Maraton az autonómiáért és a politikai foglyokért

Juhos Gábor budapesti maratonfutó, a berecki Gábor Áron-ház tulajdonosa tegnap ismét lefutotta a Kökös–Bereck távot,


2019. június 10. hétfő, 17:35 perc   

Juhos Gábor budapesti maratonfutó, a berecki Gábor Áron-ház tulajdonosa tegnap ismét lefutotta a Kökös–Bereck távot,

amivel idén nemcsak a Székelyföld autonómiájának ügyére, hanem a politikai foglyok helyzetére is fel akarta hívni a figyelmet.

Juhos Gábor fáradhatatlan kitartással évek óta eljön pünkösd előtt Bereckbe, és lefutja az ötvenhat kilométeres távot. Tegnap – akárcsak az előző években – a kézdivásárhelyi Vass Imre és a berecki Kovács Botond kísérte végig személygépkocsival. A maratonfutót ezúttal hűséges kutyája is elkísérte. A mostani futásnak az is a különlegessége, hogy Juhos Gábor jelképes rabruhában, csíkos pizsamában futott, az öltözék egy-egy szövetdarabján a raboskodó Szőcs Zoltán és Beke István neve és rabszáma szerepelt.

A maratonfutó reggel kilenc órakor indult Kökösből – útközben sok helyen csatlakoztak hozzá helybeliek –, és 15 óra körül érkezett Kézdivásárhelyre, ahol a református templomkertben Beder Imre helybeli és Bardócz Csaba ikafalvi lelkipásztor, valamint Szigethy Kálmán, a Magyar Polgári Párt önkormányzati képviselője és Kocsis Zoltán, a városháza sportirodájának vezetője fogadta. Beder tiszteletes imával köszöntötte a maratonfutót.

Miután megtekintette a hat évvel ezelőtt általa elültetett fenyőcsemetét, és közös fénykép készült, a maratonfutó Beke Ernővel, a feketehalmi börtönben raboskodó Beke István édesapjával találkozott, majd a Gábor Áron téren megtett tiszteletkör és a Gábor Áron-szobornál készített közös fénykép után Bereck irányába indult. Előzőleg elmondta: idén a rabruhának köszönhetően jelképesen egy kis erőt tud küldeni az igaz­ságtalanul bebörtönzött Beke Istvánnak és Szőcs Zoltánnak, akik mindannyiunkért, mindannyiunk helyett raboskodnak ártatlanul. Ami az autonómia ügyét illeti – fejtegette a maratonista –, egyelőre nem látszik, hogy valaha is megvalósulna, ám kicsit talán a mi esélyünket is jelképezi, ahogyan a pár évvel korábban elültetett magból kikelt csemete szép lassan növöget, terebélyesedik. „Ha hiszünk benne, talán egyszer itt, a fenyőcsemete előtt ünnepelhetjük a megvalósult önrendelkezést” – bizakodott Juhos Gábor.

szerző: Iochom István - 3szek.ro


Hírdetés