Autonómia: felkészül Lombardia és Veneto

Rengeteg önállósodási törekvés létezik Európa-szerte politikai mozgalmak formájában
Fotó: mno.hu


2017. október 7. szombat, 15:47 perc   

Öt nappal a majdnem ezer ember megsérülésével járó, Madrid által el nem ismert katalán függetlenségi népszavazás után is csak a médián keresztül üzengetnek egymásnak a katalán és spanyol politikai vezetők, hétfőn Katalónia kormánya várhatóan kikiáltja a függetlenséget. Carles Puigdemont katalán elnök szerint csalódás volt a spanyol király higgadtságra felszólító beszéde, mire a spanyol kormányfő helyettese a törvényes útra való visszatérésre szólította fel Puigdemontot. Eközben már egy spanyol bank a Katalóniából való távozását készíti elő. 

De miközben mindenki a katalán válságra figyel, az európai autonómiatörekvések következő szakítópróbája egyre jobban közelít. Két gazdag északolasz tartomány, Lombardia és Veneto lakossága készül voksolni október 22-én, hogy függetlenségi népszavazáson döntsön az országrészek önállóságáról. Mindkét tartomány az euroszkeptikus, populista Északi Liga vezetése alatt áll, a párt mindig is az Olaszországtól való elszakadás híve volt. A két tartomány esete korántsem egyedi Európában és a világban, a szeparatista gondolat rengeteg népet foglalkoztat, ennek megfelelően sok ilyen közösségi, politikai törekvés veszi célba, hogy az államiság, a szuverenitás valamilyen szintjére eljusson.

Szavazz igennel, és az adód itthon marad – kampányol a két északolasz tartományfőnök, és valóban, itt tényleg a pénzről van szó, a kilencmilliós lakosú Lombardia a második, az ötmiliós Veneto a tizenkettedik hely körül áll az Európai Unió statisztikai régióit (NUTS) gazdasági erejük alapján felállított listáján. Szeretné-e, hogy az autonómiának további formái és speciális feltételei legyenek meg? – szól a Veneto tartomány lakosainak feltett kérdés. A spanyol alkotmányos válsághoz vezető katalán népszavazás után három héttel első pillantásra nem néz ki olyan biztatóan, hogy az északolaszok hirtelen kilépnek Olaszországból, ám még sincs ok az aggodalomra, hiszen Róma nem emelt jogi kifogást ellene. Amúgy sem kötelező érvényű, tehát csak véleménynyilvánító szavazásról van szó, ahol nincs részvételi küszöb. A szavazók ráadásul nagyon modern módon, elektronikus úton adják le szavazatukat. Ehhez egy holland IT-cég biztosít 24 ezer tabletet, amelyeken egy szavazási applikáció fog futni, és amelyen persze üres szavazatot is le lehet adni.

Luca Zaia, Veneto tartományi vezetője sokszor hangsúlyozta, hogy számukra csak a békés megoldás járható, előttük a skót példa lebeg, tehát előbb megszerezni a minél több önrendelkezést, és csak aztán elindulni a teljes függetlenség felé. Egy júliusban készült felmérés szerint a lombardiai népszavazás 48 százalékos részvétellel fog alakulni, és az igenek lesznek elsöprő többségben (74 százalék). Ha a venetóiaknál is ez lesz a helyzet, a tartományok vezetőiből álló küldöttség Rómába indul, hogy az önrendelkezés további formáiról tárgyaljon a kormánnyal, arról, hogy az államigazgatásban milyen döntési jogköröket lehetne kikérni az olasz fővárostól. 

Az északolasz mellett egy másik ismert válási vita a hollandul beszélő flamandok és a franciául beszélő vallonok közötti ellentét Belgiumban. Bár itt nincsenek felszínen a két nép  közötti feszültségek, most épp egy olyan párt a belga kormányoalíció legerősebb alakulata, amely a flamand függetlenség pragmatikus támogatója. A 2001-es alapítású Új Flamand Szövetség egyébként tagja annak a Flamand Mozgalomnak, amely Flandria belga részének akar nagyobb függetlenséget. A mozgalom egyébként sokszínű, benne radikális szeparatisták, föderalisták és a konföderációt támogató pártok is megtalálhatók, és mind-mind másképp képzeli a két félből és Brüsszel különleges igazgatású régióból összekovácsolt Belgium berendezkedését. A vallonok leválasztása elsősorban anyagi okokból foglalkoztatja a flamandok egy részét. Míg Flandria gazdasági ereje az EU-átlagának 120, Vallónia csak 88 százalékán áll.

Egy ennél valamivel nagyobb múltú parlamenti politikai párt Írországban nem határokat húzna, hanem felszámolná azokat. A baloldali Sinn Féin a zöld sziget köztársasági és a brit korona alatti részén is aktív, és a brexitnépszavazás óta szorgalmasan mondogatják, hogy népszavazást kell tartani a két Írország egyesüléséről, elsősorban annak elkerülése érdekében, hogy a szigeten egy uniós külső határ húzódjon végig. Sőt egy, a dublini parlament által bekért tanulmány szerint a brexit miatt a jövőben elkerülhetetlen lesz egy ilyen voksolás. 

A Dániától függő, de elég széles autonómiát élvező kicsi Feröer szigetek pedig készül is egy népszavazásra, amely új alkotmány megírására hatalmazná fel a politikai vezetést. Most épp azon vitatkoznak a parlamenti erők, hogy ez a dán alapokmány keretein belül vagy kívüle valósuljon meg. De 2018 áprilisában erre már a lakosok adhatnak iránymutatást. A helyzetet valamivel bonyolítja, hogy a koalíciós kormányban két szeparatista és unionista párt működik együtt. 

