Kaszálókaláka Nagyboldogasszony napján

Az egykori kaszálókalákák hagyományát elevenítette fel immár második alkalommal tegnap, Nagyboldogasszony napján
Fotó: 3szek.ro


2018. augusztus 16. csütörtök, 15:46 perc   

Az egykori kaszálókalákák hagyományát elevenítette fel immár második alkalommal tegnap, Nagyboldogasszony napján

Az egykori kaszálókalákák hagyományát elevenítette fel immár második alkalommal tegnap, Nagyboldogasszony napján Cserei Lázár kézdialmási római katolikus gondnok, megyebíró kezdeményezésére tizenkét férfi: hét kézdialmási és öt lemhényi. Az első kaszálókalákára tavaly Szent János napján került sor. - írja a Háromszék

A fehér inget, fekete nadrágot és mellényt, valamint szalma- vagy szövetkalapot viselő férfiak Kézdialmás főterén gyülekeztek reggel 8 órakor, ahonnan többnyire székely ruhába öltözött asszonyaik és lányaik kíséretében elindultak kaszálni. A nők a pálinkát, a vizet és a früstököt (reggelit) vitték kosaraikban a kaláka helyszínére, az egykori csemetekert szomszédságában levő Egerkúthoz, Cserei Lázár kaszálójához, amit néhai Bíró István nagyapjától örökölt.

A lemhényi Zsigmond Miklós és felesége, Izabella egy-, három-, öt-, hét- és kilencéves székely ruhás kislányával érkezett a kaláka helyszínére. Élő zenéről is gondoskodtak, a kalákásokat András Géza harmonikás is elkísérte. A legidősebb kaszás, akárcsak előző évben, idén is a kézdialmási Kádár András volt. A lekaszált fű elterítésébe az asszo­nyok is besegítettek.

Cserei Lázár ötletgazda érdeklődésünkre elmondta: a kaszálókaláka ötletét a két évvel ezelőtt Kézdialmáson is megforduló Kenyeres Oszkár és a Hazajárók csapata vetette fel, akik tegnap a helyszínen örökítették meg a kaszálókalákát. Az erről szóló műsort várhatóan két hónap múlva nézhetik majd meg az érdeklődők a Duna Televízióban.

A kaláka a rendszerváltás után még létezett, tizenhárom-tizennégy éve „ment ki divatból”, amikor a gazdák zöme áttért a gépi kaszálásra, így nem volt szükség többé a közös munkára. Csakhogy a székelyek nem tudtak volna fennmaradni annyi időn és viszontagságon keresztül, ha nem tartottak volna össze. Egymást segítették szomszédok, komák, a rokonság összefogott, együtt házakat és csűrt építettek, kutat ástak, bármilyen problémában lehetett egymásra számítani – ecsetelte a kezdeményezés fontosságát a megyebíró.

szerző: Iochom István - 3szek.ro


Hírdetés