Elfogták az 1999-es romániai „bányászjárás” szökésben lévő vezetőjét

Tizenegy évig tartó rejtőzködés után a román hatóságok kezére került Romeo Beja volt bányászvezér, akit az 1999-es „bányászjárásért” ítéltek el öt év börtönbüntetésre.


2016. február 24. szerda, 19:27 perc   

1999. január 18. és 22. között az ország több megyéjét dúlták fel bányászok. Elégedetlenségüket az váltotta ki, hogy magasabb végkielégítést akartak, amit az akkori bukaresti kormány nem adott meg. A vájárok Miron Cozma és Romeo Beja szakszervezeti vezérekkel az élen megpróbáltak eljutni a román fővárosba, de a Vâlcea megyei Costești-nél feltartóztatták őket a karhatalmi erők. Addig azonban több megyét végigpusztítottak, háromszáz embert – köztük hivatalos személyeket – bántalmaztak.

Beját emiatt öt év szabadságvesztésre ítélték el jogerősen 2005-ben, de még mielőtt bezárhatták volna, elmenekült Romániából és nyoma veszett mostanig. A román média szerdán arról számolt be, hogy a volt szakszervezeti vezért különös módon fogták el. Ugyanis utóbb román földön bukkant fel, és rendkívüli fellebbezést nyújtott be a bíróságon a 2005-ben született ítélet ellen. Ez ügyben a bukaresti ítélőtábla most beidézte, szerdán meg is jelent a testület előtt, hogy kifejtse álláspontját. A Digi 24 hírtelevízió szerint Beja elmondhatta beszédét, de közben értesítették a rendőröket, akik őrizetbe vették, és elszállították a bukaresti Rahova börtönbe.

Őt a román média Cozma jobb kezeként emlegette. Cozmát a román igazságszolgáltatás tíz év szabadságvesztésre ítélte szintén a bányászjárások miatt, 2007-ben szabadult a börtönből. A Zsil-völgyi bányászok először 1990-ben utaztak Bukarestbe, hogy „rendet teremtsenek”, miután nagyszabású ellenzéki tüntetések törtek ki Ion Iliescu akkori elnök ellen. A bányászok tüntetőket, ártatlan járókelőket, diákokat vertek meg brutálisan, és feldúlták az ellenzéki pártok székházait, ily módon keresztelve meg a román demokráciát.

1991-ben is Bukarestbe utaztak, megbuktatták a Petre Roman vezette kormányt, amely nem volt hajlandó teljesíteni gazdasági és szociális jellegű kéréseiket.

 

MTI


Kapcsolódó cikkek | Hírek