Mecsetfelújításoktól vonnak meg forrásokat Görögországban a Hagia Sophia mecsetté alakítása miatt

Görögországi muszlim imahelyek szenvedik meg, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök múzeumból nagymecsetté nyilvánította az isztambuli Hagia Sophia-székesegyházat – írta a Kathpress osztrák katolikus hírügynökség kedden.


2020. augusztus 5. szerda, 20:01 perc   

Görögországi muszlim imahelyek szenvedik meg, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök múzeumból nagymecsetté nyilvánította az isztambuli Hagia Sophia-székesegyházat – írta a Kathpress osztrák katolikus hírügynökség kedden.

A 16. századból való trikalai Oszmán sah mecset (Ólommecset) maradványait feldühödött tömeg dobálta meg kővel, tovább rombolva a romokat.

Az Oszmán sah mecset az egyik legszebb ottomán imaház volt Dél-Európában, amelyet az Oszmán Birodalom híres építésze, Szinán épített. Nevéhez 79 mecset fűződik, és munkái közül az Ólommecset az egyetlen, amely a modern Görögország területén található. Nevét ólomból készült kupolájának köszönheti. A mecsetből, amelyhez egykor iskola, szegényház és fogadó tartozott, mára csak a főépület, a minaret egy része, illetve Oszmán sah mauzóleuma (türbéje) maradt meg.

A Hagia Sophia nagymecsetté nyilvánítása miatt elmaradhat a leszboszi Mitilíniben található Szultán anyja mecset (Valide camii) felújítása. Kosztasz Mucurisz tartományi kormányzó azt követelte, hogy vonják meg a forrásokat a sziget legrégebbi, 1615-ben épített muszlim imaházától. A régi török negyed egykori bazárjában álló mecset 1791-es átépítése óta az Új mecset (Yeni camii) nevet viseli. Leszbosz 1462 és 1912 között oszmán uralom alatt állt, és ma is jelentős számban lakják muszlimok.

Egy, a konstantinápolyi ökumenikus patriarkátushoz közel álló honlap további hasonló lépések veszélyére hívta fel a figyelmet. A weboldal szerzői szerint a bosszútetteket ugyanazok a görög radikális jobboldali és ultraortodox körök hajtották végre, amelyek I. Bartolomaiosz konstantinápolyi egyetemes pátriárka befolyása ellen is küzdenek. - írja az MTI


Hírdetés