A magyar költészet napja

"Veszem a szót, földobom a levegőbe, ott szétesik, és újra megfogom, és akkor valami más."


2016. Április 11. hétfő, 10:48 perc   

"Veszem a szót, földobom a levegőbe, ott szétesik, és újra megfogom, és akkor valami más."

"Nem szükséges, hogy én írjak verset, de úgy látszik, szükséges, hogy vers irassék, különben meggörbülne a világ gyémánttengelye. „  -József Attila

József Attila Budapesten, 1905. április 11-én látta meg a napvilágot. Huszadik századi magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja.Hazánkban 1964. óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük a költészet napját. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelgünk a tragikus sorsú poéta emléke és a magyar líra előtt.

„Mikor meghalt, nem volt semmije. És ma – költők tudják csak igazán! – egész világ a birtoka: fűszálak és csillagok, sőt a szótár egyes szavai, amiket büntetlenül senki többé el nem vehet tőle.” -Pilinszky János: József Attila emlékkönyvébe

 

„Sár és virág, kavargó semmiség,

de hirtelen, mint villám, hogyha lobban -

két sor között - kinyíl nekünk az Ég. „

Kosztolányi Dezső: Negyven pillanatkép 1. Vers

 

Nincs jelentős magyar író, költő, akire nem hatott volna József Attila alakja, költészete. Megszámolni is lehetetlen azoknak a tanulmányoknak szerit-számát, amelyek költészetét boncolgatják, magyarázzák.

"Minden, ami költészetünkben addig volt, beleolvadt József Attilába; minden, ami azóta van, vele kezdődik" - László Zoltán.

Noha a költészet napját József Attila születéséhez kötjük, április 11-én született Márai Sándor is, 1900-ban.

sulihalo.hu/wikipedia.hu


Hírdetés