Fiuméban az egykori magyar közigazgatás pozitív példa az autonómia felé vezető úton

Egy ambiciózus helyi párt visszasírja a magyar kormányzatot, és szembeszállna a horvát nacionalizmussal.


2017. május 23. kedd, 16:14 perc   

Egy ambiciózus helyi párt visszasírja a magyar kormányzatot, és szembeszállna a horvát nacionalizmussal. Az egykori magyar kikötővárosban egyre erősödnek a nagyobb önállóságot követelő hangok, amelyek a fiumei identitást erősítenék. Az autonomista mozgalom az egykori magyar uralmat tekinti pozitív példának. A városban mintegy ötszáz őshonos magyar él.

A horvát kikötőváros, Rijeka, avagy Fiume fő nevezetessége a korzón lévő óratorony. A tetejéről egykoron a várost 1919-ben megszálló olasz soviniszta költő, Gabriele D’Annunzio verte le a kétfejű sast, mert az általa gyűlölt Habsburg-múltra emlékeztette. A városban sem az olasz fasizmus, sem a német megszállás, sem a jugoszláv kommunizmus idején nem gondolt senki arra, hogy vissza kellene helyezni a szobrot az óratoronyra. Az elmúlt majd száz évben eleve jelentősen megváltozott az egykori magyar kikötő: a hajdan döntően olasz lakosságú polgárvárosból horvát többségű iparváros lett, a helyi olaszság nagy részét 1945 után kitelepítette Tito Jugoszláviája. Ám teljesen nem felejtették el mégsem a fiumei múltat. A város a mai napig megőrizte multikulturális önazonosságát.

Pár éve létrejött egy helyi párt, a Fiuméért Lista, amelynek éppen a régi fiumei identitás erősítése a célja. Április végén fiumei zászlókkal várták a párt aktivistái a korzón azt a tűzoltóautót, amely majd száz év után visszahelyezte a Habsburgok kétfejű sasát az Óratoronyra. A párt régi követelése, hogy a szimbolikus térben is egyre erősebben legyen jelen a régi Fiume emléke. Nem nosztalgiázó öregurakról van szó, a mozgalom többségét harmincéves fiatalemberek alkotják. Egy jelentős részük helyi olasz nyelvű családokból származik, de a párt nem kisebbségi szervezetként tekint magára. Szerintük ugyanis nem a nemzetiségi hovatartozás, hanem a regionális identitás a döntő. Legyen bármi is az anyanyelvük, ők elsősorban fiumeieknek érzik magukat.

A Fiuméért Lista a vasárnapi helyhatósági választásokon is indul, a felmérések szerint hat-hét százalékra van esélye. „Fiume legjobb helyzetben 1870 és 1914 között volt, a magyar kormányzat autonómiát adott városunknak” – mondja a Magyar Nemzet kérdésére Danko Svorinic, a párt elnöke és polgármesterjelöltje. A párt székházában még a történelmi Magyarország címere is kinn van. A Fiuméért Lista szociálliberális pártként határozza meg magát, célja a fiumei hagyományok ápolása és a városi autonómia újbóli kiharcolása.

A mai Horvátországban mindent Zágrábban döntenek el. Amikor Fiume saját történelmét hangsúlyozza, a horvát nacionalizmussal és központosítással szemben próbálja meg magát meghatározni. Ruza Tomasic, az Európai Parlament szélsőjobboldali horvát tagja két éve egyenesen azt mondta, hogy „Rijeka nem horvát város, csak Horvátországban fekszik”. Ezt ő kritikának szánta ugyan, de a városban sokan egyetértenének vele. Fiume a horvát függetlenség 1992-es kikiáltása óta szemben áll a horvát nacionalizmussal. A város jelenlegi polgármestere, a szociáldemokrata Vojko Obersnel farsangkor nemritkán Obelixnek öltözik, és nem csak az alkata miatt. Ezzel akarja kifejezni, hogy Fiume egyfajta „gall faluként” áll ellen a horvát nacionalizmusnak. A városi autonómia terén azonban ő sem tudott sokat elérni.

Ezért alakult meg a Fiuméért Lista. Amikor Fiume magyar időkbeli autonómiáját éltetik, a jövőről szólnak. „Hamburg autonómiájához hasonló helyzetet szeretnénk” – foglalja össze céljaikat Svorinic. A beszedett adók többségét helyben hagynák, az oktatás- és kultúrpolitikát helyi hatáskörben rendeznék, és újra megerősítenék a fiumei kikötő gazdasági és nemzetközi helyzetét, amit az utóbbi húsz évben a szlovén Koperrel és az olasz Trieszttel szemben a város elvesztett.


Fiumei autonomisták felvonulása

Svorinic maga nem olasz származású, de a helyi olasz kisebbség jogait ő is erősítené. Ma Horvátországban egyedül Isztria megye kétnyelvű. Ott a helyi politikát húsz éve egy regionális párt határozza meg, és a kétnyelvűséget az isztriai identitás lényegévé emelte. Hasonló a célja a Fiuméért Listának: a horvát mellett második hivatalos nyelvvé tennék az olaszt a tengerparti városban. Svorinic szerint ez is egyik módja annak, hogy a jelenleg kormányzó zágrábi kabinet nacionalista politikáját ellensúlyozni tudják. Míg a kormánypárt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) egyik befolyásos politikusa, Milijan Brkic nemrég azt szorgalmazta, hogy „ne a kisebbségek döntsenek Horvátországról”, Svorinic éppen azt hangsúlyozza lapunknak, hogy Fiumében valamennyi kisebbséget örömmel látnak.

mno.hu


Kapcsolódó cikkek | Hírek




porno ankara tercume
Samsun Escort istanbul escort lida lida hacklink webmaster forumu