A korzikaiak nem a legbékésebb függetlenedési folyamatot tudhatják maguk mögött, a 20. század nyolcvanas éveiben zavargások miatt Párizsnak fel is kellett oszlatnia a sziget önigazgatásáért felelős tesületet. Korzikán 2015-ben a helyhatósági választások után viszont megalakult egy Pé a Corsica nevű kétpárti koalíció, amely a sziget önállóságáért küzd a helyi gyűlésben. Jean-Guy Talamonit, a függetlenségi törekvés fő alakját többször hasonlították már Gerry Adamshez, a Sinn Féin szabadságpárti fenegyerekéhez.  

Közép- és Kelet-Európában sem ismeretlen az autonómia fogalma, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség – részben a parlamenten kívüli, autonómiapárti Erdélyi Magyar Néppárt sürgetésére – kidolgozott egy autonómiastatútumot. Ez az egyelőre az álom kategóriába tartozó terv Székelyföld Autonóm Régió létrehozását célozza, ám ennek legnagyobb akadálya Románia alkotmánya, amely minden ilyen szerveződést lehetetlenné tesz.


Szerkesztőség megjegyzése - Kronológiai sorrendbe véve, a teljesség igénye nélkül az alábbiak szerint haladt Székelyföld autonómiájáért folytatott küzdelem története:
- Csapó József már 1995-ben közzéteszi a Magyar Kisebbségben (1995/2. szám) Székelyföld autonómia-statútuma című tervezetét, mely Székelyföld autonómiájának megfogalmazására irányul.
- 2003. április 23.-án Tőkés László református püspök és Fejes Anzelm premontrei főapát elnökletével megalakul az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete, amely az autonómia-formák megvalósítását tűzi ki célul. Majd 2003. július 7.-én Gyergyócsomafalván megalakul az EMNT KT székelyföldi tagjainak részvételével, önálló testületként, a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete, azzal a céllal, hogy létrehozza a Székely Nemzeti Tanácsot.
- 2003. október 26-án Sepsiszentgyörgyön, a Megyei Könyvtár Gábor Áron termében megalakul a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). Elnökké egyhangúlag Dr. Csapó Józsefet választják. Alakulásakor meghirdetett célja, hogy a Székelyföld autonómiáját a jog és a demokrácia eszközével vívja ki.
- 2004. február 25.-én Birtalan Ákos, valamint az RMDSZ-frakció Polgári Szárnyának képviselői, Kovács Zoltán és Szilágyi Zsolt Bihar megyei, Pécsi Ferenc Szatmár megyei, Toró T. Tibor Temes megyei és Vekov Károly Kolozs megyei képviselők Románia parlamentje elé terjesztették Székelyföld Autonómia- statútumának tervezetét. Szilágy Zsolt jelenleg az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, és Toró T. Tibor az ügyvezető elnöke.
- 2011-ben Csíkszeredában megalakul az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Toró T. Tibor vezetésével, amely Székelyföld autonómiájának a kivívását tűzi ki célul a Székely Nemzeti Tanács autonómia statútuma alapján.
- 2014. szeptember 18.-án az RMDSZ sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor bemutatta az elkészült Székelyföld-statútumot, amelyet a Dél-Tiroli autonómia statútumról másoltak le olyan szinten, hogy a tanügyről nem értekezik, viszont a hegyvidéki síoktatók helyzetét tárgyalja.
- 2015 márciusában Orbán Viktor kinevezi Szili Katalint autonómiáért felelős megbízottat, hogy közvetítsen a két autonómia statútum között.
Bővebben itt: Mensura Transyvanica
Az egyeztetések továbbra is zajlanak a két tábor (SZNT-EMNT-EMNP és az RMDSZ-MPP) között Szili Katalin vezetésével. Több passzusban zajlik a vita, többek között arról, hogy az autonóm Székelyföld csak a történelmi Székelyföldet foglalja-e magába vagy Maros, Hargita és Kovászna megyéket, tudniillik Maros megye egy része a történelmi Székelyföld területén kívül esik és román többségű, de az RMDSZ ezt a variánst erőlteti.

A Balti-tengeren található Aland-szigeteken viszont nemzeti ünnep a Függetlenség Napja, június 9. A 6500 földdarabból álló szigetcsoport a 18. századig svéd, majd orosz, aztán finn fennhatóság alatt állt. Az itt élő, többnyire svéd anyanyelvű lakos széles önrendelkezési jogait még az ENSZ elődje, a Népszövetség ítélte meg számukra 1921-ben. Finnország elismerte lakóinak jogát svéd nyelvük megtartására, kultúrájuk és hagyományaik megőrzésére. Ugyanakkor nemzetközileg elismert semleges státust adott az Aland-szigeteknek, megtiltotta, hogy ott csapatok állomásozzanak, vagy katonai parancsnokságot telepítsenek oda.

Az európai függetlenségi mozgalmak elég kimerítő listája a Wikipedia támogatásával ittolvasható. Mindezek térképes megjelenítése itt

szerző: Kuthi Áron - mno.hu


Kapcsolódó cikkek | Hírek




porno ankara tercume
Samsun Escort istanbul escort lida lida hacklink webmaster forumu