Centenáriumi előkészületek – esély vagy veszély a román—magyar kapcsolatokban?

Román—magyar konferencia Nagyváradon


2017. november 17. péntek, 20:03 perc   

A nagyváradi városháza tanácstermében szervezett román—magyar konferenciát az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. A péntek délutáni rendezvény első felében a meghívott közéleti személyiségek és egyetemi oktatók a közelgő centenáriumi eseményekben rejlő veszélyeket és lehetőségeket elemezték.

 

A konferencia megnyitóján Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke, Ilie Bolojan nagyváradi polgármester tanácsadója köszöntötte a megjelenteket, majd Florin Birta, Nagyvárad alpolgármestere, szólt a résztvevőkhöz. A városvezető elmondta: a jövő évi centenáriumi eseményeket Nagyváradon 100 új beruházási projekttel kívánják megünnepelni, melyek közül 20-at a nagyváradi lakosok jelölhetnek ki. „Hidak, utak és közintézmények felújítását tervezzük, mely beruházásokat az itt élő románok és magyarok egyaránt fontosnak érezhetnek. A város vezetőiként hisszük, hogy a centenáriumi események Nagyváradon nem konfliktusforrásként, hanem az együttműködés példáiként lesznek jelen életünkben” – mondta Florin Birta.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, európai parlamenti képviselő, kihangsúlyozta: az EMNT román—magyar konferenciáját immár ötödik alkalommal szervezték meg, mely megkerülhetetlenné vált a jelenlegi, párbeszédhiányos világban.

„A mesterségesen gerjesztett romániai magyarellenességgel szemben a megbékélést és a párbeszéd lehetőségét keressük, s e célokat szolgálja jelenlegi konferenciánk is” – mondta Tőkés László, aki bemutatta – a magyar és angol nyelven már korábban is megjelent, s idéntől románul is elérhető – Erdély – Európa tündérkertje című kiadványt. A Báványosi Intézet gondozásában megjelent ismeretterjesztő könyv bemutatja Erdély rövid történetét, valamint gazdagon illusztrálva ismerteti a térség történelmi régióit és ezek kulturális sokszínűségét. „Kiadványunkra a romániai modernizáció egyfajta előtanulmányként is tekinthetünk. E modernizáció lényege, hogy az európai regionalizmus szellemében, Románia közigazgatási felosztását a történelmi régióknak megfelelően kellene újragondolni, ennek részeként pedig elkerülhetetlen, hogy a székelyföldi és a partiumi autonómiatörekvésekről is beszéljünk. Mindez nem lehet tabutéma többé, erre hívja fel figyelmet mai találkozónk is, s aki mégis elzárkózik az ez irányú párbeszédtől, az nem tesz mást, mint szőnyeg alá söpör egy kétségtelenül létező problémát” – mondta Tőkés. Lucian Boia történész gondolatait idézve az EMNT elnöke kijelentette: míg a románság a december 1-jei egyesülést ünnepli, addig az erdélyi magyarság szomorúan emlékezik a történelmi múltra. E meglévő ellentét egyedüli feloldása az lehet, ha a két nép – múltjáról beszélve – a jelenre és a jövőre koncentrál. „Megértésre, toleranciára és empátiára van szükségünk. A centenáriumhoz közeledve nem szabad provokálnunk a románságot, hanem a jövőépítés útjára kell lépnünk” – zárta beszédét Tőkés.

Dr. Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke, az esemény első részének moderátora, elmondta: a mostanihoz hasonló román—magyar konferenciák az EMNT legfontosabb rendezvényei közé tartoznak, s reméli, hogy az elkövetkező években tovább bővíthetik majd a meghívottak névsorát.

Dr. Gabriel Andreescu bukaresti politológus, egyetemi tanár felszólalásában elmondta: nincs olyan érdek, mely egymás ellen kívánná fordítani az erdélyi románokat és magyarokat, a meglevő dialógus pedig minden további nélkül fenntartható, ha a határok és a kisebbségi jogok stabilak. „A kisebbségi jogok európai követelmények, és úgy kell őket betartani, ahogyan azt a kisebbségben élő népek megfogalmazzák. Én úgy hiszem, hogy amit a székely kisebbség kér, az alapvető joggá kellene váljon. A román társadalom veszélyként kezeli az autonómiatörekvéseket, noha e megközelítés teljességgel irracionális. Ideje lebontanunk a történelmi kliséket, és egy valódi demokráciában kell élnünk” – jelentette ki dr. Gabriel Andreescu.

