Kreml: sértik az áldozatok emlékét Zelenszkij második világháborúra vonatkozó kijelentései

Elfogadhatatlan, hibás és sérti az áldozatok tízmillióinak emlékét az ukrán elnöknek az a kijelentése, hogy a Szovjetunió részese volt a második világháború kirobbantásának - jelentette ki kedden a Kreml szóvivője újságíróknak Moszkvában.
Fotó: illusztráció, forrás - Wikipedia


2020. január 28. kedd, 17:31 perc   

Elfogadhatatlan, hibás és sérti az áldozatok tízmillióinak emlékét az ukrán elnöknek az a kijelentése, hogy a Szovjetunió részese volt a második világháború kirobbantásának - jelentette ki kedden a Kreml szóvivője újságíróknak Moszkvában.

"Kategorikusan nem értünk egyet ezzel a kijelentéssel. Ebben a kijelentésében az ukrán elnök a lengyel vezetésnek azzal, a meggyőződésünk szerint súlyosan hibás álláspontjával vállal szolidaritást, amely sértő oroszok és FÁK-országok állampolgárainak milliói számára, akiknek szülei, nagyszülei, rokonai életüket adták Európa, egyebek között Lengyelország felszabadításáért" - hangoztatta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

Peszkov szerint a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által hangoztatott álláspont aligha egyeztethető össze ukránok azon millióinak hitével és meggyőződésével, "akik fegyverrel harcoltak a fasiszták ellen". Mint mondta, mindez "hibás és sértő a nagyapáink emlékezete szempontjából".

A szóvivő nem bocsátkozott prognózisba azzal kapcsolatban, hogy Zelenszkij megnyilvánulása milyen hatással lesz Moszkva és Kijev kapcsolatára. Sajnálkozását fejezte ki ugyanakkor amiatt, hogy a két államfő kapcsolataiban megmutatkozó "félénk pozitív dinamika" ellenére az orosz-ukrán kapcsolatok "még távol állnak a normalizálódás biztos trendjétől".

Zelenszkij hétfőn az auschwitzi haláltábor felszabadításának 75. évfordulóján a helyszínen elmondott beszédében azzal vádolta meg a Szovjetuniót, hogy a náci Németországgal egyenlő felelősség terheli a második világháború kirobbantásáért.

"Lengyelország és a lengyelek elsőkként tapasztalták meg magukon a totalitárius hatalmak összeesküvését. Ez vezetett el a második világháború kezdetéhez és tette lehetővé a nácik számára a holokauszt halált hozó lendítőkerekének beindítását" - mondta az ukrán elnök. "Ma az összes demokratikus országnak egyesítenie kell erőfeszítéseit. Európának és a világnak nincs joga hallgatni arról, hogy mi történt 1939-ben" - tette hozzá.

Zelenszkijnek ezt a megnyilvánulását szégyenletesnek és kegyeletsértőnek minősítette kedden Vlagyimir Szluckij, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnöke is. A politikus álláspontja szerint a nyilatkozat arról tanúskodik, hogy "Ukrajna továbbra is kívülről irányított terület", s hogy Zelenszkij, "a történelmi hazugság oldalára állva", voltaképpen nyugati mentorainak kíván kedvében járni.

Konsztantyin Koszacsov, a felsőházi külügyi bizottsági elnöke Facebook-bejegyzésben tulajdon honfitársainak elárulásaként" és az orosz-ukrán kétoldalú kapcsolatokra mért "legaljasabb csapásként" jellemezte Zelenszkij beszédét. Az orosz szenátor szerint az ukrán elnök a sok ország számára kellemetlen geopolitikai síkról az ideológia medrébe próbálta átterelni a második világháború kirobbantásában való vétkesség kérdését, mintegy levéve a többi szereplőről a felelősség terhét.

Koszacsov úgy vélekedett, hogy ideje már hátat fordítani "a történelem politikailag korrekt szovjet verziójának", és nyíltan tárgyalni, hogy Hitler nem egyedül támadta meg a Szovjetuniót, valamint elmondani, hogy cinkosai milyen gaztetteket követtek el szovjet - egyebek között ukrán - vagy lengyel területeken.

Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója egy keddi moszkvai tanácskozáson azt hányta Zelenszkij szemére, hogy szerinte "mind jobban elmerül az ukrán nacionalizmus szellemiségében". Ezzel arra reagált, hogy az ukrán vezető a haláltábor felszabadításáról tartott lengyelországi megemlékezésen kerülte annak megemlítését, hogy Auschwitz-Birkenau megmaradt foglyait a szovjet Vörös Hadsereg mentette meg. Zelenszkij ehelyett arról beszélt, hogy a lágert az 1. Ukrán Front 100-as számú, lvovi hadosztálya foglalta el a náciktól.

Nariskin szerint Zelenszkij "nem kívánt emlékezni arra, hogy milyen elven nevezték el a Vörös Hadsereg egységeit".

Orosz szakértők az elmúlt napokban a második világháború ügyében kirobbant emlékezetpolitikai vitákról szóló televíziós háttérműsorokban, különböző "történelemhamisítási kísérletekkel" kapcsolatban rámutattak, hogy a szovjet hadseregcsoportok nem nemzetiségű összetételük, hanem a működési területük alapján kaptak elnevezést. 1. Ukrán Fronttá például a Voronyezsi Frontot nevezték át 1943. október 20-án, azt tükrözve, hogy a Vörös Hadsereg nyugati irányú offenzívába ment át a Wehrmacht ellen.

Orosz források szerint a főképp az észak-oroszországi területekről származó katonákból felállított "lvovi" 100-as lövészhadosztály pedig szintén nem onnan kapta a nevét, hogy a nyugat-ukrajnai Lvovban (ukránul Lvivben, németül Lembergben) alakult meg, hanem annak tiszteletére keresztelték el így, hogy felszabadította ezt a várost.

Az emlékezetpolitikai összecsapásokkal kapcsolatban orosz média egyébként továbbra is élénken tárgyalja, hogy Zelenszkij múlt héten küldöttség élén kiutazott ugyan Jeruzsálembe, a Jad Vasem Intézet és Emlékmúzeum által az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor felszabadításának 75. évfordulója alkalmából rendezett 5.Holokauszt Világfórumra, ám azon végül nem vett részt. Váratlan távolmaradásnak a moszkvai sajtó által sugallt magyarázata szerint az ukrán elnök így kívánta elkerülni országa nacionalistáinak negatív reakcióit.

A jeruzsálemi esemény egyik szónoka ugyanis Vlagyimir Putyin orosz elnök volt. Az Izraelben múlt csütörtökön megtartott eseményre Andrzej Duda lengyel elnök kis sem utazott. Duda ugyanakkor a hétfőn Oswiecimben megtartott eseményre - amelyen Zelenszkij is felszólalt - nem hívta meg Putyint. (MTI)


Hírdetés