sokfelé azért, hogy az anyjának közelségén keresztül megtapasztaljuk Isten jelenlétét”.

„Valljuk be őszintén, hogy ez nekünk gyakran hiányzik, ezért keressük ezt Mária tekintetében, az abból ránk áradó kegyelmekben és az Isten előtti közbenjárásában. Fontoljuk meg, hogy miért is zarándokolunk, miért vagyunk itt ebben a csodálatos közösségben. Bizonyosan azért, hogy tanúságot tegyünk más testvéreinkkel való egységünkről a hitben, ugyanakkor azért is, hogy kézzel foghatóvá tegyük, megmutassuk, hogy egy nemzet vagyunk: egy nép, amely szereti Istent és saját szülőföldjét.

Ezért magyar testvéreim, soha ne engedjétek el egymás kezét, akárhol is éltek a világon – buzdított a szónok. Elmondása szerint mindenekelőtt azért vagyunk itt, mert szeretnénk valamit kérni, kiesdekelni Mária közbenjárása által az Istentől.

Szeretnénk megtapasztalni kegyes, szerető anyai tekintetét. Egyrészről itt akarunk valamit hagyni magunkból. Másrészről el akarunk vinni a kegyhelynek szentségéből. Új erőt szeretnénk meríteni belőle. A lélek erejét, amelyre olyan nagy szükségünk van a hétköznapokban. (...)

Ez a mostani nagy búcsús nap, amit itt átélünk évről évre, megmutatja nekünk, hogy az erdélyi, magyarországi és a világ minden részéről érkező magyar hívők hol keresnek igazi segítséget, védelmet és oltalmat. Ezen a helyen most az egész magyarság fohászkodik: „Most segíts meg Mária!”

Kifejtette, Mária a mai napon, pünkösd szombatján arra szólít bennünket, hogy itt, ebben a természet adta utolsó vacsora termében gyűljünk össze, és tartsunk ki vele együtt az imádságban. Vele együtt várakozzunk az isteni új adományokra, a Szentlélek új sugallataira, hivatásunk megerősödésére.

Amikor Máriára tekintünk, megtanuljuk felismerni Isten ránk vonatkozó terveit. Mária megmutatta, hogy szereti az életet. Nyitott szívvel fogadta a hírt, hogy Isten fiának az anyja lesz. Elfogadta hivatását, azonosult vele, és amikor kellett, harcolt a gyermeke életéért. Nem akart megszabadulni Jézustól mint szükségtelen dologtól – hangoztatta.

Marian Adam Waligóra arra figyelmeztetett, hogy a fejlett világ embere nem mindig cselekszik az isten akarata szerint. Példaként egy Alfie nevű kisfiú esetét hozta fel, akit áprilisban egy bírósági ítélet nyomán hagytak meghalni egy liverpooli kórházban. (...)

Elmondta, az elmúlt hónapban megviselt bennünket az, ami a világ szeme láttára történt egy gazdag, modern európai országban, Nagy Britanniában, pontosabban a liverpooli kórházban. Hallottuk, hogy a jog hatalmába burkolózva hogyan mondtak le egy Alfie nevezetű gyermek életének védelméről, akinek az egyetlen „bűne” az volt, hogy megbetegedett, és nem tudott magától lélegezni az agyában keletkezett betegség miatt.

Az is „bűne” volt, hogy olyan szerető szülei voltak, akik a lehetőséghez képest a jelenlegi orvostudomány eszközeivel segíteni akartak neki, de a bírósági ítélet ezt nem tette lehetővé. Emlékezzünk Jézus szavaira: „mindazt, amit a legkisebbel tesztek, velem teszitek.”

Elmondása szerint érthető, hogy ez mindenkinek csalódást okozott az emberség tesztjében. „Íme, látjuk hogyan lehet megölni egy gyermeket, miközben ez a világ a kozmosz legutolsó sarkát is kutatja, feltárja a tenger mélységét, mesterséges intelligenciát alkot, diagnosztizálja a legcsodálatosabb és legprecízebb eszközökkel és gépekkel a legritkább betegségeket, ugyanakkor nem kifizetődő számára megtartani egy kisfiú életét, akinek csak oxigénre, vízre és ételre lett volna szüksége – fejtette ki Adam Waligóra.

Mindehhez még az is hozzátartozik, hogy Ferenc pápa – latba vetve egész pápai tekintélyét – biztosította volna a Vatikán orvosi ellátását, hogy segítsen a gyermeknek, és reményt adjon a szülőknek. És még az is idetartozik, hogy a világon milliók követelték Alfie életben maradását. Mit szólhatunk ehhez? Elfelejtette a barbár világ a szeretet parancsát. Elfelejtette az ember legalapvetőbb jogait – mondta el a pálos szerzetes. 

Szerinte napokon keresztül láttuk erőtlenül a megrázó kontrasztot, vagyis egy gazdag ország megcsodált kicsi gyermekét az angol királyi házaspár karjaiban, miközben nem tudott védelmet nyújtani annak a másik kisgyermeknek a liverpooli kórházban. (...)

Végül megköszönte a zarándokoknak azt, hogy összegyűltek Csíksomlyón, és megígérte, hogy elviszi Częstochowába az imádságaikat.

Büszkék vagytok arra, hogy magyarok vagytok.

Erről tanúskodik a számtalan idehozott zászló, és a helységneveket tartalmazó feliratok. Isten áldd meg a magyart! Áldjon meg mindannyiótokat, akik szeretitek az életet, családjaitokat, gyermekeiteket. Máriával együtt mondjuk: Istenem, legyen nekem a te igéd, a te szavad szerint! – buzdította és dicsérte az egybegyűlteket a csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka.

szerző: Tamás Attila bővebben: szekelyhon.ro


Kapcsolódó cikkek | Hírek




porno ankara tercume
Samsun Escort istanbul escort lida lida hacklink webmaster forumu