A lányok hajdanán is izgatottan várták a locsolókat

Amíg húsvétvasárnap a hálaadás napja Jézus feltámadásának csodájáért, addig húsvéthétfő az ünnephez kötődő legismertebb népszokásról, a locsolkodásról szól.
Fotó: forrás: hirado.hu


2019. Április 22. hétfő, 21:05 perc   

Amíg húsvétvasárnap a hálaadás napja Jézus feltámadásának csodájáért, addig húsvéthétfő az ünnephez kötődő legismertebb népszokásról, a locsolkodásról szól.

Ennek a háznak udvarában szép kis rózsabimbót láttam.
Vizet hoztam a tövére, szálljon áldás a fejére.
Szabad-e locsolni?

Ekkor a lányok azt mondták, hogy szabad, amiért cserébe a fiú megkapta a piros tojást – hangzott el az M1 Család ’19 című műsorában.

Régen a legények sorra járták a házakat és énekek, versek kíséretében locsolták meg a lányokat, akik cserébe hímes tojást adtak. A rigmusokban a lányokat jelentő virágmotívum mellett megjelenik a feltámadás öröme is.

Kivirradt a tavasz ma húsvét napjára
Új életet öltött föl magára.
Én is e szent napon örömet hirdetek
Mert Jézus feltámadt. Ezen örvendjetek!

Vannak olyan locsolóversek is, amiket a bibliai, húsvéti történetet Jézus kereszthalálától a feltámadásáig narrációval vagy vers formájában mondták el  – mondta a műsorban Kustánné Hegyi Füstös Ilona, a szentendrei skanzen múzeumpedagógusa.

Kalap, kendő, aranyág az óvodások locsolkodó kellékei

A locsolkodással és az ahhoz kapcsolódó szokásokkal örömmel ismerkednek a szentendrei néphagyományőrző óvoda apróságai is. Csépányi Péterné, a Püspökmajori Néphagyományőrző Mesteróvoda vezetője elmondta: a pici lányokat a fiúk minden alkalommal aranyággal, zöld ággal, kisvödörből meglocsolják. Van, amikor szagos vizet készítenek. A csöppnyi fiúkra kalap, a kislányokra meleg kendő került, és már kezdődhetett is a húsvéti locsolkodás.

A húsvét hétfőt egyes vidékeken vízbevető hétfőnek is nevezték, mivel a locsolkodás alapja a víz mágikus erejébe vetett hit volt. Nem mindig léteztek locsolóversek, és nem a tósztokon volt a hangsúly. Ez csak az utóbbi 100-200 évben kezdett divattá válni, és eredetileg a termékenységvarázslás, a vízzel való varázslás volt a lényege – mondta Kustánné Hegyi Füstös Ilona.

Szépen kérem az anyját, adja elő a lányát!
Hadd locsoljam a haját, hadd nőjön nagyra, mint a csikó farka.
Még annál is nagyobbra, mint a Duna hossza.

Azért, hogy a víz igéző bűvölete egészséget és megtisztulást hozzon, hajdanán akit meglocsoltak, az bizony tetőtől talpig vizes lett. Egész vödörnyi vizeket öntöttek a lányokra a kútnál vagy a vályúnál, de Gyimesben például a még jeges patakban fürdették meg őket – ismertette.

Ajtó megett állok, piros tojást várok.
Ha nem adtok lányok, mind a kútba hánylak.

Az apróságok nemcsak vízzel és zöld ágacskákkal, hanem köszöntőkkel is készültek. Csépányi Péterné elmondta: több tájegység locsolóversét használják. Idén a Békés megyei Orosháza-gyűjtést és egy háromszékit tanultak a gyerekek. Az első versike a víz bűvös erejének bizonysága, ugyanakkor a háromszéki rigmus tréfás fenyegetés.

A legkedvesebb leánykánál kezdték a locsolást

A lányok hajdanán is óriási izgalommal várták a legényeket, hiszen megszólták azt, akihez nem mentek a locsolók.

Nagyon korán kibújtunk az ágyból és vártuk a locsolókat, mert az is szégyen volt, hogyha ágyban találták a lányokat – emlékezett vissza Papp Kornélia a régi időkre.

Köszönjük, hogy köszöntöttél, rózsavízzel megöntöztél.
Én is köszöntelek téged, tojás lesz a fizetséged.

Először általában a legkedvesebb leánykához mentek, majd a keresztszülőkhöz is. Tojás mellé a keresztgyermeknek varázsige is járt.

„Ilyen kerek, ilyen szép, ilyen egészséges légy” – idézte fel a műsorban egy másik visszaemlékező, Kertész József. Elmondta: kerek volt a húsvét. Fényes és ünnepi.

A hagyomány továbbéltetésével, a régi versikék, rigmusok megismerésével az apróságok számára is fényesebb a húsvét. (hirado.hu)


Hírdetés