Kövér: a magyar függetlenség és a német egység szervesen összekapcsolódik

Magyarország függetlensége és Németország egysége szervesen összekapcsolódik, és az egységes, demokratikus és erős Európa jövőjének különleges alkotóelemét képezi, ez a harminc éve történt magyarországi határnyitás máig szóló üzenete - emelte ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke azon a koszorúzáson, amelyet az 1989. szeptember 10-i határnyitás emlékére tartottak kedden Berlinben, a német szövetségi parlament alsóháza (Bundestag) berlini épületének falán kifüggesztett emléktáblánál.
Fotó: MTI


2019. szeptember 10. kedd, 17:12 perc   

Magyarország függetlensége és Németország egysége szervesen összekapcsolódik, és az egységes, demokratikus és erős Európa jövőjének különleges alkotóelemét képezi, ez a harminc éve történt magyarországi határnyitás máig szóló üzenete - emelte ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke azon a koszorúzáson, amelyet az 1989. szeptember 10-i határnyitás emlékére tartottak kedden Berlinben, a német szövetségi parlament alsóháza (Bundestag) berlini épületének falán kifüggesztett emléktáblánál.

Kövér László hangsúlyozta: magyarok és németek "cselekvő barátsága" nélkül Európa "nemcsak szegényebb, hanem erőtlenebb is lenne", ezért meg kell őrizni ezt a barátságot.

Az Országgyűlés elnöke hozzátette: egyedülálló, hogy a német és a magyar demokrácia "otthonát" jelentő két épületen, a budapesti Országgyűlés és a berlini Bundestag falán egy-egy azonos feliratú tábla emlékezteti a képviselőket és a látogatókat arra, hogy "mit tettünk mi, magyarok és németek barátságunk bizonyítékaként az egységért, a függetlenségért és a demokráciáért".

A megemlékezés másik szónoka, Wolfgang Schäuble Bundestag-elnök aláhúzta, hogy Magyarország történelme "a nép szabadságszeretetének példáival van tele", és ilyen példa az 1989-es határnyitás is, amellyel a magyarok "nagylelkűen és bátran" döntő lökést adtak a német egység helyreállításának folyamatához.

Ezt a szabadságszeretetet és bátorságot jelzi, hogy a magyarok annak ellenére is megnyitották Ausztriával közös határukat a keletnémet menekültek előtt, hogy 80 ezer szovjet katona tartotta megszállás alatt a hazájukat - emelte ki a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.

Az emléktáblán német és magyar nyelven az a felirat olvasható, hogy 1989. szeptember 10. - A magyar és a német nép barátságának jelképeként, az egységes Németországért, a független Magyarországért, a demokratikus Európáért.

A 90-szer 150 centiméteres bronz emléktáblát a határnyitás második évfordulóján, 1991. szeptember 10-én leplezte le Rita Süssmuth és Szabad György, a Bundestag és az Országgyűlés akkori elnöke.

Az emléktábla a magyarok iránti megkülönböztetett tiszteletet kifejeződése, ezt jelzi az is, hogy a Bundestag falán kívül csupán két emléktábla van, az egyik a magyarországi határnyitás, a másik a Szolidaritás lengyel szakszervezetnek a demokráciáért és a szabadságért folytatott küzdelme, és a német újraegyesítéshez adott lengyel hozzájárulás előtt tiszteleg.

A magyar kormány harminc éve, 1989. szeptember 10-én jelentette be, hogy egyoldalúan felfüggeszt egy 1969-ben kötött magyar-NDK megállapodást, miszerint a felek nem engedik tovább egymás állampolgárait olyan harmadik országba, ahová nincs érvényes úti okmányuk. Ezzel elhárult a jogi akadálya annak, hogy a Magyarországon veszteglő NDK-s menekültek átkeljenek Ausztriába, és onnan elérjék menekülésük célországát, az akkori NSZK-t.

Az intézkedés 1989. szeptember 11-én nulla órakor lépett hatályba. Három nap alatt 12 ezer NDK-állampolgár távozott Ausztrián át az NSZK-ba, november végéig pedig összesen mintegy 60-70 ezer keletnémet hagyta el hazáját Magyarországon keresztül. A magyar döntés lavinát indított el; két hónap sem kellett hozzá, és november 9-én ledöntötték a berlini falat, ami mintegy előrevetítette a kelet-európai kommunista rendszerek küszöbön álló összeomlását. Így a határnyitással Magyarország ütötte az első rést a berlini falon, amely Európát évtizedeken keresztül a szabadság és az elnyomás övezetére osztotta.

Német külügyminiszter: a magyarok nélkül nem állt volna helyre Németország egysége

A magyarok 1989-es segítsége nélkül nem sikerülhetett volna a német egység helyreállítása - jelentette ki a német külügyminiszter kedden Berlinben a Magyar-Német Ifjúsági Fórum tanácskozását megnyitó beszédében.

Heiko Maas az 1989. szeptember 10-i magyarországi határnyitás 30. évfordulójáról szólva kiemelte, hogy a magyarok megnyitották a szabadság felé vezető utat a keletnémet menekültek előtt.

A határnyitással "a magyarok ütötték ki az első téglát a berlini falból", és ez a tégla lett a mai szabad, békés és szolidáris Európa alapja.

A jelenkor gondjai és vitái közepette "néha talán többet kellene beszélni erről" - húzta alá a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa, hozzátéve, hogy németként és európaiként is köszönetet mond a magyarok 1989-es helytállásáért.

Aláhúzta, hogy nem szabad természetes adottságnak tekinteni a mai Európa viszonylagos jólétét és az értékeit. Újra és újra meg kell védeni a jogállamiságot, és a sajtó, az oktatás, a kutatás szabadságát, és míg mások a "bezárkózást és a nacionalimzust" választják, Európának az összefogásra kell törekednie.

Arról is szólt, hogy német újraegyesítés Európa újraegyesítésével folytatódott, és a folyamat akkor teljesedett ki, amikor az egykori keleti tömb országai csatlakoztak az Európai Unióhoz. Így egy olyan Európa jött létre, amelyben "mindenki egyenlő jogokkal rendelkezik, nincsenek első-, és másodosztályú tagok".  

Azonban az utóbbi évek kemény próbák elé állították Európát, ilyen próbatétel volt például a 2008-ban elmélyült pénzügyi válság vagy a menekültek tagállamok közötti elosztásáról szóló viták. Így megkérdőjeleződtek régi vívmányok, ismét elmélyültek régi árkok és sorompók ereszkedtek le belső határokon.

Ezért annyira fontosak az olyan kezdeményezések, mint a Magyar-Német Ifjúsági Fórum, hiszen a fiatalok jelentik a jövő Európáját, "nekik kell hidakat építeni majd ott, ahol mások ma kerítéseket húznak fel" - mondta a német külügyminiszter.

A Magyar-Német Ifjúsági Fórum a Magyar-Német Fórum fiataloknak szóló rendezvényeként indult. Az idén fiatalokat és idősebbeket egyaránt megszólító programmal ülésezik Berlinben. A legtöbb rendezvényt, beszélgetést a német külügyminisztérium székházában tartják. A fórumot 1991-ben az akkori két kormányfő, Antall József és Helmut Kohl kezdeményezésére alapították. A találkozókon a két ország együttműködésének fejlesztésén dolgozó politikusok, tudósok, gazdasági szakemberek cserélnek eszmét. (MTI)


Hírdetés