Dancila: a Gyulafehérvári Nyilatkozat garantálta a nemzeti kisebbségek alapvető jogait

A miniszterelnök maga idézte a történelmi dokumentum harmadik pontját.
Fotó: illusztráció


2018. november 29. csütörtök, 11:31 perc   

A romániai nemzeti kisebbségek alapvető jogait az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat garantálta - jelentette ki Viorica Dancila román miniszterelnök szerdán Bukarestben, a román parlament díszülésén, amelyet a "Nagy Egyesülés" (Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés) centenáriuma alkalmából tartottak.

A miniszterelnök maga idézte a történelmi dokumentum harmadik - az együtt lakó népek számára teljes nemzeti szabadságot előirányzó - pontját, amelyet az erdélyi magyarság képviselői a száz éve beváltatlan autonómiaígéretként szoktak számon kérni a bukaresti vezetőkön.

"Minden népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához saját anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által. Minden nép az őt alkotó egyének számának arányában kap képviseleti jogot a törvényhozó testületekben és a kormányzati szervekben" - emlékeztetett a gyulafehérvári nyilatkozat nemzeti közösségekről szóló részére a román miniszterelnök.

Dancila szerint a "ma is érvényes elv" arra a jogra vonatkozik, hogy a kisebbségek használhassák anyanyelvüket az oktatásban, közigazgatásban és igazságszolgáltatásban. Úgy értékelte: a gyulafehérvári elvek teljesülését igazolja az a tény is, hogy a bukaresti parlamentben 18 nemzeti kisebbség képviselői, és az RMDSZ törvényhozói is jelen vannak.

"Az általam vezetett kormány nevében garantálom minden más etnikumú állampolgárnak, hogy a továbbiakban is minden jogot és tiszteletet megkapnak, függetlenül azoktól a provokáló nyilatkozatoktól, amelyeket egyes idegen hivatalosságok intéznek időnként Románia ellen. Bármilyen etnikumúak is lennének, és bármilyen nyelvet is beszélnének, a román állampolgárok Romániához tartoznak, és nem kell megbélyegezni őket holmi külföldről érkező felelőtlen nyilatkozatok miatt" - szögezte le Viorica Dancila román miniszterelnök.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nevében felszólaló Novák Csaba Zoltán, Maros megyei szenátor beszédében azt hangoztatta, hogy párbeszédre, közös jövőképre, a többség és a kisebbség viszonyának rendezésére van szükség Romániában.

Kijelentette: az elmúlt száz évben nem valósult meg a Gyulafehérvári Nyilatkozatba foglalt országmodell, továbbra sincs teljes egyenlőség a nemzetiségek között Romániában, ezért a romániai magyarok nem szemlélhetik ugyanúgy a centenáriumot, mint a román többség, hiszen amit a románok a nemzeti törekvések beteljesüléseként élnek meg, arra a magyarok veszteségként emlékeznek.

"Románia egy új jövőképet kell megfogalmazzon, és ennek része kell legyen a többség és a kisebbségek viszonyának mindenki számára elfogadható módon történő rendezése is" - mutatott rá az RMDSZ politikusa.

A román parlament centenáriumi díszülése egyébként - ezúttal nem a magyar kérdés, hanem a szociálliberális kormánytöbbség és a jobboldali elnök, illetve ellenzék egymásnak címzett csípős megjegyzései miatt - meglehetősen feszült légkörben zajlott le.

Klaus Iohannis államfő ünnepi beszédében azzal vádolta a kormánytöbbséget, hogy eltávolodik a száz éve Gyulafehérváron kijelölt európai szellemiségtől, Liviu Dragnea szociáldemokrata házelnök pedig azon ellenzékieket támadta, akik Románia ellen szavaztak az Európai Parlamentben. Azzal mindkét oldal egyetértett, hogy a nemzeti ügyekben olyan összefogásra lenne szükség, mint száz évvel ezelőtt, de a megosztottság okát mindkét fél a másik táborban kereste.

Románia december elsején ünnepli Nagy-Románia létrejöttének századik évfordulóját. A centenáriumi ünnepségek csütörtökön Gyulafehérváron, a román kormány ünnepi ülésével folytatódnak, szombaton pedig a bukaresti diadalívnél nagyszabású katonai parádéval köszöntik az ország nemzeti ünnepét. (MTI)


Kapcsolódó cikkek | Hírek




porno ankara tercume
Samsun Escort istanbul escort lida lida hacklink webmaster forumu