Egyre inkább elsavanyodik a termőtalaj

Egyre inkább savanyodik el a termőtalaj, a minősége is folyamatosan romlik a szakemberek szerint.


2019. augusztus 17. szombat, 17:49 perc   

Egyre inkább savanyodik el a termőtalaj, a minősége is folyamatosan romlik a szakemberek szerint.

A mezőgazdasági területeken a talaj minőségének javításához ésszerű trágyázási tervre, ehhez pedig talajtani és agrokémiai vizsgálatokra volna szükség. Csakhogy sokszor a gazdák nem élnek ezzel a lehetőséggel, a túlzásba vitt trágyázás, legyen az műtrágya vagy szerves trágya, pedig környezetszennyezéshez, a minőség romlásához vezet.

A Hargita megyei talajtípusokról, minőségükről Lukács Zsombort, a Hargita Megyei Talajtani és Agrokémiai Hivatal (OSPA) igazgatóját kérdeztük. Tőle tudjuk, hogy a romániai osztályozási rendszer szerint öt osztályba sorolhatók a talajtípusok, az első osztály a legjobb minőségnek, az ötödosztály a leggyengébbnek számít.

Hargita megyében, többnyire hegyvidékről lévén szó, a szántóterületeknek 80-90 százaléka ötöd- és negyedosztályba sorolható a minőség szerint, 10-20 százaléka pedig a harmad-, és másodosztályba. Jobb minőségű szántóterületek mindössze Székelykeresztúr, Csíkkozmás, Csíkszentmárton, valamint Gyergyóalfalu környékén vannak.

„A megye a gyepterületek tekintetében viszont előkelő helyen van. Hegyvidéki övezet lévén, másod-, és harmadosztályú legelőink vannak, kaszálóink pedig harmad-, és negyedosztályúak” – tette hozzá az igazgató. Mint mondta, az ország déli részén fordított a helyzet, a szántóterületek nagy hányada első és másodosztályú, gyepterületük kevés van.

Szükség volna talajtani vizsgálatokra

Az intézmény a talajtípus és a talaj minőségének meghatározása mellett agrokémiai vizsgálatokat is végez. Lukács Zsombor szerint a racionális gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen volna ez a vizsgálat, hiszen a talaj összetételének elemzése után trágyázási terveket lehet készíteni, a gazda tudná, hogy a termőföld feljavításához milyen típusú műtrágyára és mekkora mennyiségben van szükség.

„Ha túl sok műtrágyát használunk és valamilyen elemből többlet alakul ki a talajban, akkor az nem jó a termesztett növénynek, nem jó az egészségre, nem jó a talajnak sem, és ráadásul szennyezzük vele a környezetet is” – magyarázta az intézményvezető.

Hozzátette, fontos lenne legalább négyévente az agrokémiai vizsgálatok elvégeztetése a mezőgazdaság szempontjából, azonban ezen a téren a megyében még „gyerekcipőben járunk”, többségében kisebb területeken gazdálkodnak, és ezek a gazdák a néhány áras területükre általában nem kérnek ilyen tanulmányt. Délen jobb a helyzet, ott nagyobb méretű területeken gazdálkodnak, inkább készítettnek agrokémiai tanulmányokat.

A talaj vizsgálata

A talaj vizsgálatához agrokémiai szempontból a termőrétegből vesznek mintát 20-25 centiméter mélyre ásva, talajtani vizsgálatokhoz az anyakőzetig, akár 2-3 méter mélyre is leásnak. A talajpróbákat a laborban kielemzik szövettani szempontból, megnézik a makróelemek, mint a nitrogén (N), foszfor (P), kálium (K), kalcium (Ca) mennyiségét, továbbá megvizsgálják a pH-értékét is.

Miután kielemzik a talajt, kiértékelik, leírást csatolnak hozzá a területről, a domborzatáról, a klímájáról, a hidrológiájáról, illetve az emberi tevékenység ráhatásáról. Ezt követően megállapítják a talaj típusát és 17 mutató (például hőmérséklet, csapadék, szövettan, pH-érték) alapján besorolják egy talajminőségi osztályba. „A legjobb minőségű talajban semmiből nincs hiány, sem többlet az alapvető elemekből, és jó a szerkezete” – jegyezte meg a szakember.

Rosszul határozták meg

Talajtani tanulmányt nemcsak általános és övezeti rendezési tervekhez, valamint területek mezőgazdasági alapból való kivételéhez vagy visszaállításához, illetve egy adott terület besorolásának megváltoztatásához készítenek, hanem különböző mezőgazdasági pályázatokhoz is, hiszen plusz pontot érhet a talaj minőségének meghatározása a mezőgazdasági potenciál megállapításához, bizonyos kultúrák termesztéséhez.

A téma kapcsán az intézmény igazgatója elmondta, Hargita megye nagy részét Bukarestből az Országos Talajtani Kutatóintézetben krumplitermesztés szempontjából csökkent mezőgazdasági potenciállal rendelkezőnek állapították meg. „Ha a Hargita megyei gazdák pályázni szeretnének, emiatt plusz pontokat veszíthetnek” – jegyezte meg Lukács Zsombor.

A problémát több alkalommal is jelezték az illetékes hatóságnak, de csak annyit sikerült elérniük, hogy a Hargita megyei talajtani intézet egy tanulmánnyal felülbírálhatja ezt a besorolást, és egy adott kultúrára, akár közepes, vagy magas mezőgazdasági potenciált is megállapíthat egy-egy területre. Csakhogy egy ilyen tanulmány elkészíttetése akár 800-2000 lej közötti összegbe is kerülhet a vizsgált terület méretétől és a talaj típusától függően.

szerző: Barabás Hajnal

bővebben: szekelyhon.ro


Hírdetés