Magyar kincsek román kezekben - Nem adják vissza a felbecsülhetetlen, pótolhatatlan értékeket

Erdély román kézre kerülésével hatalmas veszteség érte Magyarországot. A területi és emberveszteségen túl azonban felbecsülhetetlen értékű kulturális kincsek is a román államhoz kerültek.
Fotó: illusztráció


2019. november 2. szombat, 13:01 perc   

Erdély román kézre kerülésével hatalmas veszteség érte Magyarországot. A területi és emberveszteségen túl azonban felbecsülhetetlen értékű kulturális kincsek is a román államhoz kerültek.

Ezeknek a kincseknek egy része visszaszerezhető lenne, mint a híres Batthyáneum könyvtár és tudományos gyűjtemény, de nonszensz, végeláthatatlan bírósági eljárásokkal akadályozzák a visszaszolgáltatást.

Batthyány Ignác grófot mindössze 39 évesen, 1780-ban szentelték erdélyi püspökké. A főnemesi rangú főpap tanulmányait Grazban és Rómában végezte, 1766-ban tért vissza Magyarországra. A széles látókörű, művelt gróf egyik kedvtelése a könyvritkaságok gyűjtése volt.

A fiatal püspök jó kapcsolatokkal rendelkezett a császári udvarban, talán ennek is köszönhető püspöki kinevezése, illetve az is, hogy 1791-1792-ben megkapta II. József által 10 évvel korábban feloszlatott Trinitárius Rend gyulafehérvári templomát és kolostorát. Ebben az épületben alakította ki híressé vált könyvtárát, a Batthyáneumot, majd 1794-ben csillagászati obszervatóriumot is berendezett falai között.

A könyvtár alapját az a több ezer kötet képezte, amelyeket itáliai évei alatt vásárolt. Gyűjteményét tudatosan fejlesztette és bővítette az évek alatt. Megbízottján keresztül értékes nyomtatványokat, eredeti okleveleket, leveleket és másolatokat vásárolt, több katolikus alapítású könyvtár részben vagy egészében a birtokába került. A lőcsei egyházi könyvtárat, szepesi prépostság kéziratait is megvásárolta, tételeket szerzett meg a kassai domonkosrendiek és a bárfai plébánia könyvtárából és egyéb gyűjteményekből. Később az alvinci anabaptista hitközség, illetve néhány erdélyi jezsuita kollégium kötetei, feljegyzései is gazdagították gyűjteményét. (...)

A kommunista hatalomátvétel után 1949-ben a román állam a gyűjteményt lezárta, és 1950-ben államosította. Kizárólag külön engedéllyel rendelkező kutatók látogathatják a mai napig.

A kommunista diktatúra alatt Márton Áron püspök a megfélemlítések és a bebörtönzése ellenére is harcolt a Batthyáneumért, hogy az ne kerüljön a román állam kezére. Tiltakozása azonban nem sokat ért. 1949 és 1955 között börtönben tartották fogva.

A Batthyáneumot bírósági döntés nélküli, erőszakos úton kisajátították. Márton Áron, börtönből való szabadulása után is folytatta a tiltakozását a törvénytelen állami eljárás ellen, beadványaira azonban egyszer sem kapott választ.

A román kommunista vezetés egy bevált gyakorlathoz folyamodott. 1960 márciusában a gyulafehérvári telekkönyvben az épület tulajdonjogát átírták egy új telekkönyvbe, mint a román állam tulajdonát. A törvényellenes cselekedetet úgy tüntették fel, mintha egy olyan jogi személy ügyében jártak volna el, amelyik feloszlatásra került, alapszabályzata ellentétessé vált a törvényekkel, illetve a szocialista elvekkel.

Bár Márton Áron püspök sosem mondott le az egyházmegye tulajdonjogáról, ennek ellenére a román kommunisták rátették a kezüket Batthyány Ignác hagyatékára. (...)

Márton Áron utódai, Bálint Lajos és Jakubinyi György a rendszerváltás után benyújtották az egyház Batthyáneumra vonatkozó visszaszolgáltatási kérelmét. (...)

2018 júliusában a Gyulafehérvári Táblabíróság újabb ítéletében utasította el a Batthyáneum visszaszolgáltatását. Az Érsekség fellebbezett, a következő tárgyalás 2021 májusában lesz. (Forrás: origo.hu, részletek ITT)


Hírdetés