Módosítják a kisebbségi nemzeti tanácsokról szóló törvényt Szerbiában

Elkezdődött a kisebbségi önkormányzatként működő nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításáról szóló vita a szerb parlamentben


2018. június 13. szerda, 16:21 perc   

Elkezdődött a kisebbségi önkormányzatként működő nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításáról szóló vita a szerb parlamentben, a módosítást követően várhatóan számos olyan hatáskörre vonatkozó pont visszakerül a törvénybe, amelyet az alkotmánybíróság négy évvel ezelőtt alaptörvény-ellenesnek ítélt.

Pásztor Bálint, a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) frakcióvezetője az MTI-nek elmondta: a szerb alkotmánybíróság 2014-ben hatályon kívül helyezte az akkori törvény bizonyos elemeit, ami 139 szakaszból tízet érintett, viszont a határozat indoklásában kifejtette, hogy bizonyos hatáskörök visszaállíthatók, ha a kérdéses pontokat átfogalmazzák, és ez most megtörtént. Ez elsősorban azokat a hatásköröket érinti, amelyek a kiemelt jelentőségű oktatási és művelődési intézményekhez kapcsolódnak - magyarázta.

A frakcióvezető hozzátette: hosszú egyeztetési folyamat ért véget azzal, hogy a törvényjavaslat a parlament elé került. Nemcsak a szerbiai magyarság kisebbségi önkormányzatának - a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) - képviselői, hanem a VMSZ tagjai is többször tárgyalóasztalhoz ültek az illetékes minisztérium szakembereivel és a tárcavezetővel, hogy végül olyan jogszabályjavaslat szülessen, amely mindenki számára elfogadható.

"Sikerült elérni azt, hogy a parlament elé került szövegek magyar szempontból nem jelentenek visszalépést a jogok területén, sőt néhány új hatáskör és jog is bekerül a szerbiai jogrendbe" - magyarázta Pásztor Bálint, majd kijelentette, ez azért fontos, mert a néhány hónappal ezelőtt napvilágot látott szövegek bizonyos elemei kifejezetten kisebbségellenesek voltak.

Amit az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítél, az nem emelhető be a jogrendbe egy új jogszabállyal sem - mondta. Most tehát sikerült az összes hatáskört visszaépíteni, és a jelenlegieket megőrizni, amelyek összhangban vannak az alkotmánnyal - húzta alá.

Hétfőn további négy, kapcsolódó jogszabályról is vita kezdődött.

Az újdonságokkal kapcsolatban rámutatott, hogy a jövőben - a Kárpát-medencében egyedülálló módon - a nemzetiségi hovatartozás a születési anyakönyv részévé válik. A nemzetiségről önkéntes alapon lehet nyilatkozni, és ez lehetővé teszi egy másik, a Kárpát-medencében szintén egyedülálló jog érvényesítését, a részarányos foglalkoztatást. Ez azt jelenti, hogy a korábban már elfogadott törvény kötelezi a munkaadót arra, hogy a különböző kisebbségeket a részarányuknak megfelelő mértékben alkalmazzák a közszférában, illetve lehetőséget biztosít arra is, hogy ha egy munkahelyre ugyanazon képzettséggel rendelkező többségi nemzeti, valamint kisebbségi jelölt is pályázik, akkor a pozitív diszkrimináció miatt a kisebbségit kell alkalmazni. "Ennek a jognak viszont úgy lehet érvényt szerezni, ha tudni lehet, ki milyen nemzetiségű" - szögezte le a VMSZ frakcióvezetője.

Új jog az is, hogy nemcsak a nagyobb önkormányzatokban, hanem egy-egy kisebb település esetén is hivatalos használatba kerül a magyar nyelv, ha az adott településen a magyar kisebbség aránya eléri a 15 százalékot - közölte a politikus.

Hozzátette, néhány teljesen új hatáskör is beépül a törvénybe, például a jogszabályok fordítása magyar nyelvre. Ez azt jelenti, hogy a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács javaslatot tehet azokra a jogszabályokra, amelyek esetében azt szeretné, ha azokat hivatalosan lefordítanák, és ezek később a bírósági eljárásokban már magyarul alkalmazhatók.

A törvénymódosítás szerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó képviselők ezentúl anyanyelvükön szólalhatnak fel a szerb parlamentben. Ez a lehetőség eddig is létezett, viszont a szabályozás még Szerbia jogelődjére, a szövetségi Szerbia és Montenegróra vonatkozott, Montenegró viszont 2006-ban függetlenné vált Szerbiától. A jogszabályt most voltaképpen csak aktualizálták - hangsúlyozta a VMSZ-es politikus. A képviselők tehát eddig is felszólalhattak volna anyanyelvükön, ám mégsem éltek a lehetőséggel, és Pásztor Bálint kijelentette, a VMSZ továbbra sem él majd ezzel a joggal, ugyanis véleménye szerint a többségi nemzet nyelvén könnyebb meggyőzni a többi képviselőt vagy a minisztereket azokról a kérdésekről, amelyek fontosak a magyarság számára, és egy fordítás sem lehet olyan, mint az eredeti szöveg. 

Szerbiában ősszel tartják a kisebbségi önkormányzati választásokat, így a Magyar Nemzeti Tanács 35 tagját is akkor választják meg. - írja az MTI


Kapcsolódó cikkek | Hírek




porno ankara tercume
Samsun Escort istanbul escort lida lida hacklink webmaster forumu