Mi történne, ha a Föld összes jégtakarója elolvadna?

Brassó mint kikötőváros?
Fotó: National Geographic


2019. február 4. hétfő, 19:36 perc   

Brassó mint kikötőváros?

Ezzel a gondolattal játszott el az amerikai National Geographic magazin. Az eredményt a Föld jelenlegi képén ábrázolták kontinensekre lebontva. Voltak mellé ugyan rövid magyarázatok de azok egyetlen komolyabb földrajzos érdeklődését sem elégítenék ki.

A National Geographic szcenáriója szerint körülbelül 5000 év múlva következne be a régen nem látott esemény, hogy a Föld megszabadulna két fehér sarki sapkájától. Régen nem látott, hiszen a Föld klímájával foglalkozó meteorológusok és geológusok kutatási eredményei szerint utoljára ilyen az Eocén kor végén volt, körülbelül 34 millió éve, amikor a Dunántúli-középhegység helyén fekvő kiterjedt mocsarakban halmozódott a szervesanyag, amit körülbelül 50-150 éve felküldtünk a légkörbe széndioxid és egyéb gázok formájában, hogy újra kialakíthassuk az eocén klímát - azaz a jégsapkák nélküli Földet.

De miért pont 5000 év? Kutatók szerint, ha az üvegházhatású gázok kibocsátása ugyanilyen ütemben folytatódik, akkor ennyi idő kell ahhoz, hogy a Föld átlaghőmérséklete a mostani 14,4 Celsius-fokról (58 F) 26,7 Celsius-fokra (80 F) emelkedjen. Szerintük ez a meleg elég lesz ahhoz, hogy a jégsapkák teljesen elolvadjanak. Az elolvadó jég pedig rövid távon belekerül a világtengerekbe, az pedig tengerszint emelkedést (transzgressziót) okoz. A National Geographic szerint az olvadás következtében bekövetkező tengerszint-emelkedés 65,84 méter (216 láb) lenne. Mielőtt valaki megkérdőjelezné az adatok pontosságát, az Általános természetföldrajz tankönyvben (szerk. Borsy Z. 1998.) Flint 1972-es kutatásaira hivatkozva 60 méteres tengerszint-emelkedés olvasható, csak az antarktiszi jégtömeg elolvadásával számolva. Ismervén az új abszolút tengerszint magasságát nem volt más hátra, mint ezt az új partvonalat behúzni már létező szintvonalak alapján. A tanulmány természetesen nem számol azzal, hogy a hollandok (vagy más nemzetek) esetleg magasítják a töltéseiket.

Könnyű elképzelni, ahogy az olvasó szeme Európa térképén először Nyugat-Európát keresi fel, aztán később Magyarországot. Ekkor megnyugszik, hogy minden rendben, kivéve azt, hogy kiszárad a Balaton és már görget is tovább. Annak pedig bizonyára csak a legelvetemültebb földtörisek örülnek, hogy újra egybenyílnak az egykori Paratethys medencéi, a Fekete-tenger, Kaszpi-tenger és az Aral-tó. Egykor ehhez a tengerhez tartoztak a Kárpát-medence legmélyebb területei is, szerencsére mi ezúttal kimaradunk az újraegyesülésből. Ugyan bekékezték a Bánság egy részét, ami nem lehet más, mint a Nagybecskerek melletti egykori tómedence, de nem valószínű, hogy ott egy (bel)tenger nőjőn. A Szolnok környéki kék foltokra nincs semmi épeszű magyarázat. Google előtti időkben még feltettem volna a kérdést hány méteren múlik, hogy Magyarországnak is tengeri kijárata legyen, de legyen inkább az a találós kérdés, hogy 1914-ben hol helyezkedett el Magyarország legmélyebb pontja?

Úgy tűnik 5000 év múlva gyakorlatilag megszűnik az Al-Duna, az új torkolat valahol Rusze és Giurgiu között lesz, Bukaresttől délre. Nyugaton Hollandiából nagyjából Limburg tartomány marad meg, a dánok utolsó menedéke a Yding Skovhøj "hegy" lesz a maga 172 méterével (mondjuk akkoriban már csak 106 m). Az eltűnő tengerparti városokat felsorolni sem érdemes.

