Küzdelem a magyar nyelvhasználatért koronavírus-járvány idején

Sajtótájékoztatót tartott Marosvásárhelyen Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke annak apropóján, hogy hivatalos válasz érkezett a Klaus Iohannis államelnök ellen tett EMNT-s panaszra, valamint arra a három levélre, melyet a Belügyminisztériumnak, valamint az Egészségügyi Minisztériumnak és az Oktatásügyi Minisztériumnak küldtek el, arra kérve a hatóságokat, hogy a koronavírus-járvány idején is biztosítsák a nemzeti kisebbségek anyanyelvén – így magyarul is – a pontos és hiteles tájékoztatást.


2020. június 25. csütörtök, 21:04 perc   

Sajtótájékoztatót tartott Marosvásárhelyen Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke annak apropóján, hogy hivatalos válasz érkezett a Klaus Iohannis államelnök ellen tett EMNT-s panaszra, valamint arra a három levélre, melyet a Belügyminisztériumnak, valamint az Egészségügyi Minisztériumnak és az Oktatásügyi Minisztériumnak küldtek el, arra kérve a hatóságokat, hogy a koronavírus-járvány idején is biztosítsák a nemzeti kisebbségek anyanyelvén – így magyarul is – a pontos és hiteles tájékoztatást.

A sajtótájékoztató elején Tőkés László elmondta: válasz érkezett a Klaus Iohannis elleni panaszukra, melyben a hatóságok elismerték, hogy az államelnök április 29-i nyilatkozatában gyűlöletbeszédet alkalmazott, cselekedete azonban nem minősül bűntettnek. „Amikor szolidaritásra és együttműködésre van szükség a járvány idején, amikor félre kellene tenni a pártérdekeket és nemzeti ellentéteket, mi mégis azt tapasztaljuk, hogy Románia államelnöke egy szélsőségesen nacionalista, uszító megnyilatkozást tesz, s a pártok mintha a választási kampányt fontosabbnak tartanák, mint az ország lakosainak védelmét. E szomorú körülményeket határozottan el kell ítélnünk” – mondta Tőkés László. Az EMNT elnöke hangsúlyozta: a román hatóságok a járvány idején nem kommunikáltak magyarul, ezzel pedig egy olyan súlyosan diszkriminatív helyzetet idéztek elő, mellyel azt üzenték, az erdélyi magyar közösség nem fontos.

Sándor Krisztina részletesen ismertette a három kézhez kapott minisztériumi levél tartalmát, valamint elmondta: a koronavírus-járvány beálltával tapasztalható volt, hogy a hatóságok központi és megyei szinten is csak román nyelven kommunikálnak, így a három kulcsfontosságú minisztériumnak április végén levelet írtak, melyre a törvényi határidőn belül választ is kaptak. Az EMNT ügyvezető elnöke elmondta: az Belügyminisztériumtól azt kérték, hogy a járvány kitörésének elején sűrűn cirkáló rendőrautók hangszóróiból magyar nyelvű tájékoztatás is elhangozhasson. „Azt tapasztaltuk, hogy még a színmagyar településeken is csak román nyelven közölte a hatóság az üzeneteket. A minisztérium megkeresésünkre jelezte: ajánlást fogalmaztak meg, melyet elküldtek a megyei rendőrfőkapitányságokra, kérve az illetékeseket, hogy ott, ahol a magyarság számaránya meghaladja a 20%-ot, magyar nyelven is biztosítsák a tájékoztatást. Az EMNT-s kollégáimmal azonban egy felmérést végeztünk, s megállapítható, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye kivételével ez sehol nem valósult meg” – mondta Sándor Krisztina.

Az Oktatási Minisztérium részéről Kovács Irén, kisebbségi oktatásért felelős államtitkár válaszolt. Az EMNT azt kifogásolta, hogy a 8. és 12. osztályos tanulók számára készült magyar nyelvű gyakorlótesztek – a román nyelvűekhez képest – csak késve voltak elérhetők, valamint miután a teljes romániai oktatás az online térbe kényszerült, a közszolgálati televízióban szinte azonnal elindulhatott a román nyelvű telesuli, míg a magyar diákoknak szánt műsorokat csak jóval később láthatták a tanulók. „Az Oktatási Minisztériumból érkezett válaszlevél rendszerbeli problémákra mutatott rá.

