Nagy-Britannia nem azért lépik ki az Európai Unióból, hogy teljesen elszigetelődjön

A Brexit kapcsán óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy mi lesz majd azokkal az EU-s állampolgárokkal, akik Nagy-Britanniában élnek
Fotó: IESE Blog Network


2017. március 26. vasárnap, 12:03 perc   

Nagy-Britannia nem azért lépik ki az Európai Unióból, hogy teljesen elszigetelődjön, hogy elszakadjon Európától és a világtól - nyilatkozta az AGERPRES hírügynökségnek adott interjúban Nagy-Britannia bukaresti nagykövete, Paul Brummel. 

"London a világ egyik leginkább multikulturális városa, ez kódolva van a brit DNS-be, és ezután is megmarad. Nagy-Britannia továbbra is fontos hely lesz azon vállalatok számára, amelyek ott akarnak megtelepedni, hogy üzleti tevékenységet folytassanak Európa és a világ többi országával - fogalmazott Brummel. 

A nagykövet hangsúlyozta, a britek kilépnek ugyan EU-ból, de nem szakadnak el Európától, és azt szeretnék, hogy az Unió nélkülük is sikeres legyen a többi tagország számára. 

A napokban történt londoni terrortámadás kapcsán Brummel azt mondta, a kegyetlen merénylet helyszínénél fogva a parlament által képviselt értékek, a demokrácia és a szólásszabadság elleni támadásnak is minősül. 

A nagykövet ugyanakkor beszél az interjúban Károly herceg március végi, romániai látogatásának jelentőségéről is. 

AGERPRES: Március 29-én, a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásával hivatalosan is elkezdődik a Brexit, azaz Nagy-Britanniának az Európai Unióból való kilépési folyamata. Hogyan látja az EU-t Nagy-Britannia nélkül és Nagy-Britanniát az EU nélkül? 

Paul Brummell: Számunkra most a lényeg az, hogy kilépünk az Unióból, miután tavaly június 23-án egy rendkívül magas részvétellel zajlott népszavazáson - amelyen hozzávetőlegesen 33 millió személy járult az urnákhoz - az a döntés született, hogy az országnak el kell hagynia az EU-t. A döntést a brit kormány tiszteletben tartja, és ezt az utat fogja járni. Azt azonban fontos hangsúlyozni, hogy bár kilépünk az EU-ból, nem szakadunk el Európától. És azt szeretnénk, hogy az EU nélkülünk is sikeres legyen, illetve hogy minél erősebb partneri kapcsolatban álljunk a 27 tagországgal, beleértve Romániát is. 

AGERPRES: Az Európai Unió másik két nagyhatalma számára igen fontos az idei év, hiszen Franciaországban tavasszal, Németországban ősszel tartanak választásokat. Mit gondol, ebben a kontextusban hogyan zajlanak majd a kilépési tárgyalások? 

Paul Brummell: Theresa May miniszterelnök bejelentette, hogy március 29-én aktiválják az 50. cikkelyt. A Lisszaboni Szerződés értelmében ezzel elkezdődik a kétéves tárgyalássorozat. Európában aligha lehetne bármikor is nyugodt időszakot találni, hiszen valahol mindig vannak választások, történik valami, a legfontosabb azonban az, hogy mi azt szeretnénk, hogy ezek a tárgyalások pozitív hangvételűek, építő jellegűek legyenek. Legalábbis így kellene ennek történnie, hiszen végül is partnerek, egymást jól ismerő barátok közötti tárgyalásokról beszélünk. Mi a legjobbakat kívánjuk az EU-nak, és reméljük, hogy európai partereink és barátaink is a legjobbakat kívánják nekünk. Azt szeretnénk, hogy úgy vigyük tovább a köztünk levő kapcsolatot, hogy az a legjobb legyen Nagy-Britanniának és az európai közösségnek is. 

AGERPRES: Melyek lesznek a Brexit-tárgyalások első témái? 

Paul Brummell: Amint azt már említettem, a Lisszaboni Szerződés kétéves tárgyalási folyamatot ír elő. Még nem küldtük el a levelet, amellyel aktiváljuk az 50. cikkelyt. Arra a levélre aztán érkezik majd egy válasz. De még korai arról beszélni, miként zajlanak majd a tárgyalások. 

AGERPRES: Európában jelenleg erősödőben van a jobboldal. Ausztriában és Hollandiában például egyre népszerűbbek a jobboldali pártok. Németország és Franciaország esetében figyelembe veszi majd Nagy-Britannia, hogy olyan országokkal tárgyal, amelyek esetleg követhetik a példáját? 

