Csíkszépvízen a gazdák tudták, hogyan kell pénzt csinálni

Szövetkezetbe tömörültek
Fotó: maszol.ro


2019. szeptember 9. hétfő, 20:18 perc   

Szövetkezetbe tömörültek

Sikeres erdélyi vállalkozások címmel új sorozatot indít a Maszol. Célunk olyan vállalkozások bemutatása, amelyek kiemelkednek, példaértékűek. Az első részben egy olyan székelyföldi szövetkezetet mutatunk be, amelynek sikerült túllépnie a kollektivizmus árnyékán, és összefogással értéket tudott teremteni. Gazdasági kényszer hozta létre, ám mára a régió egyik legdinamikusabban fejlődő gazdaságává nőtte ki magát a Csíkszépvízen működő Csengő szövetkezet.

A Csíkszépvíz, Csíkszentmiklós és Csíkborzsova gazdái által életre hívott gazdasági társulás tevékenységéről, a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről Gál Zoltán ügyvezetőt faggattuk. A Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetőjétől, Könczei Csabától azt is megtudtuk, milyen sok adókedvezmény jár annak, aki szövetkezetben gondolkodik. Nagy volt a sürgés-forgás kedden reggel a Csengő szövetkezet csíkszépvízi munkatelepén, ahová a találkozót megbeszéltük Gál Zoltánnal. Az ügyvezető telefonált, faxot küldött, e-maileket futott át, majd készséggel tájékoztatott az általa vezetett szövetkezet megalakulásáról, tevékenységéről és jövőbeni terveiről.  „ A Csengő szövetkezet 2011-ben alakult. Akkor a tejtermelő ágazat nagyon válságos helyzetben volt, leesett a tej felvásárlási ára, a gazdák elkezdték eladni az állataikat, felszámolni a gazdaságaikat. A község vezetősége szerette volna megállítani ezt a folyamatot és biztosítani a helyi gazdaságok működését, így jött a szövetkezet megalapításának gondolata.

Eleinte nem is tudták az alapítók, pontosan mivel is jár, hogyan is működik egy szövetkezeti forma, de a tejfelvásárlást valahogy meg akarták oldani és egy tejfeldolgozót létrehozni” – mesélte a szövetkezet vezetője a kezdetekről. A megalakulást követően természetesen a legnagyobb gondot a beruházások elkezdéséhez szükségesek anyagiak előteremtése jelentette. Az alapítógazdák ugyan egy szimbolikusnak nevezhető pénzösszeget befizettek, de ez kevés volt bármilyen terv megvalósításához. Végül egy valódi közösségi összefogás révén kezdődhetett el az építkezés: „A területet adta az önkormányzat, az épületeket megvásárolta a csíkszépvízi közbirtokosság és átadta a szövetkezet részére. A beruházások elkezdéséhez a három érintett közbirtokosság a területalapú európai uniós támogatásokból tudott finanszírozást nyújtani”.

Négy év alatt háromszorosára nőtt a termelés

Az anyagiak előteremtése után megtörtént a feldolgozógépek megvásárlása, elkezdődtek az építkezések, és 2013 decemberétől 2015 év elején megtörténhetett a tesztelés, ugyanebben az évben, áprilisban elkezdődhetett a termelés. „Akkoriban napi 1500 liter vásároltunk fel a helyi gazdáktól, akik egyébként már korábban egyesületekbe tömörültek és engedélyezett tejcsarnokokban gyűjtötték a tejet. Onnan felvásároltuk a tejet, és még volt néhány kisebb farm, akik együttműködtek velünk. Ennyivel indultunk és kizárólag sajtokat készítettünk, érlelt sajtokat készítettünk” – részletezte Gál Zoltán a termelés elindulását.

Időközben született egy megegyezés a székelykeresztúri szövetkezettel, amelynek értelmében a szépvízi gazdaság gyárt sajtot partnere számára, a keresztúri üzem pedig friss termékeket gyárt viszont és mindkét fél a saját brandjével értékesítheti ezeket. Az indulás óta közel háromszorosára nőtt a gyár az időközben elvégzett beruházásokkal, az újabb termelők csatlakozásával pedig a napi feldolgozott tejmennyiség megközelíti a négyezer litert. Nem volt könnyű feladat a piac kialakítása sem. Ebben a folyamatban szintén a közbirtokosságok nyújtottak segítő kezet azzal, hogy az első két hónap működési költségeit elvállalták. Azért két hónapot, mert két hónapig érlelődtek az első sajtok.

„Ez persze még nem jelentette azt, hogy azonnal el is tudtuk adni a sajtokat, de hamar kialakult a piacunk is, és ami nagyon pozitív volt, hogy a gazdáknak az első perctől ki tudtuk fizetni a tejpénzt” – mesélte Gál Zoltán. A szövetkezet indulásakor 72 gazda volt az alapítók között a községből. A szövetkezet működési szabályzata értelmében egyébként kizárólag a községből kerülhetnek ki tagok, más helyiségekből nem vesznek fel gazdákat. A szövetkezeti tagok száma mára megduplázódott. „Azt tudni kell, hogy tagjaink nem mind tejtermelő gazdák, de voltak olyanok, akik jónak látták beszállni és pénzt befektetni, mert láttak jövőt a szövetkezetben” – árulta el az ügyvezető.