Dan Mașca, a Szabad Emberek Pártjának elnöke elmondta: az erdélyi románok és magyarok csak akkor lehetnek sikeresek, ha együtt, összefogva dolgoznak közös szülőföldjük felemelkedéséért. „Az év minden napján egymásra vagyunk utalva. Épp ezért nem a centenáriumban rejlő veszélyekről kell beszélnünk, hanem sokkal inkább arról a lehetőségről, hogy közösen írjuk történelmünket” – mondta a pártelnök, majd hozzátette: bár napjainkban kevés lehetőség adódik a valódi párbeszédre, a legfontosabb mégis az, hogy románok, magyarok és szászok szabadon élhessenek együtt, s úgy alakítsák sorsukat, hogy arra az elkövetkező generációk is büszkék lehessenek. „Erdély Románia Svájca lehetett volna, most mégis utolsók vagyunk az oktatás, a gazdasági fejlődés, vagy épp az egészségügy tekintetében. Ennek legfőbb oka, hogy nincs kellő szabadságunk ahhoz, hogy a megfelelő képviselőket a megfelelő tisztségekhez juttassuk” – jelentette ki Dan Mașca.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke felhívta a figyelmet: míg a romániai magyar diákok átfogóan tanulmányozzák a román nyelvet, kultúrát és történelmet, a román nemzetiségű diákoknak nem adatott meg a lehetőség, hogy megismerkedjenek a magyar nyelvvel és kultúrával, noha ez jelentősen hozzájárulna a magyarsággal szembeni tolerancia kialakulásához.

„Nyugodtan kijelenthetjük: 100 évvel a román egyesülés után mi magyarok nem érezzük biztonságban magunkat Romániában. Az erdélyi német kisebbség eltűnése is azt bizonyítja, hogy kultúránk folyamatos veszélynek van kitéve. Azon kell dolgoznunk – románok és magyarok közösen –, hogy országunkat egy biztonságos és mindenki számára élhető hellyé tegyük. Az Erdély és Bukarest közötti viszony soha nem volt problémamentes, a túlzott központosítás és a költségvetési pénzek elosztásának módja pedig arra enged következtetni, hogy a román főváros gyarmatként kezel minket” – jelentette ki a Néppárt elnöke, aki a nagyváradi polgármester köszöntőjére reagálva hozzátette: javasolja a városvezetőknek, hogy a meghirdetett 100 fejlesztési terv egyikeként kérjék a bukaresti hatalomtól, hogy építsenek legalább 100 kilométernyi autópályát Erdélyben. „A december 1-jei események értelmezése nem szabad elválasszon bennünket. Egy román—magyar—német együttműködés a teljes közösség felemelkedését eredményezheti. Ugyanakkor azt kérjük, tartsák tiszteletben, hogy nem tudunk ünnepelni a centenáriumi megemlékezések közben, de képesek vagyunk tiszteletben tartani a románság ünnepét. A jövőt a projekt-alapú együttműködésben és a közös Európa-politikában látjuk. Fel kell ismernünk: akkor lehet a kelet-közép-európai térség erős, ha az ott élők képesek összefogni egy-egy közös ügy mentén. A kérdés tehát az, hogy 100 év után tudunk-e gondolkodásmódot váltani, s tudunk-e a románság irányába egy új társadalmi szerződésre vonatkozó ajánlattal előállni? Mindenkinek be kell látnia: Románia a sokszínű és többkultúrájú régiók együttműködésével lehet csak sikeresebb, s e régiók gazdaságilag is jobban teljesíthetnek, ha nem egymás ellen harcolnak” – mondta Szilágyi. Felszólalása végén a néppárti politikus az erdélyi autonómiatörekvések kapcsán kijelentette: azok a lehető legerősebb lojalitási szándéknyilatkozatok, hiszen nemcsak elismerik a román államiságot, de tiszteletben tartják a Gyulafehérvári Nyilatkozatban foglaltakat is.

