Akár az állásából is elbocsáthatják, mert kiállt a magyarok mellett

Zuzana Falathová, a bátor szlovák muzeológus magyarbarát interjúra nagy port kavart a szlovák közéletben.
Fotó: Sylvia Sternmüllerová/bratislavskenoviny.sk


2019. január 16. szerda, 09:30 perc   

Zuzana Falathová, a bátor szlovák muzeológus magyarbarát interjúra nagy port kavart a szlovák közéletben.

A Magyar Hírlapban megjelent „Az igazság egyértelműen a magyaroké” című riportot a szlovák fél „sokkolónak” találta, az Aktuality.sk újságírója, Zolo Mikeš, pedig az interjú ellen irányuló elfogult cikkével még erősebb indulatokat váltott ki.

Zuzana Falathová két éve dolgozik a Pozsonyi Városi Múzeumban. A Magyar Hírlapban megjelent interjú szlovák változatát látva az intézmény egyáltalán nem fogadta pozitívan Falathová nyilatkozatait, sőt, jelenleg akár állását is elveszítheti.

A bratislavskenoviny.sk ennek kapcsán egy beszélgetést készített Zuzana Falathovával, ahol a magyarországi hírlapnak adott interjúról kérdezték. A bratislavskenoviny.sk szerint a magyar-szlovák viszonyok esetében az utóbbi években nem jellemzők nyílt konfliktusok (Malina Hedvig ügyét kivéve), a Falathovával való beszélgetés elolvasása után viszont úgy tűnik, mintha a muzeológus olajat öntött volna a tűzre.

„A Magyar Hírlapnak adott interjúmnak nem volt célja viszályt szítani a szlovákok és magyarok között, éppen ellenkezőleg, egy barátságos beszélgetésről volt szó. A probléma akkor kezdődött, amikor egy bizonyos újságíró ebből a beszélgetésből körülbelül egy nyolcadát fordította le szlovák nyelvre, miközben egyes mondatokat kivett a kontextusból, és csak azt emelte ki, amit ő fontosnak tartott. Arról már nem is beszélve, hogy írása első mondatában Orbán Viktort említette, ezzel világos politikai kontextust teremtve. Éppen ő volt az, aki az olajat öntötte a tűzre” – válaszolta Falathová, majd hozzátette, az illető szlovák újságíró ezzel sok rosszat okozott, őt pedig ellehetetlenítette. A cikk azóta is ebben a formában terjedt Szlovákia-szerte, a szlovákok nagy része nem tud magyarul, így csak a szlovák változatot olvasták, amely abszolút negatív és soviniszta hangulatú.

A magyaroknak van igazuk

A bratislavskenoviny.sk kíváncsi volt arra is, miért kellene a szlovákoknak bocsánatot kérniük a magyaroktól, illetve, milyen történelmi kérdésekben van a magyaroknak igazuk. Falathová elmondta, leginkább a 70 000 magyar Csehszlovákiából való kitelepítéséről van szó a 2. világháború után, a Beneš-dekrétumok ügyéről, a kényszerített reszlovakizációról, illetve a magyaroktól elvett alapvető emberi jogokról.

„Ebben a témában kutatást is végeztem, amely alapján elmondhatom, hogy ezekben a kérdésekben a magyaroknak van igazuk. Ezekről a tényekről nem tanultunk az iskolában, és el voltak titkolva. Ha valaki valamit titkol, az annyit jelent, hogy titkolja a tényeket – az igazságot. A következő téma, amely szintén megvitatásra való, a szlovákok „ezeréves elnyomásának” kérdése, amely nem igazságon alapszik” – mondta el Falathová.

A szlovák muzeológus nagyapja magyar volt, családjában viszont tabu volt a magyar kérdés, mivel a régi rendszer alatt nem volt „jó” erről beszélni, a múltban ugyanis a magyarok üldözve voltak nemzetiségük miatt. A nagyapja később szlovák közegben élt, így nem nagyon beszéltek a magyar témáról. Falathová csak húszévesen tudta meg, hogy nagyapja beszéli a magyar nyelvet, abban az időben, amikor eldöntötte, szeretne magyarul megtanulni. Új magyar barátai körében döbbent rá, hogy közelebb áll hozzá a magyar kultúra és természet. A szlovák muzeológus szerint a magyarok sokkal szívélyesebbek, és sokkal vendégszeretőbbek mint a szlovákok, akiket Falathová elég frusztrált embereknek tart.

