Buldózerként tör előre a populista milliárdos Amerikában

Ennek már fele sem tréfa: Donald Trump és Hillary Clinton csatája körvonalazódik az ún. „szuperkedd” után az amerikai elnökválasztáson.
Fotó: foter.ro


2016. március 3. csütörtök, 00:33 perc   

Ennek már fele sem tréfa: Donald Trump és Hillary Clinton csatája körvonalazódik az ún. „szuperkedd” után az amerikai elnökválasztáson.

A demokratáknál Hillary Clinton, a republikánusoknál Donald Trump lehet a nagy győztese a „szuperkeddnek”, az amerikai előválasztási folyamat eddigi legfontosabb állomásának, ők ketten nyertek ugyanis azon szövetségi államok többségében, amelyekben előválasztásokat tartottak. Szinte teljes egészében az előrejelzések váltak valóra: mind Clinton, mind Trump jelentős győzelmet aratott.

A volt külügyminiszter hét államban – Alabamában, Arkansas-ban, Georgiában, Massachusettsben, Tennessee-ben, Texasban és Virginiában – számíthat a delegáltak többségére a nem végleges adatok szerint. Több helyen jelentős fölénnyel nyert: Alabamában 80 százalékos, Georgiában 72 százalékos, Virginiában 64 százalékos támogatottságnak örvendhetett.

Ellenfele a Demokrata Párt elnökjelöltségéért folytatott hadjáratban, Bernie Sanders két államban nyert, Vermontban – amelynek ő az egyik szenátora – és Oklahomában. A Demokrata Párt az Egyesült Államokhoz tartozó Amerikai Szamoán jelölőgyűlést tartott, amelyet Clinton győzött.

Mi a „szuperkedd”?
A két nagy amerikai politikai párt – a Demokrata és a Republikánus Párt – úgynevezett konvención (jelölőgyűlésen) választja meg elnök- és alelnökjelöltjét, ahová minden állam, és az USA ún. területei, delegáltat küld. 2016 februárjában négy állam – Iowa, New Hampshire, Nevada és Dél-Karolina – választja meg a delegáltakat.
Március 1-én, azaz a szuperkedden, azonban 14 USA-tagállam és terület tart előválasztást és ún. kaukuszt (jelöltállító gyűlést), melyek során több mint 1000 demokrata és 600 republikánus delegáltak választanak, akik valamelyik elnökjelölt mellett kötelezték el magukat. Mivel egy demokratának 2.382, míg egy republikánusnak 1.237 delegáltra van szüksége ahhoz, hogy megszerezze pártja jelöltségét, a szuperkedd fontos szerepet játszik mindkét pártnál a zászlóvivőjük kiválasztásában.

Összetettebb a helyzet a Republikánus Párt elnökjelöltségéért küzdők táborában. Igaz, ott több politikus is pályázik a jelöltségre. Az igazi versengés három politikus között zajlik: Donald Trump milliárdos ingatlanmágnás, Ted Cruz texasi és Marco Rubio floridai szenátor között. S bár a két másik indulóra, John Kasich ohiói kormányzóra és Ben Carson sebészprofesszorra is voksoltak, alacsony támogatottságuk okán róluk az elemzők máris azt jósolják: hamarosan kiszállnak a választási küzdelemből.

A szuperkeddi megméretésen mindenesetre Donald Trump aratta a legtöbb győzelmet. Ted Cruz texasi szenátor két államban nyert – Oklahomában és Texasban –, ám Georgiában, Vermontban, Virginiában, Alabamában, Massachusettsben, Tennessee-ben és Arkansas-ban Donald Trumpé lett a győzelem.

Mindkét párt jelölőgyűlést tartott még Coloradóban és Minnesotában, valamint a republikánusok Alaszkában és Wyomingban. Coloradóban és Minnesotában a demokrata elnökjelölt-aspiránsok közül Bernie Sanders vermonti szenátor nyert, a republikánus jelölőgyűlésen Minnesotában pedig kivívta első győzelmét Marco Rubio floridai szenátor. Alaszkában pedig Donald Trump győzelmét vetítik előre.

Friss felmérések szerint Hillary Clintonnak változatlanul nagyon erős a támogatottsága az afroamerikai közösség és a nők körében, Bernie Sanders pedig továbbra is elsősorban a fiatal nemzedékek körében népszerű. Donald Trump támogatói körét már jóval nehezebb felmérni, hiszen az alacsonyabb iskolázottságú és a magasan képzett amerikaiak körében egyaránt győzelmet aratott, és ami sokakat meglepett: a szuperkeddi voksolásokon az evangéliumi keresztények táborából is sokan szavaztak rá.

A „szuperkedden” a demokrata elnökjelölt-aspiránsok a jelöltség megszerzéséhez szükséges támogatás legfeljebb valamivel több mint harmadát söpörhetik be, a republikánus párt esetében viszont a küldöttek csaknem felének szavazata eldől.
 

Donald Trump
az idei amerikai elnökválasztási küzdelem kétségkívül legellentmondásosabb és legszínesebb figurája. A politikán kívülről érkezett ingatlanmágnás maga finanszírozza a kampányát (ami vetélytársairól nem mondható el), és néhány hónap alatt óriási népszerűségre tett szert a Republikánus Párt szavazótáborában. Trumpot – populista stílusa, politikailag inkorrekt megnyilvánulásai miatt (például kitiltaná a muszlimokat Amerikából, és nem határolódik el egyértelműen a rasszista Ku-Klux-Klántól) – saját pártjának vezetése és az amerikai konzervatív értelmiség java is vállalhatatlannak tartja, a republikánus mainstream favoritja a mérsékelt Marco Rubio floridai szenátor (őt támogatja az elnökjelölési küzdelemből nemrég visszalépett Jeb Bush is, a korábbi elnök, George W. Bush testvére). Trump azonban egyre inkább megállíthatatlannak tűnik – a „szuperkedd” pedig megerősítette vezető státusát a republikánus jelöltek között. 
 
foter.ro

Hírdetés