A Cemo szerint nincs visszalépés a kisebbségi jogok terén, az RMDSZ „megtévesztő propagandát” folytat

Megtévesztő, hamis az RMDSZ politikusainak állítása, miszerint a sürgősségi kormányrendelettel elfogadott új közigazgatási törvénykönyv visszalépést jelent a kisebbségi jogok terén – szögezte le pénteki közleményében a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo).
Fotó: illusztráció, MTI, Veres Nándor


2019. július 6. szombat, 10:18 perc   

Megtévesztő, hamis az RMDSZ politikusainak állítása, miszerint a sürgősségi kormányrendelettel elfogadott új közigazgatási törvénykönyv visszalépést jelent a kisebbségi jogok terén – szögezte le pénteki közleményében a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo).

A Szigeti Enikő ügyvezető igazgató kézjegyével ellátott dokumentumban a jogvédő szervezet kiemeli: az RMDSZ politikusaival ellentétben a Cemo szerint nem történt jogvesztés a romániai magyar közösség szempontjából, az új közigazgatási kódex nem jelent visszalépést a nyelvi jogok terén.

"Az RMDSZ megtévesztő propagandája pszichózist, erős rettegést keltett az erdélyi magyar emberekben. Több napi elemzés után nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy mindazok a kisebbségek anyanyelvhasználati jogait szabályozó rendelkezések, előírások megtalálhatók az új törvénycsomagban is, mint a 2001-ben elfogadott, eddig hatályban levő, 215-ös helyi közigazgatásról szóló törvényben.

Sőt a régivel ellentétben az új törvénykönyv azt is szabályozza, hogy a kétnyelvű formanyomtatványokat, űrlapokat hogyan kell elkészíteni, milyen módszer szerint kell kivitelezni (195. cikkely, 4. bekezdés). Ezen kívül majd semmi sem változik azokon a településeken, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a 20%-ot” – áll a Cemo közleményében.

Eszerint a polgármesteri hivatalokban (ott, ahol az etnikai kisebbséghez tartozó személyek számaránya 20 százalék felett van) ezentúl is van lehetőség magyarul ügyintézni, ennek érdekében a hivatal köteles magyarul beszélő személyeket is alkalmazni közönségszolgálati munkakörökbe (195/5). A magyar nyelvű beadványok esetén a hivatal köteles a választ magyarul is megfogalmazni (195/2). Magyarlakta településeken a döntéshozó testület napirendjét kötelezően ezután is magyar nyelven nyilvánosságra kell hozni (135/5) – közölte a 2007-ben Marosvásárhelyen alapított emberjogi és jogvédő szervezet. A Cemo szerint továbbra is lehetőség nyílik magyarul is felszólalni a tanácsüléseken (138/3). A normatív és egyéni jellegű határozatok magyar nyelven történő közlése szintén benne van a törvényben (198/3, 199/3), de ez rendelkezik a hivatalok magyar nevének kötelező kifüggesztéséről (195/6), valamint a települések magyar nevének feltüntetéséről (195/6) is.

„Egyetlen visszalépés talán a 602-es cikkely 1. pontjában található, amely szerint azokon a településeken, ahol a kisebbség számaránya 20 százalék alá csökken – amit a legfrissebb népszámlálás adatai alapján vesznek figyelembe –, az új közigazgatási törvénykönyv kisebbségi anyanyelvhasználatra vonatkozó rendelkezései nem lesznek érvényesek.

Ez, a korábbi 215-ös helyi közigazgatásról szóló törvényben úgy volt megfogalmazva, hogy az etnikai arányok változásától függetlenül a jogok maradnak” – vázolta a Cemo, amely elismeri: ennek valóban súlyos következményei lehetnek például Kolozsváron, hiszen ott a magyarság számaránya ma már jóval a 20% alá süllyedt, pedig egy igencsak jelentős magyar közösségről van szó, közel 50 000 emberről.

„Sajnos az RMDSZ számára nyilvánvaló lett, hogy Románia kormánya úgy hozta meg a romániai magyar közösség közigazgatási anyanyelvhasználati jogait nem korlátozó törvénykönyvet, hogy az érdekképviselet nem tagja a kormánynak, nincs a kormánypártokkal érvényben levő megállapodása, a parlamentben az erdélyi magyarság egyetlen érdekképviseleti szerve az ellenzék padjaiban foglal helyet” – fogalmaznak a Szigeti Enikő által aláírt közleményben.

A Cemo végezetül hangsúlyozza: fontos lenne, ha az RMDSZ központi vezetése az elfogadott anyanyelvi jogok érvényesítésének módszereiről, stratégiájáról beszélne, „és nem arról, hogy olyan települések magyarsága veszíti el anyanyelvhasználati jogait, ahol ezeket a lehetőségeket – pont az RMDSZ-es helyi képviselők miatt – eddig sem alkalmazták”. (Forrás: kronika.ro)


Hírdetés