A szlovákokat hergeli a magyar nyelv

A bratislavskenoviny.sk azon kérdésre, hogy tényleg vörös posztó lenne a szlovákok számára a magyar nyelv, Falathová a következőket válaszolta: „Saját bőrömön tapasztaltam, hogy amikor barátaimmal magyarul nyilvánosan beszéltem, szlovák oldalról szóbeli támadások érkeztek. Ez azért volt, mert a szlovákokat irritálta a magyar nyelv. Sőt, egy fizikai támadásnak is tanúja voltam, és több ehhez hasonló negatív, életveszélyes esetről hallottam”.

Véleménye miatt akár munkahelyét is elvesztheti

Falathová szerint a Pozsonyi Városi Múzeumnak sokkal nagyobb elismerésben kellene részesítenie a magyar és a német nemzetet, akiknek az intézmény alapítása köszönhető (pl. magyar és német feliratok megjelentetésével a kiállításokon).

A szlovák muzeológusnő hiányolja, hogy a jelenleg folyamatban lévő kiállításon, amely Csehszlovákia megalakulásáról, Trianonról, illetve Pozsony Csehszlovákiához való csatolásáról szól, nem hangozhatnak el olyan információk, amelyek beszámolnak arról, hogy Csehszlovákia megalakulása a többi nemzetiség számára nem volt pozitív esemény, illetve, hogy akkoriban mennyi értékes műemléket pusztítottak el a csehszlovák legionárusok (pl. a pozsonyi Mária Terézia-emlékművet, Fadrusz János alkotását).

A Pozsonyi Városi Múzeum ezzel kapcsolatos álláspontjában kifejtette, hogy a fővárosi múzeum nem specifikusan a magyar-szlovák kapcsolatok történelmének problémakörére fókuszáló intézmény, illetve következetesen hangsúlyozza, hogy a főváros történelmének formálásában több nemzetiség is részt vett. A múzeum törekszik arra, hogy mindez minél objektívebben legyen bemutatva. Véleményük szerint a múzeum elegendő helyet biztosít a szakmai vitára és a vélemények megvitatására nem csak a múzeumon belül, de a szlovákiai és külföldi szakmai közönség számára is.

Falathová elmondta, a munkahelyén megnehezítette helyzetét, hogy a szlovák újságíró cikke miatt az ott elhangzott dolgokat kollégái magukra vették, holott az eredeti magyar változatban csak mellékesen említi meg a pozsonyi múzeumot. „A legszomorúbb, hogy a múzeum alkalmazottai közül senki nem tudja, mi is van az eredeti interjúban, mert nem olvasták el. Ennek oka, hogy Szlovákia legrégibb múzeumában nem tudnak magyarul! Éppen ezért is került hozzájuk csak a szlovák változat, amely jelentős felháborodást keltett” – nyilatkozta Falathová.

A szlovák muzeológusnő hangsúlyozta, hogy olyan korban élünk, ahol a szólásszabadság a liberális demokrácia alapját kell hogy képezze, ebben pedig PhDr. Ferdinand Vrábel, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) Politikai Tudományok Intézetének történésze is megerősítette: „Az interjúban aggodalom fejeződik ki afelől, hogy a fiatal „bátor” muzeológus ne veszítse el munkahelyét véleménye miatt, amelyeket nem szeretne titkolni. De miért is kéne titkolnia? Szlovákiában már nem fenyeget elbocsátás azért, hogy valaki szimpátiáját fejezi ki a magyar nemzet iránt…ugyancsak nem veszélyezteti üldözés, vagy bírósági per….És nincsen kizárva a munkatársak kollektívájából sem…Senkinek sem kell félnie attól, hogy elveszíti munkáját azért, mert tud magyarul, magyarnak vallja magát, vagy mert a magyar történelemszemlélettel ért egyet”. A Pozsonyi Városi Múzeum viszont ennek ellenére is szeretné elbocsátani Zuzana Falathovát.

A szlovák olvasók felől elhangzottak olyan nézetek is, miszerint Falathovát Magyarországon kissé felhasználtak arra, hogy szenzációt csináljanak belőle. „Egyáltalán nem értem, miért ez a benyomása az embereknek. Talán azért lehet ez, mert ma már nem „divat” az igazságot mondani, illetve, nehéz ezt hallani. A magyar oldalról szinte csak pozitív reakciókat kaptam, a szlovák féltől értelemszerűen negatívat, de leginkább vulgárisakat, sőt, meg is fenyegettek. Ebben nagy érdeme van az említett szlovák újságírónak” – nyilatkozta Falathová, aki elmondta, leginkább egyes történelmi témák megvitatására szerette volna felhívni a figyelmet, a szlovák fél reakciója azonban megerősítette abban, amit már eddig is a szlovákokról gondolt. (ma7.sk)


Hírdetés