Az amerikai kontinens északi részén elsősorban a keleti part veszélyeztetett, Florida eltűnésével alaposan le fog rövidülni a hajózó útvonal Kanada és Mexikó között. Főleg úgy, hogy tengervíz alá kerülhet a Hudson-folyó völgyének tektonikai árka. A Nagy-tavakat nem fogja érinteni a tengerszint-emelkedés, a legalacsonyabb Ontario-tó víztükre jelenleg 75 méterrel emelkedik a Atlanti-óceán fölé. Valamivel nagyobb lesz majd az öböl San Francisco városánál; az egész Sacramento-völgyben tenger fog hullámozni. A Mississippi-deltát pedig 650 kilométerrel északabbra kell majd keresni.

Dél-Amerika három legnagyobb folyóvölgyében nyomul fel a sós víz a kontinens belsejébe. Az Orinoco és az Amazonas partján kiirtott őserdő helyén épült települések elpuszulnak, ugyanúgy a La Plata torkolat környéke, ahol legfeljebb a paraguayiak örülhetnek, hogy a fővárosuknak lesz egy új tengeri kikötője. Többé nem lesz már szükség a Panama-csatornára, a hajók akadálytalanul közlekedhetnek majd a két óceán között. Ezen a térképrészleten is felbukkannak nagyobb kék foltok a szárazföld belsejében. Ezek a valóságban nem válánának vízfelületté, mint ahogy a Death Valley, az alább említett Kattara-mélyföld sem tenger jelenleg, csak gondolom az automatikus színezésnél befestődtek ezek a mélyebb területek.

Legkevésbé Afrika tagolatlan partvidéke változik majd. Ha mégis választani kell az elmerülő területek közül, akkor a Szahara nyugati és északi része leginkább érintett vidék. Különösen igaz ez az egyiptomi területen található Kattara-mélyföldre, amely már jelenleg is 112 méterrel van a tenger szintje alatt. A Gabesi-öbölből nyíló tunéziai Sott el-Jerid nevű időszakos tó a világtörténelem során már többször kapcsolódott a tengerhez, most ez a jelenség megismétlődhet, sőt algériai területre is kiterjed majd. Szenegambia területén kívül Afrika folyótorkolatai mentén lesz még hasonló tengerelöntés, ezen kívül "csupán" egy parti keskeny sáv kerül víz alá.

Annak ellenére, hogy Bangladesh 10%-át már egy méteres tengerszint emelkedés is elárasztaná, valami mégiscsak megmarad majd az országból a jégsapkák elolvadása után, ugyanis az ország legmagasabb pontja 40 méterrel haladja meg Magyarországét. Soha nem látott népvándorlás indulhat majd meg Kína, India, Pakisztán, Bangladesh, a Fülöp-szigetek, Indokína térségéből. Ázsia part menti régióiban több mint egy milliárd ember él veszélyeztetett területen. A tengerszint emelkedés egyfelől komplett országokat tüntet el a föld színéről, például a Maldív-szigeteket Ázsiában, de még olyan országokra is hatással lesz, mint Nepál. A világ legmagasabb pontja 5000 év múlva már "csupán" 8782 méter magas lesz, de persze minden más tengerszint feletti magasságból ki kell majd vonni ezt a 65-66 métert. A hóhatár ekkor már csak egy elméleti fogalom lesz, a Földön nem lesz olyan magas hegy, amelyen meg lehetne figyelni. Talán a Mt. Everest alaptáboraiban utódaink már lombhullató erdőben fognak sátrazni.

Ausztráliában újra felmerül a kérdés mi szükség volt beszínezni az Eyre-tavat, amely egy lefolyástalan mélyedés, legalacsonyabb pontján -15 méterrel a tenger szintje alatt. Erősen változó vízfelületének szintje a csapadékviszonyok függvénye. A jégsapkák elolvadása után ha nem lesz elegendő csapadék, ugyanilyen félsivatagos száraz mélyedés lesz a helyén, mint amilyen mostanában.