Paul Brummell: Minden kormány számára a saját országa a prioritás, de ahogy azt már mondtam, Nagy-Britanniának nem érdeke, és nem is akarja, hogy az Unió feldarabolódjon. Nekünk az az érdekünk a tárgyalások tekintetében, hogy partnereink egységesek legyenek. Mi őszintén azt szeretnénk, hogy az EU erős legyen, hogy politikai és kereskedelmi szempontból is erős partnere legyen Nagy-Britanniának. Ez a mi érdekünk, és ez Európa érdeke is. 

AGERPRES: Meglehetősen szoros eredmény született a Brexit-szavazáson. Hogy érzi, megosztotta-e ez a brit társadalmat? 

Paul Brummell: A miniszterelnök az év elején mondott beszédében hangsúlyozta, fontos, hogy a kilépési tárgyalások korrekt eredményekkel záruljanak az ország minden régiója, minden brit állampolgár számára, függetlenül attól, hogy támogatták-e a Brexitet vagy az ellen szavaztak. Az egész Nagy-Britannia számára kedvező megoldásra van szükség - ez lesz majd irányadó a tárgyalások folyamán. 

AGERPRES: Skócia azt fontolgatja, hogy kiválik az Egyesült Királyságból, mert az EU tagja kíván maradni. Politikai szinten hogyan kezeli ezt a kérdést Nagy-Britannia? 

Paul Brummell: Két évvel ezelőtt tartottak egy népszavazást Skócia függetlenségéről, és a skót állampolgárok többsége az elszakadás ellen voksolt. A Skót Nemzeti Párt tagjai nemrég utalást tettek arra, hogy újabb referendumra kerül majd sor. A miniszterelnökünk azonban világosan kifejtette, hogy nem alkalmas az időpont, most nagyon fontos, hogy Nagy-Britannia egységesen álljon a tárgyalások elébe, hogy ezeket ne zavarja meg egy olyan referendum, amelyen az urnákhoz járulók nem is tudnák pontosan, miről kell szavazniuk. 

AGERPRES: A Brexit kapcsán óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy mi lesz majd azokkal az EU-s állampolgárokkal, akik Nagy-Britanniában élnek, illetve azokkal a brit állampolgárokkal, akik valamelyik EU-s országban telepedtek meg. Hogyan fogják kezelni ezt a kérdést? 

Paul Brummell: Nagy hangsúlyt fektetünk a kiszámíthatóságra és a biztonságra. A kormányfő világosan elmondta, reméli, hogy sikerül mielőbb garantálni azoknak az EU-s állampolgároknak - beleértve természetesen a román állampolgárokat is - a jogait, akik Nagy-Britanniában élnek, dolgoznak, tanulnak. És ugyanígy garantálni kell az EU területén élő és dolgozó britek jogait is. A kiszámíthatóság rendkívül fontos, reméljük, sikerül mielőbb tisztázni ezt a kérdést. 

AGERPRES: Az Európai Unió - saját becslései szerint - több mint 50 milliárd fontot veszít a Brexittel. Nagy-Britannia kiszámította-e, hogy mennyibe kerül majd neki mindez? 

Paul Brummell: Sok minden elhangzott erről a sajtóban, de a tárgyalások még nem kezdődtek el, el sem küldték még a levelet, amelyik életbe lépteti az 50. cikkelyt. Nekünk az a célunk, hogy a tárgyalások során számunkra és az EU számára is kedvező megállapodás szülessen. 

AGERPRES: A tavaly nyáron tartott Brexit-népszavazást követően több multinacionális vállalat is azzal fenyegetőzött, hogy elköltözteti székhelyét Nagy-Britanniából. Ezek között volt a JP Morgan és a Ford is. Ezt a problémát hogyan kezelik? 

Paul Brummell: Úgy gondolom, nagyon fontos elgondolkodnunk azon, hogy milyen Nagy-Britanniát szeretnénk magunknak. Úgy vélem, Nagy-Britannia nem azért lépik ki az Európai Unióból, hogy teljesen elszigetelődjön, hogy elszakadjon Európától és a világtól. Az Egyesült Királyság megalapításakor is a nemzetközi kereskedelemre, a nyitottságra épített. London a világ egyik leginkább multikulturális városa, ez kódolva van a brit DNS-be, és ezután is megmarad. Nagy-Britannia továbbra is fontos hely lesz azon vállalatok számára, amelyek ott akarnak megtelepedni, hogy üzleti tevékenységet folytassanak Európa és a világ többi országával. Ezt Nagy-Britannia is így gondolja, és nagyon jó ajánlataink vannak az itt megtelepedni kívánó nagyvállalatok számára. Azon országok közé tartozunk, amelyekben könnyen megy a cégalapítás, csekély a bürokrácia, kevés adót kell fizetniük a nagyvállalatoknak. Ezeknek tehát minden okuk megvan arra, hogy nálunk telepedjenek meg, és ez nem fog változni a továbbiakban sem. 

