Budapest a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak erősítését szeretné

Miközben a kollektív jogok védelmének bővítésére lenne szükség, vannak olyan országok – például Románia és Szlovákia –, amelyek el sem ismerik a nemzeti kisebbségek kollektív jogait.


2018. július 18. szerda, 15:30 perc   

A nemzeti kisebbségek kollektív jogainak erősítését szorgalmazta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) az úgynevezett bolzanói ajánlások 10. évfordulója alkalmából tartott konferenciáján Magyarország képviseletében Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa.

Kalmár Ferenc kedden az MTI-nek az előző napi tanácskozásról beszámolva elmondta: miközben a kollektív jogok védelmének bővítésére lenne szükség, vannak olyan országok – például Románia és Szlovákia –, amelyek el sem ismerik a nemzeti kisebbségek kollektív jogait. A konferencián az ukrán nagykövet támadta a magyar alaptörvény azon rendelkezését, amely szerint Magyarország felelősséget vállal a határon túli magyarokért. Több résztvevő kifogásolta a kettős állampolgárság tömeges megadását, valamint azt, hogy a kisebbségek nem integrálódnak a többségi társadalomba.

Ezzel kapcsolatban Kalmár Ferenc hangsúlyozta: a nemzeti kisebbségek többségi társadalomba integrálása a kollektív jogok megadása nélkül csak asszimilációhoz vezethet. Hozzátette, a kisebbségek megmaradásának előfeltétele, hogy csak közösségként szabad integrálódniuk, hiszen csak a közösség képes megőrizni anyanyelvét, kultúráját, identitását. „Magyarország szerint szükség lenne a nemzeti kisebbségekre vonatkozó közvetítői mechanizmusokkal, vitarendezéssel kapcsolatos ajánlásra, monitoringrendszerre, továbbá a jó gyakorlatok terjesztésére és a nemzetállam fogalmának átgondolására” – közölte a miniszteri biztos. Felhívta a figyelmet arra, hogy a második világháború után egyetlen európai intézmény sem adott ki ajánlást a történelemtanítással kapcsolatban, pedig sok múlik a történelem értelmezésén. „A történelem oktatása alkalmas lehet a nemzeti identitás formálására és a sérelmek enyhítésére” – hangsúlyozta Kalmár Ferenc.

Kalmár Ferenc miniszteri biztos

A szakember szerint a konferencia abban a tekintetben sikeres volt, hogy jól áttekintette és összefoglalta az elmúlt tíz év és a jelenlegi helyzet lényeges elemeit, ám a továbblépés lehetősége egyelőre nem látszik. Kalmár Ferenc kiemelte, hogy a konferencián nem mosták össze a migránsokat az őshonos kisebbségekkel. A tanácskozáson megállapították, hogy nő az országok elszigetelődése, erősödik a nacionalizmus, ugyanakkor a bolzanói ajánlások továbbra is érvényesek.

Elfogadhatatlan a nemzeti kisebbségek védelmének multilaterálisról kétoldalú alapra helyezése, ugyanis az országok súlya, befolyása nagyon eltérő, ez pedig kedvezőtlenül befolyásolhatja a nemzeti kisebbségek védelmét. „A kölcsönösség kérdése is felvetődött, eszerint nem mindegy például, hogy 1,3 milliós vagy 30 ezres kisebbségről beszélünk, ahogy ez magyar-román viszonylatban megfigyelhető” – foglalta össze a miniszteri biztos.

Megemlítette: téma volt a konferencián az is, hogy minden állam költségvetésében különítenek el összegeket a határon túli kisebbsége támogatására, és ebben fontos az átláthatóság. A Nemzeti kisebbségek az államközi kapcsolatokban című ajánlásokat az EBESZ főbiztosának kezdeményezésére 10 éve, 2008-ban fogadták el az olaszországi Bolzanóban. Az ajánlások célja annak rögzítése, hogy miként nyújthatnak az államok kedvezményeket más államok területén élő kisebbségeikhez tartozóknak oly módon, hogy az ne terhelje a nemzetközi kapcsolatokat, megfeleljen a nemzetközi jognak. - írja az ittHON.ma (MTI)


Kapcsolódó cikkek | Hírek




porno ankara tercume
Samsun Escort istanbul escort lida lida hacklink webmaster forumu