Készül Székelyföld boldogságtérképe

Ezt lehet eddig tudni a felmérésről


2019. március 25. hétfő, 19:34 perc   

Ezt lehet eddig tudni a felmérésről

Első alkalommal készült átfogó felmérés Székelyföld lakosságának lelki, szellemi, spirituális állapotáról. A napokban befejeződött adatgyűjtés célja a székelyföldiek lelkiállapotának, globális jóllétének felmérése. Az eredmények alapján a magyarországi lakosokkal összehasonlítva a székelyföldiek jelentősen elégedettebbek az életükkel.

A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi Wellbeing Kutatócsortja a budapesti ELTE – Pozitív Pszichológia Tanszékkel együttműködve 1100 személytől gyűjtött adatokat Maros, Kovászna és Hargita megyében. A válaszadók a 17-70 év közötti korosztályokból kerültek ki, a kérdőívek közösségi oldalakon keresztül voltak elérhetőek, Marosvásárhelyen pedig diákok is segítették az adatgyűjtést.

Krizbai Tímea, a kutatás vezetője a Maszolnak elmondta: az összetett kérdőív számos kérdést tartalmazott a válaszadók pszichológiai, spirituális jóllétével, fizikai, mentális állapotával kapcsolatban. A felmérést készítők arra voltak kíváncsiak, hogyan érzik magukat az emberek Székelyföldön, mennyire céltudatosak, milyen a globális jóllétük. A kérdésekre adott válaszokból arra is választ kaphatunk, milyen a lakosság „virágzásszintje”. Ez az érdekes fogalom az érzelmeinkre vonatkozik: a virágzás állapota az, amikor gyakran élünk át pozitív érzelmeket és ritkán negatívakat – magyarázta a kutató.

Egészséges egyén – egészséges társadalom

Krizbai Tímea elmondta: manapság egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a szakemberek annak, hogy milyen egy társadalom boldogságmutatója. Többféle, rendszeresen készült felmérés is közöl adatokat erről. Az egyének személyes jólléte meghatározza az adott régió, ország egészének a megfelelő működését is.

„Ha egészséges egyének alkotják a társadalmat, akkor ők jobban hozzá tud járulni a gazdasághoz, jobban teljesítenek a munkahelyükön, teljesebb a magánéletük, boldogabb gyerekeket nevelnek. Az egészséges lélek kevesebb fizikai megbetegedéssel jár, így a mentálisan erős emberek kevesebb forrást merítenek ki az egészségügyben is, vagyis kevesebbe kerül az orvosi ellátásuk” – mondta a szakember.

A székelyföldiek boldogabbak a magyarországiaknál

Az eredmények alapján a magyarországi lakosokkal összehasonlítva a székelyföldiek jelentősen elégedettebbek az életükkel. A válaszok alapján az erdélyi férfiak és nők pozitívabban tekintenek az életükre, erősebb a pszichológiai ellenálló-képességük, és általában jobban érzik magukat.

Az eredmények szerint ugyanakkor az anyaországiak sokkal inkább képesek átélni és élvezni az életükben fellelhető apró örömöket. Magyarország nemzetközi összehasonlításban sem büszkélkedhet a boldogság-mutatóival, Románia, így természetesen Erdély is jobb mutatókkal rendelkezik ezen a téren.

A boldogság számokban

A felmérés az általános megállapításain túl az úgynevezett boldogságindex segítségével számokban is kifejezhető értékek mentén, 1-től 10-ig terjedő skálán jelzi a különböző régiók, a nemek közötti és a korcsoportonkénti különbségeket. Az eredmények szerint az Erdélyben élő magyar férfiak 10 fokú skálán mért boldogságszintje szignifikánsan magasabb, és a Pozitív Mentális Egészség mutatókban, valamint a Testi és Fizikai Állapotuk szintjében is magasabb értékeket adtak, mint a magyarországi tesztkitöltőké.

A nők mintájában a boldogságszint szintén szignifikánsan magasabb az Erdélyben élőknél, de a Pozitív Mentális Egészség szint értékek a Magyarországon élő nőknél a magasabbak.  Ugyanakkor az erdélyi minta adatainak elemzése is megerősítette, hogy boldogabbak a nők, a házasok, a jobb anyagi helyzetben élők, és a több gyermeket nevelők.

A három székelyföldi megyére vonatkozóan megállapítható, hogy a nők és a vidéken élők a legboldogabbak, Hargita megye mutatói pedig a legmagasabbak. A Kovászna megyei nők boldogságindexe 7.50, míg a férfiaké 7.41, Hargita megyében 7.71 a nők, 7.63 a férfiak, míg Maros megyében szintén 7.71 a nők, viszont csak 7.26 a férfiak ugyanezen mutatója.

Város és falu tekintetében is eltéréseket tapasztalhatunk: Kovászna megyében 7.66 a falun élők, 7.40 a városiak boldogságindexe. Hargita megyében 7.80 a falusiak és 7.61 a városiak körében, Maros megyében pedig 7.67 a vidéken élők, 7.55 a városi környezetben élők boldogságindexe. Összesítve a Kovászna megyeieknél 7.48-as, a Hargita megyeieknél 7.69-es, a Maros megyeieknél pedig 7.58-as boldogságindex.

Nemek és lakóhely szerint lebontva a boldogságindex: a székelyföldi férfiak esetében 7.41, a székelyföldi nőknél 7.50, a székelyföldi vidéken élőknél 7.67, a székelyföldi városiak körében pedig 7.40 . Nincs különbség a fiatalok és az idősek boldogságérzetében, a 60 év fölöttiek is ugyanannyira boldogok, mint a 15–24 év közöttiek. A felmérés eredményeinek átlaga alapján Székelyföld boldogságindexe pedig 7.48. 

Az oktatás lehet a jövő kulcsa

Krizbai Tímea elmondta, a kitöltők körében a házasok, több gyermeket nevelők, értelmiségiek, diákok voltak többségben. Leginkább ez a réteg kész  a kutató szerint tenni azért, hogy jobb legyen az ország, hogy fejlődjön a környezetünk. „Ez azt is bizonyítja, hogy az oktatás, a tanulás alapvető fontosságú egy társadalomban, így kerülnek ki azok az egyének, akik jobbá, szebbé tehetik a világot maguk körül” – magyarázta.

A felmérés részletes, korcsoportokra, település-típusokra lebontott eredményei az elkövetkező napokban fognak megjelenni. A boldogságkutatás részleteit feldolgozó tanulmány és a részletes eredmények hamarosan megtalálhatóak lesznek a boldogsag.sicolorum.ro oldalon.

A jövőben szeretnék évente megismételni a felmérést, ezáltal követni lehet azokat a folyamatokat, amelyek meghatározóak lehetnek társadalmunk fejlődése szempontjából. A kutatást ugyanakkor egész Erdély területére ki kívánják terjeszteni. - a maszol.ro


Hírdetés