Ki a buta?

Rosszabb módon nem is kezdhetné a választók elveszett bizalmának visszaszerzését a parlament, mint ahogy a speciális nyugdíjakkal teszi.


2015. december 19. szombat, 21:05 perc   

Rosszabb módon nem is kezdhetné a választók elveszett bizalmának visszaszerzését a parlament, mint ahogy a speciális nyugdíjakkal teszi.

Ezzel az egyszer már visszadobott, de újra kidolgozott törvénytervezettel pontosan azt jelzik a méltóságos urak és hölgyek, hogy a legkevésbé sem érdekli őket a közvélemény. Megtehetik és habozás nélkül meg is teszik, hogy újra meg újra belerúgjanak azokba, akiknek jólétüket köszönhetik.

Megítélésükért nem aggódnak, ez már bizonyos: a pénz fontosabb az erkölcsnél, és aki másképp gondolja, az buta. 

A jelző a tiltakozó juhászokkal ordítozó szenátor asszonytól származik. Azok vagyunk mind, buták – válaszolta az egyik tüntető, és ezzel fején is találta a szöget. Valóban butaság bármit is remélni ettől a politikai osztálytól. Bizonyára vannak felkészült és felelős képviselők és szenátorok a román törvényhozásban is, csakhogy ők nem látszanak.

Ami látszik, az elkeserítő: mintha az állam legmagasabb rangú intézménye csak bűnözőkből, korrupt és pénzhajhász ügyeskedőkből, illetve székeikben jámboran pihenő, a légynek sem ártó és semmihez sem értő polgárokból állna, akik maguk sem tudják, hogy kerültek ilyen előkelő helyre. Az eredmény: rosszabbnál rosszabb törvények, amelyeket már életbe lépésük napján módosítani kell, amivel sokszor csak a zűrzavart növelik.

Szánalmas, hogy a pásztorkutyák számáról sem tud egy értelmes, elfogadható jogszabályt kinyögni ez a magas fórum: még a büszkén emlegetett ősi román mesterség ismeretéből is csúfosan megbuktak. És úgy látszik, a szintén közpénzből fizetett tanácsadók és szakértők sem végezték el a házi feladatokat.

A népharag mindig váratlanul éri a magát kiválasztottnak hívő osztályt, amelynek többsége mandátuma vége felé sem fogta fel, hogy nem saját érdekeinek minél jobb érvényesítéséért kell dolgoznia, hanem azokért, akiknek képviseletében pöffeszkedve különjogokkal ruházza fel önmagát. 

A legfrissebb adatok szerint jelenleg 5,2 millió nyugdíjas él Romániában, az átlagnyugdíj 893 lej. Az egyik hírtelevízió hétszázezernél többre teszi a speciális nyugdíjban részesülők számát: a volt belügyi, honvédelmi, diplomáciai, bírósági alkalmazottak sorához adódnak hozzá most a parlament tagjai, és, ha az újabb tervezetet elfogadják, az önkormányzati vezetők. Ez utóbbiak összesen néhány ezer főt tesznek ki, nem olyan sok, mondhatnánk. De lám, a kivételezettek máris többen vannak a minimálnyugdíjon tengődő hatszázezernél, és mivel a befizetők száma – a dolgozó rétegek elvándorlása és csökkenő gyermekvállalási kedve miatt – egyre csökken, a nyugdíjrendszer belátható időn belül összeomolhat. Talán ennek a folyamatnak a visszafordításával kellene foglalkoznia a törvényhozásnak, ha valóban vissza akarja nyerni elveszett hitelét.

Demeter J. Ildikó

3szek.ro


Hírdetés