Utolsó kontinensünk kakukktojás. Az Antarktisz (és az Arktisz, azaz Grönland) lesz az a terület, amelyet akár szárazföld-nyereségként is elkönyvelhetünk majd, ugyanis a sarkvidék jelenleg kis kivételektől eltekintve nem sokban különbözik egy tengeren úszó jégtömbtől. Az alatta lévő szárazföld egyelőre elérhetetlen az emberiség számára. Ha elolvad erről az összesen 14,9 millió négyzetkilométernyi területről a jég, akár a hontalanná váló emberiségnek egy új lakóhelye is lehet (amennyiben meg lehet szokni az ottani éjszakákat és nappalokat). Az Antarktisz térképen ábrázolt jelenlegi partvidéke jobbára nem a valódi szárazföld, hanem a jégmezők peremét jelöli. A legvastagabb jégtömeg itt 4,25 kilométeres (átlag=2,2 km), mely hatalmas súlyával belenyomja az alatta lévő földkérget az asztenoszférába. A jég elolvadása után itt is számolni kell a Botteni-öbölben tapasztalható izosztatikus kiemelkedéssel, amely újabb száraz földterületet eredményezhet. Egyszóval nem vennék rá mérget, hogy az Antarktisz pont így fog kinézni.

Minden erényük ellenére ezek a képek nem tökéletesek. Nem csupán a már említett mélyföldek kékre színezése miatt, hanem amiatt is, hogy nem ábrázolják a jövőben lezajló földrajzi folyamatokat. A kérdést csak részben érintettük az izosztázia jelenségénél, nézzünk még egy páldát. Az Amazonas-medencébe mélyen benyúló tengeröböl révén merült fel a kérdés, vajon az ábrák készítői belekalkulálták-e az évi 1,2x109 köbméter hordalékmennyiséget, amelyet a világ legbővizűbb folyama szállít? 5000 évvel felszorozva ez az anyagmennyiség tekintélyes részét feltöltheti a kialakuló tengeröbölnek. Ugyanez a kérdés vonatkozik a többi folyótorkolatra is. Az már megint más kérdés, hogy azok a folyók, melyek vizüket magashegységi jégből nyerik képesek lesznek-e ugyanazt a hordalékmennyiséget lecsökkent - főleg csapadékból táplálkozó - vízhozamukkal megmozgatni?

Sajnos a tanulmány készítői arra sem tértek ki, összesen mekkora területet fog összesen ellepni a kiáradt tenger, pedig könnyen kiszámolhatták volna. Jelenleg a Föld szárazföld-tenger aránya 29:71. Ez fog tovább eltolódni a tengerek javára, annak ellenére, hogy Grönland és az Antarktisz területe felszabadul. Az új arány a Föld hipszografikus görbéjéthasználva kiszámítható, nem kellene mást tenni, mint leolvasni x értéket ott ahol y=0+66 méter értéket veszi fel. 

A jégsapkák elolvadása sok más probléma mellett jelentősen átrendezi majd az Föld édesvíz-sósvíz arányát - az édesvízkészlet rovására. Az arány jelenleg 4:96, ám ha a fentebb vázolt szcenárió megvalósul a felszíni jég (2%) édesvize 98%-ra fogja módosítani a sós víz részarányát. Feltehetően a nagyságrendekkel kisebb térfogatot jelentő talajjég és permafroszt (=állandóan fagyott talaj) felolvadó édesvize ugyancsak a tengerekbe kerül. A rövidülő folyók, kiszáradó tavak, mocsarak és talajok ugyancsak egy édesvízmentes jövő rémképét vetítik elénk. A tengerbe áramló édesvízmennyiség miatt változni fog a tengervíz szalinitása, megváltoznak a tengeráramlatok és ezáltal a föld éghajlata is.

Fontos hozzátenni, hogy ez a forgatókönyv "worst case scenario" azaz ez a lehető legrosszabb forgatókönyv a globális fölmelegedésre. Arra pont jó, hogy ráébressze az emberiséget tetteinek következményére. 5000 év pedig nem sok, földtörtnet szempontjából pedig főleg nem. Egy ma kicsírázó szálkásfenyő szerencsésebb esetben simán elélhet ennyi ideig.

De nem szabad kétségbeesni akkor sem ha a legrosszabb forgatókönyv valósul meg, az eocén korban is volt élet a Földön. - írja pangea.blog.hu


Hírdetés