Európa sorsáról is döntenek a németek

Nagy a tét.
Fotó: EPA/FILIP SINGER


2017. szeptember 24. vasárnap, 10:31 perc   

Hatvanmilliónál is több választópolgár járulhat az urnákhoz szeptember 24-én Németországban. A közvélemény-kutatások szerint borítékolható az Angela Merkel vezette CDU-CSU pártkoalíció győzelme, ugyanakkor számos szakértő óvatosságra int, hiszen tavaly két alkalommal is nagyot tévedtek a felmérések.

Napokkal a voksolás előtt, a szavazatok várható megoszlása tekintetében 36 százalék környékén állnak a kereszténydemokraták, amivel messze megelőzik a második befutónak várt SPD-t. Az Európai Parlament egykori elnökét, Martin Schulzot miniszterelnök-jelöltként indító szociáldemokraták támogatottsága mindössze 22-on áll, ez pedig a párt négy évvel ezelőtti szereplésénél is alacsonyabb eredményeket vetít előre.

Az SPD tavaly december és idén március között még fej-fej mellett haladt a népszerűségi versenyben a CDU-CSU-val, ám a Schulz jelölését követő kezdeti felbuzdulás alábbhagyott, és az olló folyamatosan nyílt a Németországot irányító nagykoalíció két ereje között. A versengés kimenetele most már eldőltnek tekinthető.

Angela Merkel minden bizonnyal negyedszerre is elfoglalhatja a kancellári bársonyszéket. Az viszont még kérdéses, hogy a nagykoalícióval mi lesz a jövőben? Sokan arra számítanak, hogy újból fekete-piros kormány vezeti majd Németországot.

Nagy tolongás a bronzért

Igazi szerencsejátékosnak kell lennie annak, aki biztosra képes lenne megjósolni, hogy ki végez majd a harmadik helyen a választásokon. A szélsőbaloldali Die Linke, a liberális FDP és a jobboldali Alternative für Deutschland (AfD) egyaránt 10 százalék körül mozog a legfrissebb felmérések szerint.

Bevándorlásellenes tüntetés Németországban – Forrás: EPA/FELIPE TRUEBA

Egyes elemzők szerint ugyanakkor könnyen lehet, hogy a keményebb menekültpolitikáért lobbizó AfD lesz a harmadik befutó, hiszen a negatív médiavisszhangot kiváltó párt támogatói kevésbé merik felvállalni politikai hovatartozásukat. Ez a visszahúzódás pedig alacsonyabb mérési adatokat produkálhat.

Ezt alátámaszthatja az is, hogy a tartományi választásokon Kelet- és Délnyugat-Németországban is jól szerepelt a bevándorlásellenes jobboldali formáció. A párt vezetésében az elmúlt hónapokban több személyi változás is történt, ami a népszerűségi mutatókon is meglátszott, ám a kampányfinisre összerázódni látszik az AfD.

Színes társaság

Az utóbbi időszakban számos elemző vetette fel a lehetőségét, hogy a CDU-CSU a választások után nem folytatja tovább a jól bejáratott koalíciót az SPD-vel, hanem a törvényhozásba szintén bejutó kisebb pártok felé nyitna. Merkelék a két általuk szélsőségesnek tartott párttal való lehetséges együttműködést már előzetesen elutasították, így csak a jelenleg párton kívüli korábbi partner FDP és a Zöldek maradtak.

A pártok színei alapján (fekete – CDU-CSU, sárga – FDP és a Zöldek) csak Jamaica-koalícióként (utalva a karibi ország nemzeti trikolorjára) emlegetett formációban egyes szakértők szerint a kereszténydemokratáknak kisebb kompromisszumokat kéne meghoznia, mintha újra az SPD-vel fognának össze.

Matematikailag akár az is elképzelhető lenne, hogy a CDU-CSU és az AfD kihagyásával egy másik nagykoalíció alakuljon, de az ebben potenciálisan résztvevő pártok közötti nagy ideológiai távolság miatt ennek a valószínűsége minimális.

Az biztos, hogy az AfD-vel egyetlen, a Bundestagba bejutó párt sem akar közösködni, így a jobboldali populistáknak érdemi beleszólásuk nem lesz az ország ügyeinek vitelébe. Vélhetően csak a törvényhozás előtti felszólalásaikkal tudják majd tematizálni a német belpolitikát.

Nagy a tét

A várakozások szerint az egy helyben tipegő európai integráció új lendületet kaphat miután Merkel újra kezébe veszi a kormányrudat. A francia elnök, Emmanuel Macron megválasztását követően rövid időn belül kifejezte hajlandóságát a Berlin és Párizs közötti együttműködés megújítására, amit a német kancellár is pozitívan fogadott.

A csillagos lobogó Brüsszelben – Forrás: Stockphoto

A britek várható távozásával elhárult a legnagyobb akadály a szövetség további központosítása elől. A nyugat-európai sajtóban több elmélet is forog a várható irányokkal kapcsolatban. Elképzelhető, hogy az eurózóna tagok egy közös pénzügyminisztert választanak, és a monetáris mellett a költségvetési politikát is egységes irányítás alá vonnák. Ennek gyakorlati megvalósítása ugyanakkor komoly kérdéseket vet fel.

Mindenesetre félő, hogy valóssággá válik a kétsebességes Európa, és komoly törésvonalak alakulnak ki a tagállamok között, amennyiben a nyugat-európaiak a szorosabb integráció mellett döntenek. Mivel az “újonnan” csatlakozottak jelentős része, élükön Magyarországgal és Lengyelországgal, nem akarnak további nemzeti hatásköröket feladni.

 

Forrás: Híradó.hu


Kapcsolódó cikkek | Hírek




porno ankara tercume
Samsun Escort istanbul escort lida lida hacklink webmaster forumu