Kiderült: a gyakorlóteszteket önkéntes alapon fordítják le magyarra, valamint a televízióban látható tanórákat is önkéntes alapon tartják meg az oktatók. Ha van kisebbségi oktatásért felelős államtitkár, illetve ha az oktatási minisztérium komolyan veszi a kisebbségi diákok egyenlő esélyhez való jogát, akkor mindez nem lehetne megengedett. Jól látható, hogy a minisztériumban eluralkodott a stratégianélküliség, az illetékes intézményeknek pedig nincsenek szakembereik és megfelelő költségvetéseik arra, hogy magyar nyelvre fordítsák az oktatási anyagokat és a teszteket. Ezeket az intézményeket ugyanakkor a mi adólejeinkből is fenntartják, így az nem lehet elfogadható válasz, hogy nincs forrás a magyar nyelvhasználat mielőbbi gyakorlatba ültetésére” – mondta Sándor Krisztina. Elhangzott: jól láthatóan számos veszély fenyegeti a romániai magyar nyelvű oktatást, s épp ezért tavaly tavasszal az EMNT oktatási konferenciát szervezett Marosvásárhelyen. Sándor Krisztina hozzátette: dicséretes, hogy bár a magyar nyelven is elérhető telesuli csak késve indult be, a TVR3 csatornán sugározva végül mindenkihez eljuthatott.

Az Egészségügyi Minisztériumtól két, egymástól teljesen eltérő válaszlevél is érkezett. Az Országos Közegészségügyi Intézet arról tájékoztatott, hogy a Kovászna Megyei Közegészségügyi Igazgatóság támogatást kap az Egészségügyi Minisztériumtól, hogy magyar nyelvű tájékoztató anyagok is készülhessenek, valamint szoktak magyar nyelvű egészségmegőrző akciókat is lebonyolítani. „A probléma ismét rendszerbeli, és sokaknak lehet új az az információ, hogy a minisztérium egyetlen kiválasztott megyei közegészségügyi igazgatóságot támogat magyar nyelvű információs anyagok elkészítésének támogatásával. Elfogadhatatlan a kézhez kapott válasz, s a most második alkalommal elküldött levelünkben komoly strukturális hibákra hívtuk fel a figyelmet” – mondta Sándor Krisztina. Az Egészségügyi Minisztérium második levelét a Belügyminisztérium Szükségállapotok Osztályáról továbbították, ahonnan teljességgel elfogadhatatlan válasz érkezett az EMNT-hez. Sándor Krisztina elmondta: a levél hangneme sértő, határozottan ellenséges és kioktató, így fontolgatják, hogy feljelentést is tesznek az ügyben.

A dokumentum rögtön azzal a megállapítással indít, hogy Romániában egyetlen hivatalos nyelv van – a román – és ezt mindenkinek tiszteletben kell tartania. „A levél szerzője jelezte, feltételezései szerint a feladók biztosan tudnak románul, hiszen levelüket is helyes románsággal fogalmazták meg, így a járvány idején megjelenő román nyelvű üzeneteket is megértik” – idézte fel Sándor Krisztina a botrányos tartalmú levelet. A Szükségállapotok Osztályán íródott válaszlevél idéz a közigazgatási kódexből is, külön kitérve annak 94. cikkelyére. „Ezen dokumentumban foglaltak értelmében az állami intézményekben biztosítva kell legyen a magyar nyelv használati joga, így tehát ez nem egy ajánlás, hiszen a dokumentum határozottan célul tűzi ki, hogy ez a jog biztosítva legyen. A válaszlevél második felében megkaptuk: az EMNT is lefordíthatná a tájékoztatókat, valamint civil szervezetek, pártok, sőt, akár a követségek segítségét is kérhetné.

A levelet az intézmény főigazgatója írta alá, egy olyan hatóság vezetője, mely hatóság feladata lenne biztosítani a magyar nyelv szabad használatát. Reméljük, hogy csak valamiféle adminisztrációs hiba eredménye lett ez a vállalhatatlan tartalmú levél. Ugyanakkor e példából is látnunk kell: ha mi magunk nem kérjük nyelvhasználati jogunk érvényesítését, azt a hatalom önszántából soha nem fogja biztosítani” – mondta Sándor Krisztina. Ehhez kapcsolódva Tőkés László elmondta: az anyanyelven való tájékoztatáshoz való jog európai minimum, az Európai Tanács pedig márciusban ajánlást is közre adott arra vonatkozóan, hogy az egyes országok a nemzeti kisebbségek anyanyelvein is kommunikáljanak a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban.

 

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája


Hírdetés