A szíriai keresztények tragikus helyzetéről

A szíriai keresztények legfőbb kérése, hogy tudjon róluk a világ – mondta el Kiss-Rigó László szeged-csanádi római katolikus megyés püspök Szíriában tett látogatása után az MTI-nek.


2016. május 16. hétfő, 16:09 perc   

A szíriai keresztények legfőbb kérése, hogy tudjon róluk a világ – mondta el Kiss-Rigó László szeged-csanádi római katolikus megyés püspök Szíriában tett látogatása után az MTI-nek.

A szíriai keresztények legfőbb kérése, hogy tudjon róluk a világ – mondta el Kiss-Rigó László szeged-csanádi római katolikus megyés püspök Szíriában tett látogatása után az MTI-nek.

Azt szeretnék ezek az őskeresztények, ha minél többen tudnák, hogy bár számuk folyamatosan csökken, kétezer év óta élnek a mai Szíriában. Ez egy olyan keresztény közösség, amely őrzi hitét és hagyományait, és szeretne ott is maradni. 

Kiss-Rigó László pénteken tért haza Szíriából, ahol az országot sújtó konfliktusról és a humanitárius helyzetről folytatott megbeszéléseket Ahmed Bahreddín al-Haszún szíriai főmuftival, a szunnita közösség vallási vezetőjével; Afram al-Malúlival, a szíriai ortodox keresztény egyház vikáriusával; Samuel Rizkkel, az ENSZ fejlesztési programjának szíriai igazgatójával és Mario Zenari vatikáni nunciussal. A katolikus püspök felkereste Kharab Maqiyya település maronita közösségét, hogy átadja nekik a Szeged-Csanádi Egyházmegye híveinek adományát.
 
Kiss-Rigó László felidézte: a Szíriában ásatásokat végző magyar régészcsapat munkáját irányító Major Balázs hívta fel figyelmét a szíriai tengervidék egyik legnagyobb keresztény közösségére, amely kiterjedt humanitárius munkát végez nemcsak a keresztények, hanem minden rászoruló körében. Az ő munkájukat akarta segíteni, amikor gyűjtést hirdetett egyházmegyéjében, az azonban számára is megdöbbentő volt, hogy egyetlen levelére két hét alatt 11 millió forintot adtak össze az egyházmegye hívei. Hozzátette: amikor át akarta utalni a pénzt, arra kérték, személyesen vigye el, mert miközben „minden fillérért hálásak, a személyes jelenlét mint a szolidaritás jele szinte még fontosabb a közösség számára”.
 
Kiss-Rigó László kitért arra: az ázsiai országban több millió belső menekült él, akik nem akarják elhagyni szülőföldjüket, a keresztényeket pedig vezetőik is arra biztatják, hogy maradjanak. Legtöbbjük ezt is teszi, de az ő helyzetük sokkal súlyosabb, mint az országot elhagyóké. A nemzetközi segélyszervezetnek ugyanis Líbiában, Jordániában jelen vannak, de a sokmilliós belső menekülttel, árvákkal, özvegyekkel, öregekkel, akiknek kihalt a családja, akiknek a házát, települését szétlőtték és nincs hova visszamenniük, szinte senki nem foglalkozik.
 
Az országnak azokon a részein, ahol nem dúlnak harcok, próbálják a háborús területről menekülőket befogadni, sok esetben családok osztják meg velük otthonukat, de ezeken a területeken is rengeteg nehézséggel küzdenek: az állandó pénzromlással, ami miatt minden egyre drágább, az áram és egyéb szolgáltatások rendszeres kimaradásával és munkanélküliséggel – sorolta a szegedi püspök. Hangsúlyozta, hogy súlyos gond a kórházak és az orvosok hiánya, hiszen nem tudják megfelelően ellátni a sebesülteket. A Szeged-Csanádi Egyházmegye évek óta ad ösztöndíjat a világ nehéz helyzetben lévő országaiból érkező, a Szegedi Tudományegyetemen tanuló diákoknak. „Ezt továbbra is megtesszük, és megfontoljuk, hogy a lehetőségeinkhez mérten emeljük az ösztöndíjas helyek számát, hogy a Magyarországon orvosi egyetemet végző diákok hazatérve segíthessenek a lakosságnak.”
 
Kitért arra is, hogy a meglátogatott keresztény maronita közösség hat éve kezdte el építeni templomát, az épület szerkezetkész, a jelen helyzetben azonban nem tudják folytatni az építkezést, így az is felmerült benne, hogy ehhez próbáljon támogatást adni az egyházmegye. Nagyon nehéz megtalálni a prioritásokat – fogalmazott a püspök –, mert fontos a templomépítés és fontos a sebesültek ellátása is, de legalább ilyen fontos a leendő elit képzése, akik egyszer majd felépítik ezt a romba döntött országot.
 

Hírdetés