Jogok és kötelezettségek

A tagok első és legfontosabb kötelezettsége, hogy megfelelő minőségű tejet állítsanak elő és adjanak le feldolgozásra, ezt rendszeresen bevizsgáltatja, ellenőrzi a szövetkezet. A tejet egyébként az egyesületi tagoktól 10-15 banival magasabb áron tudják megvásárolni, mint más termelőktől. „Ha megfelelő minőséget és mennyiséget tud valaki biztosítani, akkor ezt vonzó módon tudjuk honorálni és télen-nyáron ugyanazon az áron felvásárolni tőle a tejet” – árulta el a felvásárlás kapcsán Gál Zoltán.

A legnagyobb előny a gazdák számára ez az emelt felvásárlási ár, ezen kívül a tagok kedvezményesen, „gazdaáron” vásárolhatják meg a kész termékeket, amit kérésre házhoz is szállít a szövetkezet. Segítséget jelent még az is, hogy a szövetkezeti tagok kedvezményesen kapnak takarmányt az egyik nagy gabonaipari céggel történő együttműködésnek köszönhetően.

Népszerű a szövetkezeti forma

A régióban négy szövetkezet működik: a szépvízin kívül Gyimesben, Székelykeresztúron és Kézdivásárhelyen döntöttek az ilyen formában történő gazdálkodás mellett. Lényeges, hogy a szövetkezetek kiváló együttműködést alakítottak ki egymás között. Megegyezés született az előállított termékekről is, hogy ne ugyanolyan árukkal legyenek jelen a piacon. „Inkább egymást kiegészítve termelünk, azt nézzük, hogy ki milyen újat tud behozni és nem egymás piacát próbáljuk elvenni.

Erősíti az együttműködést a már említett kölcsönös gyártás is. Közös pályázatunk is van a keresztúri és a kézdi szövetkezettel: egy laboratóriumot szeretnénk létrehozni, ugyanis a tej rendszeres bevizsgálása költséget jelent a gazdáknak. Szépvíz van központi helyen a többi településhez képest, így ide szeretnénk megvalósítani a labort, amivel a gazdák tejét bevizsgálhatjuk. Ha ez meglesz, olcsóbb lehet a vizsgálat, mint jelenleg, amikor Kolozsvárra kell küldenünk a mintákat. Ezekben az együttműködésekben én személy szerint nagy jövőt látok ” – összegzett a szépvízi ügyvezető.

Nagy adókedvezmények járnak

Egyre népszerűbbek Romániában a mezőgazdasági szövetkezetek, tavaly például megduplázódott az újonnan alapított szövetkezetek száma. Az első tíz legnagyobb szövetkezet 2018-ban 64 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le, mint tavalyelőtt. Megkeresésünkre a Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője, Könczei Csaba elmondta, ennek egyik fő oka, hogy a gazdák végre kezdik felismerni a szövetkezetekben rejlő lehetőségeket. A szövetkezetek például jelentős adómentességet élveznek jópár évig. Jogi és gazdasági entitásként a szövetkezetnek öt évig nem kell profitadót vagy jövedelemadót fizetnie.

A szövetkezet tagjai beszállítókként – kár fizikai, akár jogi személyekről van szó – mentesülnek a jövedelemadó alól. Ha a tagok a szövetkezet rendelkezésére bocsátanak ingatlanokat, a szóban forgó ingatlanok után nem kell ingatlanadót fizetni. Pályázáskor a szövetkezet jogi entitásként, akárcsak a tagok, plusz pontokat kapnak az elbírálásnál. Könczei Csaba elmondta, annak jelentősége előtt sem lehet elmenni, hogy akár anyagbeszerzésről (üzemanyag, műtrágya, vegyszerek stb.), akár értékesítésről van szó, a nagy tételek miatt egy szövetkezet sokkal jobb alkupozícióban van, mint egy egyszerű gazda. A nagy bevásárló-láncoknak például egyáltalán nem mindegy, hogy milyen mennyiségben és mennyire folyamatosan tudunk szállítani.

Hozzátette, mezőgazdasági szövetkezetet alapítani nem bonyolult feladat, az egyik fontos elem például, hogy az alapszabályzatnak meg kell felelnie az 566-os törvénybe foglaltaknak. A szövetkezetet az alakuló közgyűlési jegyzőkönyv és az alapszabályzat alapján a cégbíróságon kell bejegyeztetni. Hangsúlyozta, aki szeretne szövetkezethez csatlakozni és nem tudja, hová vezessen az első útja, az forduljon a polgármesteri hivatalhoz, ott útbaigazítják. - írja a maszol.ro


Hírdetés