A romániai sajtó... fél!

A sajtó, a demokrácia láncos kutyája behúzta farkát a lábai közé. De ez nem megoldás.
Fotó: foter.ro


2015. május 6. szerda, 12:25 perc   

Politikai és titkosszolgálati befolyás nehezedik a romániai sajtóra, amelyet a tulajdonosi szféra érdekeinek való kiszolgáltatottság is jellemez - állapította meg egyebek mellett az ActiveWatch nevű bukaresti civil szervezet

2014-et a román média válságának elmélyülése jellemezte. A médiavállalkozásokat továbbra is sújtotta az eladások és nézettségek csökkenése, a terjesztéssel kapcsolatos gondok, az állami reklámpénzek önkényes osztogatása és – újabban – az adózásra és a munkajogra vonatkozó román törvények eltérő értelmezése.

Az újságírók egyre kisebb bérekkel, munkahelyi kiszámíthatatlansággal és instabilitással, zsúfolt munkaidővel és egyre bonyolultabb feladatokkal szembesülnek. A 2014-es választási évben a szakmai hibák is megsokasodtak. Rendkívül leromlott a nyelvezet, mind országos, mind helyi szinten nőtt az agresszivitás. Kivételeknek tűnnek azok a helyek, ahol a mesterséget tisztességesen, a szakmai szabályokat megközelítő módon űzik.

„Ha egyetlen szóban kellene meghatároznunk a média 2014-es állapotát, akkor a félelem lenne a legjobb kifejezés. Az újságíró félelme attól, hogy holnap talán már nem lesz munkahelye, a hó végi félelem, mert nem tudja, hogy kap-e majd fizetést, a félelem a munkaadótól, a politikustól, a hatóságoktól. A munkaadók félelme, akik egy olyan piacon próbálnak túlélni, mely zuhanórepülésbe került, és ahol gyakran megszegik a verseny szabályait. A félelem a hirdetések elvesztésétől, a félelem az állam intézményeitől, melyek bármelyik pillanatban kiszállhatnak, hogy önkényesen hosszú ellenőrzéseket végezzenek. És miért ne, a törvénysértők félelme attól, hogy az állam ellenőrző mechanizmusai működni kezdtek.

A demokrácia láncos kutyája ijedtebbnek tűnik, mint valaha”,

áll a CJI jelentésében.

A megkérdezettek elmondták, hogy a gazdasági eszközök és az állam intézményeinek megfélemlítési és elnyomási eszközökként való felhasználása a fő ellenőrzési módszerek. Elég kevés esetben éri nyílt fenyegetés az újságírók életét és biztonságát, de az általános válság, a kiúttalanság, az alacsony, néha hónapokig késő fizetések miatt ez a harc felőrli őket, mert bár az életüket nem veszélyezteti, a rövid távú túlélésnél sem biztosít többet.

„Úgy tűnik, a játék a végéhez érkezett, és a hagyományos médiák elvesztették a játszmát. De mint minden válságban, létezik a megújulás lehetősége is. Egy ennyire súlyosan sérült paradigmában bárki előállhat egy fejlődést (és profitot) generáló ötlettel, megszerezheti a piacot és a maga kínálatára alakíthatja át azt. Nem egy kimúlásnak vagyunk a tanúi. Ha a sajtónak lesz egy életképes gazdasági modellje, a befektetések is megtérülnek majd.

Az újságírás nem hal meg, hanem átalakul.”

Ez a CJI-jelentés egyik következtetése.

„Az elemzés eredményei megmutatták, milyen nagy szüksége van a szakmának az összefogásra, a közös cselekvésre. Vannak települések, ahol a különböző médiákhoz tartozó újságírók nem állnak szóba egymással, a tulajdonosok irányvonalát vallják magukénak is, ha azonosak a szakmai gondjaik. Óriási igény van arra, hogy a szakmájukat tisztességesen művelők valamiképpen elszakadhassanak a standardjaikat megsértőktől, hogy megmutathassák a közönségnek, mit jelent az igazi újságírás és hogy – ahogy ők mondják – elváljon a búza az ocsútól. Az újságírói egyesületeket összefogó Médiaszervezetek Konvenciója hatásos eszköz lehetne az értékek kiszűrésében, egy olyan szakma standardjainak visszaállításában, mely az utóbbi években sokat vesztett a közönség tiszteletéből”, mondja Ioana Avădani, a CJI ügyvezető igazgatója.

ActiveWatch: a román titkosszolgálatok nyomást gyakorolnak a sajtóra!

A Mediafax hírügynökség által idézett beszámoló rámutat: a 2014-es választási év során a korábbi éveknél látványosabban ütköztek ki Romániában a sajtó szabadságát korlátozó problémák, amelyeket a lakosság is érzékelt.

Egy friss közvélemény-kutatás szerint a románok alig 20 százaléka vélte úgy, hogy országában szabad a sajtó, több mint ötven százalékuk állította ennek ellenkezőjét, míg a megkérdezettek  egynegyede nem tudott véleményt nyilvánítani a kérdésben - emlékeztet a jelentés. "Tavaly minden eddiginél jobban látszott, hogy a sajtó propagandaeszközzé vált: a hírtévék nyílt pártosságához sokszor manipuláló, rágalmazó, a nemzeti és vallási érzékenységet sértő üzenetek társultak" - állapította meg az ActiveWatch.

A sajtófigyelő szervezet felidézte, hogy "futószalagon" kerültek rács mögé 2014-ben olyan médiamágnások, akik a közvélemény és az igazságszolgáltatás befolyásolására, korrupt üzelmeik fedezésére használták a tulajdonukban lévő médiavállalkozásokat.

Egy ismert publicista bevallotta, hogy egy titkosszolgálat fedett ügynöke volt, és George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) akkori igazgatója is megerősítette, hogy fedett ügynökök épültek be több szerkesztőségbe - mutatott rá az ActiveWatch jelentése. A dokumentum olyan esetet is leír, amelyben a karhatalmi túlkapásokat dokumentálni próbáló újságírót rendőrök bántalmaztak, és azt is a bukaresti kormány szemére veti, hogy "egy kínai kormányküldöttség kedvéért feláldozta a sajtószabadságot", amikor megakadályozta egy kiadvány riportereinek belépését a kormánypalotába.

A 130 oldalas jelentés külön, ötoldalas fejezetet szentel a magyar közösség szólásszabadságának, amelynek korlátozása - megállapítása szerint - növekedett a tavalyi év során. A dokumentum felidézi a Székely Szabadság Napján (március 10.) tervezett marosvásárhelyi felvonulás betiltását, a székely zászlók kitűzése és a magyar himnusz éneklése miatti bírságokat, a területi autonómiáról szóló közvita betiltására irányuló képviselői törvénykezdeményezést és legfelső bírói tanácsi állásfoglalást, valamint az autonómiavitát közrendvédelmi veszélyként megbélyegző belügyminisztériumi stratégiatervezetet.

foter.ro, ittHON.ma, cji.ro

 


Kapcsolódó cikkek | Hírek




porno ankara tercume
Samsun Escort istanbul escort lida lida hacklink webmaster forumu