Hans Hedrick, a segesvári Neuer Weg Egyesület elnöke elmondta: „A román—magyar kapcsolatban kiemelkedően fontos, hogy az Erdélyben élők szót értsenek egymással. Ha hangsúlyt fektetnének a párbeszédre, rájönnénk, hogy nagyon sok közös érdekünk van, amelyekért közösen kell harcolnunk.” Az egyesületi vezető a bukaresti politika kapcsán kijelentette: „El kell döntenünk, hogy nekünk, erdélyieknek, mennyire fontos és szükséges a centralizmus. Ha Bukarest nem változtat politikáján, akkor nekünk kell fellépnünk ez ellen, és nekünk kell a regionalizmust kikövetelnünk. Mindezek mellett pedig elengedhetetlen, hogy felszámoljuk a közbeszédben kétségtelenül jelenlévő tabukat.”

Dr. Szilágyi Ferenc, a nagyváradi Partiumi Autonómiatanács elnöke elmondta: „A múltat nem lehet megkerülni, viszont a múltban élni veszélyes is lehet, emiatt arra kell figyelnie mindkét nemzetnek, hogy a jövőben hogyan tud együtt élni. Én arra számítok, hogy a következő száz évet is együtt fogjuk tölteni ezen a területen, azonban egy más nemzeti komfortkörnyezetben.” A PAT elnöke kihangsúlyozta: úgy Romániának, mint Magyarországnak érdeke, hogy együttműködjön, hiszen míg Románia gazdasági szempontból csak Magyarországon keresztül tud kapcsolódni nyugathoz, addig Magyarország nemzetpolitikai okokból kell, hogy jó viszonyt ápoljon szomszédjával. „Mind a két nemzetnek ugyanazok a közvetlen érdekei, így együttműködésre vagyunk ítélve” – zárta felszólalását dr. Szilágyi Ferenc.

Sabin Gherman, kolozsvári televíziós szerkesztő és műsorvezető kijelentette: „Sokan sokféleképpen beszélünk Erdélyről, azt pedig látnunk kell, hogy amíg Erdély Bécs és Budapest idejében létezett, addig Bukarest idejében már megszűnt. Amíg nem jutunk el addig, hogy ne csak románul és magyarul gondolkodjunk, hanem közös szándéktól vezérelve, egyként alakítsuk ki erdélyi identitásunkat is, addig a transzilvanizmus csak az elméletekben létezhet.” Felhívva a figyelmet az Európai Bizottság által nemrégiben kiadott elemzésére, amely szerint 2018-ra a román közigazgatás és gazdaság összeomlása is bekövetkezhet, Sabin Gherman közölte: „Erdélyi gazdaság nem létezik, ahogy nem beszélhetünk a Bánság, Moldva vagy épp Dobrudzsa gazdaságáról sem. Már leszoktunk arról, hogy a szándékainkról beszéljünk, de ha megfogalmaznánk vágyainkat, rádöbbennék, hogy milyen jól értjük egymást – románok és magyarok. Világos projektekkel, közigazgatási- és kulturális célokkal kell megoldásokat találnunk Erdély gazdasági helyzetére” – zárta felszólalását Gherman. 

A nagyváradi konferencia második része a magyar nyelv üzleti életben való használatát járta körbe, mely során – Tiboldi László EMNT-alelnök moderálásával – előadást tartott dr. Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, dr. Beretka Katinka, jogász, egyetemi tanár, Gelu Barna, a Bihar megyei Vállalkozók Szövetségének elnöki tanácsadója, Pajzos Csaba, az RMKT Bihar megyei elnöke, valamint Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke.

A konferencia első részének fotóriportja IDE kattintva tekinthető meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Facebook-oldalán.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája


Kapcsolódó cikkek | Hírek




porno ankara tercume
Samsun Escort istanbul escort lida lida hacklink webmaster forumu