A lélek templomát építették a Gyimesekben

Több ezer zarándok vett részt pünkösd vasárnapján a Gyimes völgye legrégibb templománál, a kontumáci szabadtéri oltárnál celebrált ünnepi szentmisén.
Fotó: szekelyhon.ro


2019. június 10. hétfő, 17:31 perc   

Több ezer zarándok vett részt pünkösd vasárnapján a Gyimes völgye legrégibb templománál, a kontumáci szabadtéri oltárnál celebrált ünnepi szentmisén.

Salamon József helyi plébános prédikációjában a lélek templomának fontosságát hangsúlyozta.

Tizenkét éve már, hogy második székelyföldi pünkösdi zarándokhely lett a Gyimesek vidéke, 2007 óta minden éveben turisták ezrei látogatnak el az ezeréves határhoz a csíksomlyói pünkösdszombati búcsú utáni napon. Idén is több ezren népesítették be a Tatros völgyét. Az egykori határállomásra, a gyimesbükki pályaudvarra vasárnap délelőtt befutott a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz szerelvénye ezerszáz zarándokkal. Közel ezer nem Bákó megyei rendszámú személygépkocsit számoltunk össze az udvarokon.

Felemelő látvány volt a hagyományosan több száz motorost számláló csoport érkezése, ám sokan gyalogosan, szekérrel, de még lóháton is a szentmisére igyekeztek. Az anyaország és Erdély minden részéről érkező zarándokok mellett szép számmal voltak moldvai csángók, illetve román ajkú római és görög katolikus hívek, de Horvátországból és Csehországból is jöttek zarándokok.

A Gyimes völgye Bákó megyéhez csatolt részén, Gyimesbükk területén egész végig egyenruhások vigyáztak a rendre, szinte minden száz méteren volt egy csendőr vagy rendőr, de a zarándokok példát mutattak, nem volt sehol rendbontás, incidens vagy közlekedési baleset. A szentmisét a marosvásárhelyi Mustármag Közösség énekegyüttesének Emlékezzünk nagyjainkra című zenés előadása vezette fel, amelyben Márton Áron egyik megőrzött szentbeszédrészletét is lejátszották, majd az száz éve született Dani Gergely plébánosra emlékeztek a helyi iskola diákjai.

Az anyaországi zarándokok elhozták Gyimesbe, és az oltár mellett meg lehetett csodálni Mátyás király kálváriáját. A Corvin-kálvária az esztergomi főszékesegyházi kincstár legértékesebb darabja, Magyarország egyik legnagyobb ékszerkincse, amely egy talpas, aranyból készült kereszt. A misét megelőző percekben Dévai-Nagy Kamilla elénekelte a Tánczos Katalintól származó, közkedvelt Az én miatyánkom című dalt, majd Görbe Vilmos, Gyimesbükk polgármestere köszöntötte a vendégeket.

Építsük a lélek templomát

Salamon József gyimesbükki plébános a szentlélek kiáradásának ünnepén a lélek templomának építését hangsúlyozta. Prédikációjában Szent István országának legkeletibb részén élő csángók küldetéséről, az őket a 20. században vezető papokról és püspökökről beszélt. „Hetven évvel ezelőtt Márton Áron püspök innen, Gyimesbükkről indult Csíksomlyóra, miután 265 fiatalt megbérmált. Le akarták tartóztatni, de nem tudták, mivel a pásztor védte a népét, és a nép védte a pásztorát.

Üzenet ez számunkra, mert nagyon fontos, hogy együtt dobogjon a szívünk, és ugyanabból a forrásból merítsünk, mert csak akkor lesz teljes, értékeiben gazdag népünk és országunk, ha a nagyjaink által hátrahagyott örökségből építkezünk, ha Isten igéjéből, a szeretetből táplálkozunk, az igazságra építünk, mert csak így tudunk megmaradni.

Nagyjainkra emlékezünk, és nem szabad megfeledkeznünk azokról, akik a lélek templomát építették. Dani Gergely először a lélek templomát építette, és miután a közösség lélekben megerősödött, miután felépült a lélek temploma, elkezdődhetett abban a lehetetlen időkben a gyimesbükki nagytemplom építése. Ma is fontos, hogy lelkünk tiszta legyen, a szeretet és az igazság, a gerincesség vezérelje utunkat” – hangsúlyozta Salamon József.

A mise után a Szent István király képmásával díszített mozdony legurult az egykori határ melletti, 30-as számú, legkeletibb magyar vasúti őrházhoz. Itt a Dani Gergely Általános Iskola diákjainak Antal Etelka igazgatónő által betanított ünnepi műsora hangzott el, majd a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz zarándokvonatok visszaindultak Gyimesből Madéfalvára.

szerző: Dobos László - szekelyhon.ro


Hírdetés