A román kormány újraindítja a Verespatak világörökséggé nyilvánítását célzó eljárást

A román kormány újraindítja a Verespatak és környéke világörökséggé nyilvánítását célzó eljárást az UNESCO-nál - jelentette be Bogdan Gheorghiu kulturális miniszter pénteki sajtóértekezletén.
Fotó: illusztráció, forrás - Wikipedia


2020. február 2. vasárnap, 12:15 perc   

A román kormány újraindítja a Verespatak és környéke világörökséggé nyilvánítását célzó eljárást az UNESCO-nál - jelentette be Bogdan Gheorghiu kulturális miniszter pénteki sajtóértekezletén.

A tárcavezető jelezte: a döntésről még pénteken - közvetlenül a határidő lejárta előtt - értesítik az UNESCO-t, így az erdélyi település ügye napirendre kerülhet a világörökségi bizottság nyári, Kínában tartandó ülésén.

Gheorghiu felidézte: a világörökségi védettség esetleges elnyerésétől függetlenül a román kulturális tárca védett műemlékvédelmi területté nyilvánította Verespatakot. Hozzátette: a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kormányprogramjában prioritásként szerepel a verespataki kulturális örökség megmentése. Ennek érdekében rövidesen átfogó - a teljes térségre kiterjedő műemlék-helyreállítási és környezet-rehabilitációs - programot dolgoznak ki.

A keddi kormányülésen Ludovic Orban miniszterelnök bírálta az előző, szociáldemokrata kormányt, amiért felfüggesztette az eljárást az UNESCO-nál Verespatak világörökségi jelölése ügyében. Akkor Románia azért lépett vissza az eljárásból, mert tartott attól, hogy Bukarest elveszítheti azt a pert, amelyet a Gold Corporation kanadai vállalat indított Románia ellen. A kanadaiak 4 milliárd dollár kártérítést követelnek a román államtól, mert a hatóságok mintegy tizenöt éven át halogatták az engedély megadását az ott rejlő arany és ezüst kitermelésére.

A határidő közeledtével Romániában ismét kiéleződött a vita Verespatakról: a román építész kamara levélben, a környezetvédők és civil szervezetek pedig Nagyszebenben és Bukarestben újabb demonstrációval sürgették, hogy a kormány indítsa újra a világörökségi védettségi eljárást. A Meridian szakszervezeti szövetség szerint viszont a kormány döntése nem Verespatak megmentését, hanem Európa legnagyobb arany- és ezüstlelőhelyének "megbénítását" célozza, ami a szövetség szerint súlyosan sérti Románia nemzetbiztonsági érdekeit.

Románia 2016-ban értesítette az UNESCO-t, hogy felvette Verespatakot a világörökséggé nyilvánításra javasolt helyszínek listájára. Bukarest akkor arra az egyedi kulturális tájra, az ember és környezete közti értékteremtő kölcsönhatásra hivatkozott, amely a több ezer éves aranybányászat során alakult ki az erdélyi településen.

Az Erdélyi-érchegységben, Verespatakon és környékén a Gold Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarta megnyitni, ahol vitatott ciántechnológiával bányásztak volna ki 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. 2013-ban nagyszabású tüntetések robbantak ki a beruházás ellen Romániában, ezért a bukaresti parlament 2014-ben elutasította az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet. (MTI)


Hírdetés