Merre tart az erdélyi vallásosság?

Az erdélyi magyar népesség vallásossága sokkal közelebb áll a román népességéhez, mint a magyarországiéhoz


2019. Április 12. péntek, 15:06 perc   

Az erdélyi magyar népesség vallásossága sokkal közelebb áll a román népességéhez, mint a magyarországiéhoz

Úgy tűnik, hogy a rendszerváltás óta egyre vallásosabbak vagyunk, de az emberek nagy mértékben már saját maguk rakják össze a hitvilágukat, és nem az egyházak tanítását követik. A jövőben pedig valószínűleg a vallásosság elitesedése várható - röviden így foglalható össze Kiss Dénes, a kolozsvári Valláskutató Intézet kutatási igazgatójának előadása, amelyet az intézmény bemutatkozó előadásán tartott nemrég. Kiss azt foglalta össze, hogy milyen a romániai magyar vallási helyzet európai kontextusban, melyek a fontosabb jellemzői, illetve merre tart. - írja a Transindex

Az közismert, hogy a romániai vallásosság az egyik legjelentősebb Európában, és talán azzal sem mondunk újat, hogy Magyarországon ezzel szemben egyértelműen kisebb a vallásosság mértéke. Azt gondolhatnánk, hogy a Romániában élő erdélyi* magyarokként a kettő között lesz a vallásosság mértéke, de több mutató alapján kijelenthető, hogy sokkal közelebb áll az erdélyi magyar népesség vallásossága a román népességéhez, mint a magyarországiéhoz.

Kiss Dénes a vallásosság két gyakran használt mutatóját hozta a kijelentés alátámasztására. Azoknak az arányát nézte meg a teljes népesség körében Romániában, Magyarországon és az erdélyi magyarság körében, akik naponta szoktak imádkozni, és akik hetente járnak templomba. A magyarországi lakosság 14,8%-a állítja, hogy naponta szokott imádkozni, és 8,4%-a, hogy hetente jár templomba. Ezzel szemben a románok több, mint fele (53,9%-a) szokott naponta imádkozni a saját bevallása szerint, míg harmada (30,4%-a) jár templomba. Az erdélyi magyarok esetében pedig 59,1% azoknak az aránya, akik naponta imádkoznak, és 32,3% jár hetente templomba.

Hasonló a helyzet akkor is, hogyha az élet fordulópontjaival (születés, házasság és elhalálozás) kapcsolatban kérdeztek rá az egyházi szertartás fontosságára. Tehát arra, hogy fontosnak tartják-e az említett esetekben, hogy egyházi szertartásra kerüljön sor. Az erdélyi magyarok esetében a keresztelő kivételével majdhogynem teljes a társadalmi konszenzus az egyházi szertartások szükségességében, és Kiss Dénes szerint a gyakorlatban is visszaköszön ez a statisztika. "A nem egyházi temetések ritkábbak, mint a fehér holló, ha egyáltalán van ilyen Erdélyben" - jegyzi meg.

A szociológusok körében az egyik leggyakoribb magyarázat egy ország vallásosságának mértékére az ország modernizációjával van összefüggésben. Az elképzelés szerint minél iparosodottabb és urbanizáltabb egy társadalom, annál kevésbé vallásos a lakosság. Ez az úgynevezett szekularizációs paradigma. Kiss emellett négy olyan meghatározó tényezőt említett, ami magyarázatul szolgálhat arra, hogy miért vagyunk ennyire vallásosak Romániában Erdélyben*?

1. Befolyásolja a korábbi politikai elnyomás mértéke is a vallásosságot. Az elképzelés szerint minél drasztikusabban volt elnyomva a vallás egy adott országban az előző rendszerben, annál kevésbé lesz magasan vallásos. A kutató elmondta, a kelet-európai országokhoz viszonyítva Romániában kisebb mértékű volt az elnyomás, mert az ortodox egyház viszonylag hamar kiegyezett a hatalommal.

Állítólag a korabeli pátriárka régi jó barátja volt Nicolae Ceauşescunak. Ebből a szempontból másodlagos, hogy a magyar történelmi egyházakat egy erőteljesebb elnyomás érhette, mint a román ortodox egyházat, de máshol még vissza fog térni.

2. Románia az Európai Unió egyik legkevésbé modernizálódott országa, így a szekularizációs paradigma szerint ez magyarázatul szolgálhat a vallásosság mértékére.

3. A korábbi vallási szocializáció is befolyásoló lehet. Teljesen egyértelmű, hogy a mostani felnőtt generációnak a gyerekkori vallási nevelése egy olyan tényező, ami meghatározó a jelenkori vallásosságra nézve. Kiss szerint két döntő szempont van ebben az esetben, amit figyelembe kell venni.

Egyrészt milyen mértékben léptek be a munkaerőpiacra a nők a szocializmus évtizedeiben, másrészt, milyen mértékben segítették ekkor őket a nagyszülők. "A munkaerőpiacra lépés lehetett nagymértékű, ha ez nem járt együtt a városra költözéssel, falun maradtak, és a nagyszülő továbbra is el tudta azt a szerepet látni" - jegyezte meg a kutató a vallási szocializációval kapcsolatban. Elmondta, hogy teljesen egyértelmű összefüggést mutattak ki a magasabb vallásosság mértékével ott, ahol a nagyszülők közreműködésével templomba járt a gyerek, és odafigyeltek a vallási nevelésére.

4. A vallás és a nemzeti identitás kapcsolata is meghatározó. Annál nagyobb a vallásosság egy országban, minél kevésbé alakult ki nemzeti identitás egy állami struktúra segítségével. Tehát, ha később jött létre egy állam, mint egy nemzeti identitás formálódni kezdett volna, akkor kulturális alapokon állt össze, és ebben a vallás jelentősége rendszerint nagy volt. A román nemzeti mozgalom pedig az egyházra épült, még mielőtt az államiság kezdetét vette volna.

5. A vallási monopolhelyzet is növelheti a vallásosságot. Kiss szerint Európában minél inkább monopol helyzetben van egy egyház, annál inkább képes mobilizálni a híveket. Az ortodox egyház pedig országos szinten jól áll.

Az romániai erdélyi őshonos* magyar kisebbséggel közösséggel* összefüggésben még említett három szempontot a kutató, amelyek a vallásosság felerősödéséhez vezethetnek. Ilyen, ha a vallási identitás összekapcsolódik a számbeli* kisebbségi identitással. Azokon a helyeken magasabb a számbeli* kisebbségben élők vallásosságának mértéke, ahol a számbeli kisebbségben élők* más vallásúak, mint a többségiek. Az romániai erdélyi* magyar kisebbség közösség* esetében pedig a magyar történelmi egyházak fokozottabb társadalmi szerepvállalása - például az oktatásban és a szociális szférában - is a vallásosságot erősíti.

Ehhez jönnek hozzá a történelmi egyházak intézményfenntartó funkciói, amelyek által olyan területeken is egyre inkább szerephez jutnak, amelyekbe korábban nem voltak jelen. Mint Kiss fogalmazott, egyfajta közvetítő intézményszféraként működnek az állam valamelyik ága és a mindennapi élet között.

bővebben:transindex.ro

* - szerkesztőség megjegyzése


Hírdetés