Magyar osztályok kerülhetnek veszélybe a líceumi felvételi szigorítása miatt

Várhatóan megcsappan a líceumi osztályok létszáma amiatt, hogy jövőre csak azok a tanulók nyerhetnek felvételit, akiknek nyolcadik osztály végi átlaga (amit a képességvizsgán elért eredmény és a gimnáziumi átlag tesz ki) eléri legalább az ötöst - számol be a maszol.ro.
Fotó: illusztráció, gandul.info


2019. szeptember 12. csütörtök, 10:18 perc   

Várhatóan megcsappan a líceumi osztályok létszáma amiatt, hogy jövőre csak azok a tanulók nyerhetnek felvételit, akiknek nyolcadik osztály végi átlaga (amit a képességvizsgán elért eredmény és a gimnáziumi átlag tesz ki) eléri legalább az ötöst - számol be a maszol.ro.

Ez a szórványoktatásban fog leginkább problémát jelenteni, ahol a jelenlegi feltételek közt sem érik el minden esetben az induláshoz szükséges minimális osztálylétszámot. Erről Halász Ferenc Temes megyei főtanfelügyelő-helyettest kérdeztük, aki a Temes megyei helyzetet ismertette ugyan, de vélhetően más szórvány megyékben is hasonló következményekkel jár majd az új intézkedés.

Mint ismert, a 2020/2021-es tanévre a líceumi és szakiskolai felvételit szabályozó, 2019/4948-as számú tanügyminisztériumi rendelet a múlt héten, szeptember 5-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben. Ennek értelmében csak azok tanulhatnak tovább líceumi osztályban, akiknek bejutási átlaga eléri legalább az ötöst, a többiek kötelező módon szakiskolába vagy duális oktatásba kerülnek. Az intézkedés megosztotta a közvéleményt. A kilencedik osztályba való bejutás jelenleg számítógépes elosztással zajlik, a felvételi jegy 80 százalékát a képességvizsgán szerzett jegyek átlaga, a fennmaradó 20 százalékot pedig a gimnáziumi átlag adja.

A Temes megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint az új intézkedés líceumi osztályoknak a sorsát kérdőjelezi meg a szórványban. Mint ismertette, Temes megyében négy nyelven zajlik nemzetiségi oktatási a líceumi osztályok szintjén: magyar, német, szerb és ukrán. Ezek közül egyedül a német iskolákban nem fog problémát okozni a rendelet, mert ezek általában elit iskoláknak számítanak, ahol többnyire román anyanyelvű gyerekek tanulnak. „De ha a másik három nemzetiséget, a magyart, az ukránt és a szerbet nézem, akkor lehet, hogy problémák lesznek” – mondta Halász Ferenc.

A temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumban volt rá példa, hogy ötösnél alacsonyabb átlaggal jutottak be tanulók a líceumi osztályokba, még súlyosabb a probléma a szerb oktatás esetében, mert még kevesebb a gyermek, de az ukrán oktatás líceumi osztályai is veszélybe kerülnek, érvelt a főtanfelügyelő-helyettes.

A törvény szerint egy líceumi osztály minimum létszáma 15 fő, „de rendkívüli esetekben folyamodni lehet a minisztériumhoz, hogy ez alatti létszámot is jóváhagyjon önálló osztályok esetében”, tudtuk meg Halász Ferenctől. „Ezzel a lehetőséggel eddig is éltünk, elsősorban a szerb oktatás keretén belül, de előfordult, hogy a magyar oktatás esetében, a Bartók Béla Elméleti Líceum vagy a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum magyar osztályának esetében kértünk ilyen speciális jóváhagyást a minisztériumtól” – folytatta.

A Temes megyei főtanfelügyelő-helyettes figyelmeztetett arra is: a magyar oktatás szintjén el kell azon gondolkodni, hogy milyen lehetőséget biztosítanak azoknak a tanulóknak, akik nem érik el az ötös átlagot nyolcadik osztály végén. „Tekintettel arra, hogy viszonylag kis létszámú gyermekről van szó, vajon melyik lesz az a szakma, amely mindenkit bevonz? Nem-e áll fenn annak a veszélye, hogy egyeseket érdekel az a szakma, másokat nem, és ilyen körülmények között akkor elmennek román iskolába, és ott keresik meg azt a szakmát, amiről úgy érzik, hogy számukra megfelelő?” – tette fel a kérdést.

„Ez az elkövetkező időszak egyik olyan problémája, amit igen komolyan le kell ülni megbeszélni, meg kell nézni a statisztikákat, és utána ki kell dolgozni egy tervet arra vonatkozóan, hogy hogyan is alakítjuk a jövő évi beiskoláztatási tervet” – magyarázta, hozzátéve, hogy 2020 januárjára kell Bukarestbe küldeni a beiskoláztatási terveket. Így legkésőbb október folyamán kell kidolgozni egy stratégiát annak érdekében, hogy „Temes megye szintjén minden egyes nemzetiségi tanulónak lehetőséget biztosítsunk, hogy a nyolcadik osztály befejezése után líceumban vagy szakiskolában folytassa a tanulmányait”.

Hogyan jutottunk idáig?

Temes megye főtanfelügyelő-helyettese kérdésünkre azt is felvázolta, hogy az elmúlt 30 évben hogyan alakult a szakiskolai és líceumi felvételi. Elmondta, a jelenlegi felvételi rendszer a 2010/2011-es tanévvel kezdődően működik. Felidézte, volt olyan 4-5 éves időszak, amikor Ecaterina Andronescu volt tanügyminiszter rendelkezéseinek következtében a szakoktatást teljesen megszűntették: „bárkinek bármilyen médiája volt, egyetlen lehetősége volt a tanulmányait folytatni – líceumi osztályban”. Ezt követően „visszatértünk a normalitáshoz” Halász Ferenc szavai szerint, újból megjelent a szakoktatás, de szerinte most „átestünk a ló másik oldalára, és túlságosan sok gyermeket próbálunk bekényszeríteni a szakoktatás területére”, fűzte hozzá.

Úgy véli, jelen helyzetben inkább rá kellene bízni az iskolákra, hogy szervezzék meg a saját felvételijüket, „így lehetőséget biztosítva, hogy a különböző típusú iskolák a saját profiljuknak megfelelő felvételi rendszert alakítsanak ki”. Hozzátette, a kilencvesen években és a kétezres évek elején is minden iskola maga szervezte meg a felvételijét, szintén ötös volt ugyan a bejutási jegy, de az iskoláknak lehetőségük volt rugalmasan kezelni a felvételit - olvasható a maszol.ro cikkében.


Hírdetés