Hárompercenként távozik valaki az országból

Derül ki a Mágnesvárosok – Migráció és ingázás Romániában nevű tanulmányból.


2018. október 28. vasárnap, 16:18 perc   

Több mind hárommillióan hagyták el Romániát az elmúlt 28 évben, csak tavaly közel 220 ezren. A kivándorlók 71 százaléka munkavállalás miatt hagyja el az országot, de vannak, akik családi, turisztikai vagy más okok miatt – derül ki egyebek mellett a Mágnesvárosok – Migráció és ingázás Romániában nevű tanulmányból. - írja a Székelyhon

A romániai kivándorlás mértékéről az Edupedu.ro oktatási szakportál készített összesítést a minap számos forrás felhasználásával. Az Országos Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva arról számoltak be, hogy csak tavaly közel 220 ezren hagyták el hosszú távra az országot, ez pedig 600 személyt jelent naponta, illetve 24-et óránként. Noha ezek az adatok már nem számítanak újdonságnak, a Világbank által nyilvánosságra hozott Mágnesvárosok – Migráció és ingázás Romániában című felmérés a téma egyéb sajátosságaira is rámutat.

Az említett dokumentum szerint Románia egyike az elvándorlás által leginkább fenyegetett EU-tagállamoknak, hiszen 1990 óta több mind hárommillióan hagyták el az országot, ez pedig azt jelenti, hogy körülbelül hárompercenként távozik valaki. A kivándorlók fele Románia 2007-es EU-s csatlakozása óta hagyta el az országot, ezzel pedig első helyen áll a tagországok között a kivándorlók tekintetében a népességhez viszonyítva. A felmérésben arra is rámutattak, hogy az első jelentős migrációs hullámokért a magyar és német kisebbség felelős, akik tömegesen költöztek Németországba és Magyarországra. Ezt az etnikai migrációs hullámot aztán fokozatosan váltotta fel 2007 után a román nemzetiségűek kivándorlása a jobb lehetőségek reményében. Jelenleg Romániából származik a Spanyolországban, Olaszországban és Magyarországon élő bevándorlók zöme.

A külső migráció bizonyos mintái egyébként regionális és megyei szinten is megfigyelhetők a tanulmány szerint: a kelet-romániaiak zöme Olaszországba költözött, a középső és a déli régióban élők pedig főként Spanyolországot választották. A kutatáshoz mellékelt térképen azt is ábrázolták, hogy mely országokba távoznak a legtöbben az egyes megyékből. Ezen az is látszik, hogy Hargita megye az egyetlen, ahonnan Magyarországra távoztak a legtöbben, az összes többi megyében Olaszországba vagy Spanyolországba költöztek a legnagyobb arányban, Maros megye utóbbiakhoz tartozik. A kivándorlók zöme (71 százalék) munkahely miatt, 16 százalékuk családi okok, 3 százalékuk turisztikai célból, 2 százalékuk tanulmányok, 8 százalékuk pedig egyéb okok miatt hagyta el az országot. A legtöbben (44 százalék) a szolgáltatási szektorban vállaltak munkát, 28 százalék építkezéseken dolgozik, 20 százalék a mezőgazdaságban tevékenykedik, 8 százalék pedig ipari dolgozó.  

A Világbank kutatása a külső migráció mellett az országos helyzettel és gazdasági kérdésekkel is foglalkozott. Az egyik érdekes adat a fővárosban és a megyeszékhelyeken működő vállalkozások bevételének összehasonlítása volt a 2011-es és 2015-ös adatok szerint. A bukaresti cégek 2011-ben 78,1 milliárd eurós bevételt könyveltek el, 2015-re pedig 3,69 százalékos növekedést generáltak (90,3 milliárd euró). A csíkszeredai cégek bevétele még ennél is nagyobb arányban, 4,26 százalékkal növekedett 342,5 millió euróról 404,7 millió euróra. Marosvásárhelyen azonban még ennél is jelentősebb, 7,21 százalékos növekedést jegyeztek: a cégek bevétele a 2011-es 2,8 milliárd euróról 3,7 milliárd euróra emelkedett 2015-re. Az átlagjövedelem tekintetében is jelentős különbségek figyelhetők meg a főváros és az egyes megyék között, a szakemberek 2008 és 2016 között vizsgálták ezek alakulását.

Míg országos szinten 2008-ban 1761 lej volt az átlagfizetés Romániában, Bukarestben ez az összeg 2507 lej, Hargita megyében 1322 lej, Maros megyében pedig 1508 lej volt. A vizsgált időszak felénél, 2012-ben 2063 lejre emelkedett a romániai átlagfizetés, a fővárosiak átlagosan 3022 lejt, a Hargita megyeiek 1455 lejt, a Maros megyeiek pedig 1804 lejt vittek haza. 2016-ra aztán 3000 lej fölé emelkedett az átlagfizetés az országban (3005 lej), Bukarestben azonban átlagosan már 4005 lejt kerestek, Hargita megyében viszont ennek csak szinte felét (2164 lejt), Maros megyében pedig 2599 lejt.

A kutatásban a romániai légi közlekedéssel is foglalkoztak, amely az egyik legnagyobb mértékben fejlődik uniós tekintetben. A szakemberek az utasok számának alakulását hasonlították össze a 2005-ös és 2016-os adatok szerint. Nem meglepő módon a fővárosi repülőtér végzett az első helyen, mivel a 2005-ös mintegy három millióról 2015-re közel 11 millióra emelkedett az utasaik száma (évenkénti 12,6 százalékos növekedés). A marosvásárhelyi repülőtér azonban ennél sokkal látványosabban fejlődött, hiszen évenkénti 33,1 százalékos növekedést jegyzett, és a 2005-ös 12 408-as utasforgalommal szemben 2016-ra már 287 412 utast számoltak.

szerző: Iszlai Katalin - szekelyhon.ro


Kapcsolódó cikkek | Hírek




porno ankara tercume
Samsun Escort istanbul escort lida lida hacklink webmaster forumu