Elutasította a bukaresti képviselőház a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezetet

A jobboldali ellenzéki pártok szónokai az egységes román nemzetállam elleni nyílt támadásként értékelték a törvénytervezetet.


2018. Április 11. szerda, 16:02 perc   

Leszavazta a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott törvénytervezetet szerdán a bukaresti képviselőház.

A képviselőház plénumában rendezett szavazáson 238 honatya volt jelen, közülük 218-an a Székelyföld autonómiastatútumának elutasítása mellett szavaztak, és húszan – vélhetően az RMDSZ frakciójának tagjai – támogatták az elfogadását.

Pedig a szavazást megelőző vitán Korodi Attila, a szövetség frakcióvezetője arról beszélt, hogy az erdélyi magyarság autonómiaigényét nem lehet csak úgy leseperni az asztalról, aztán pedig úgy kezelni, mintha nem is létezne, szerinte Romániának előbb-utóbb foglalkoznia kell vele.

Felszólalásában a politikus úgy vélte, a gyulafehérvári nyilatkozat centenáriuma kiváló alkalom arra, hogy az erdélyi magyarok valós igényeiről, így az autonómiáról is nyíltan, őszintén lehessen beszélni a román többség előtt. „Párbeszédre van szükség ahhoz, hogy megértessük, hogy mi nem Románia határait akarjuk bontogatni, hanem csupán a szülőföldünkön való megmaradásunknak szeretnénk megteremteni a hosszútávon is fenntartható feltételeit. Európa-szerte számos esetben bebizonyosodott már, hogy az önrendelkező nemzeti közösségek, régiók igazi motorjai a gazdasági és kulturális életnek. Nem lenne ez másként Székelyföld esetében sem” – jelentette ki a szónoki emelvényről Korodi Attila.

A tervezetről több mint félórás, szenvedélyes vita alakult ki a képviselőházban. Miközben az RMDSZ frakciójának három képviselője az autonómiaigény jogossága, a felszólaló kilenc román képviselő, illetve a nem magyar kisebbségi frakció szószólója annak megalapozatlansága és elutasítása mellett érvelt. 

A jobboldali ellenzéki pártok szónokai az egységes román nemzetállam elleni nyílt támadásként értékelték a törvénytervezetet. Angelica Fodor, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusa például megengedhetetlennek nevezte az autonómiajavaslatot, valamint azt, hogy a román egyesülés száz éves évfordulóján létezik olyan kezdeményezés, miszerint Hargita, Kovászna és Maros megye 149 települése „párhuzamos kormányzattal rendelkezzen a román államon belül”.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője azt mondta: a magyarság jogos elvárásai mindig számíthatnak az USR támogatására, amint történt az a marosvásárhelyi római katolikus iskola újraalapításáról vagy az anyanyelvhasználati küszöb leszállításáról szóló törvénytervezeteknél, de a Székelyföldnek speciális jogokat előirányzó tervezetet nem tudják támogatni, szerintük az területinek álcázott etnikai autonómiáról szól.

Vasile Suciu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) frakcióvezetője is igyekezett barátságosabb hangot megütni, a koalíció és az RMDSZ jó együttműködését hangsúlyozta, és arra intette képviselőtársait, hogy ne mélyítsék a románok és magyarok közti szakadékot szenvedélyes nyilatkozatokkal a centenárium évében. Mindazonáltal a Székelyföld területi autonómiáját a PSD vállalhatatlannak tartotta.

Mihai Tudose volt szociáldemokrata kormányfő – aki januárban akasztással is megfenyegette az autonómiát követelő magyarokat – most is nyersebben fogalmazott: szerinte szégyenletes gesztus volt az RMDSZ részéről akár csak „nyílt és barátságos” párbeszédet nyitni ilyen témákról. Meglehetősen zavaros okfejtésében Tudose ahhoz hasonlította az autonómiakezdeményezést, mintha referendumot rendeznének annak eldöntésére: egy gyermek rúzzsal vagy borotvahabbal ajándékozza meg édesanyját március 8-án.

A nem magyar kisebbségek frakciójának szószólója, Varujan Pambuccian úgy vélekedett, vannak adósságai a románságnak az 1918-as ígéretek valóra váltásában, ami a kisebbségek anyanyelvhasználati, oktatási és más kollektív jogait illeti, de olyasmit, amit a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó tervezet javasol, nem ígértek a Gyulafehérvári Nyilatkozatban. Az örmény nemzetiségű politikus bejelentette, hogy a kisebbségi frakció is a tervezet ellen voksol.

A bukaresti képviselőház emberi jogi, vallási és kisebbségügyi szakbizottsága márciusban negatívan véleményezte a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott törvénytervezetet, amelyet Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő tavaly decemberben egyéni törvénykezdeményezésként iktatott a képviselőházban. Korábban a közigazgatási szakbizottság is elutasításra javasolta a képviselőház plénumának a tervezetet. 

A tömbmagyar régió autonómiájáról szóló tervezetről a képviselőház plénumában rendezett szavazást követően a kétkamarás parlament szenátusa fogja meghozni a végső döntést. A Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó statútumról először 2004-ben, majd egy módosított tervezetről 2012-ben rendeztek szavazást a román parlamentben. - írja a kronika.ro


Kapcsolódó cikkek | Hírek




porno ankara tercume
Samsun Escort istanbul escort lida lida hacklink webmaster forumu