AGERPRES: Februárban azt nyilatkozta Konstancán, hogy Nagy-Britannia a Brexit után is szoros kapcsolatot akar fenntartani Romániával. Az Európai Tanács elnök, Donald Tusk azonban azt mondta, hogy az általa vezetett testület nem fog egyetérteni azzal, hogy a 27 EU-tagország bármelyike a Brexit után is szoros kapcsolatban álljon Nagy-Britanniával. Hogyan lehet megtalálni az egyensúlyt ebben a helyzetben? 

Paul Brummell: A miniszterelnökünk tárgyalt Brüsszelben európai uniós hivatali kollégáival arról, hogy milyen lesz, milyen lehet a jövőben az EU és Nagy-Britannia közötti viszony. Világosan értésünkre adták, hogy amennyiben a továbbiakban is hozzá akarunk férni az egységes uniós piachoz, akkor tartanunk kell magunkat az EU négy szabadságelvéhez, beleértve az unión belüli mozgásszabadság alapelvét is, és el kell fogadnunk az EU Bíróságának további közvetlen jogi fennhatóságát. A Lancaster House-ban mondott év eleji beszédében a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a többség nem erre szavazott júniusban, így Nagy-Britannia az EU belső piacát is elhagyja. Az európai országok azonban a partnereink és a barátaink maradnak. Egy nagyratörő és átfogó kereskedelmi megállapodást szeretnénk kötni a többi európai országgal. Ha a Nagy-Britannia és Románia közötti kereskedelmi forgalmat nézzük, örömmel nyugtázhatjuk, hogy az bővült, elérte az évi 4 milliárd eurót. Ez fantasztikus, és én azt szeretném, hogy tovább nőjön. E tekintetben azt is érdemes megjegyezni, hogy a kereskedelmi mérleg Románia felé billen - mondjuk, ez nem Nagy-Britannia romániai nagykövetének az érdeme, hanem inkább Románia londoni nagykövetét, Dan Mihalachét dicséri -, ha nem tévedek, 800 millió euróval nagyobb a romániai export mennyisége. Ez jó hír a Dacia számára, és azon textilgyártó vállalatok számára, amelyek Nagy-Britanniába exportálnak. Ezt a kapcsolatot fejleszteni kellene, és azt hiszem, mindannyiunk érdeke, hogy sikerüljön egy átfogó megállapodást kötni Nagy-Britannia és Románia, Nagy-Britannia és a többi EU-tagország között. 

AGERPRES: Románia már bizonyságot tett a NATO-val szembeni lojalitásáról. Román és brit katonák együtt alkotják az egyik amerikai parancsnokságú zászlóaljat, amely Lengyelországban állomásozik. Milyennek látja a Románia és Nagy-Britannia közötti katonai együttműködés jövőjét, milyen problémák merülhetnek fel e tekintetben? 

Paul Brummell: Úgy vélem, hogy a 2017-es esztendő lesz a legfontosabb a két ország közötti katonai együttműködés szempontjából. Reményeink szerint hozzávetőlegesen 1.000 brit katona vesz részt idén Románia területén zajló hadgyakorlatokon. Reméljük, hogy a szoros kétoldalú együttműködés keretében sikerülni fog egy Type 45-ös osztályú rombolót is hoznunk Romániába. Örömmel dolgozunk együtt a NATO-tagország Romániával itt is, máshol is, bármilyen küldetésben. 

AGERPRES: Károly herceg hivatalos romániai látogatásra érkezik március 29-én, éppen azon a napon, amikor elkezdődik a Brexit, vagyis Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból. Van-e ennek relevanciája a brit trónörökös látogatása szempontjából, amely aztán Ausztriában és Olaszországban folytatódik? 

Paul Brummel: Ez lesz őfelsége második hivatalos romániai látogatása, de ő ennél jóval többször járt már az országban. Nagy barátja és csodálója Romániának, alapítványa is van itt, amely a hagyományos építészet és mesterségek megőrzését támogatja. Ez a látogatás is azt bizonyítja, milyen erős szálak kötik össze a két országot. Találkozni fog az államfővel, a miniszterelnökkel, valamint több, a környezetvédelem, gyermekvédelem és egészségügy terén tevékenykedő szervezet képviselőivel, amelyekben az a közös, hogy vannak nagy-britanniai kötődéseik, együttműködéseik. Szerintem éppen ez a legfontosabb üzenet: őfelsége látogatása tulajdonképpen egyfajta megünneplése a romániai és nagy-britanniai emberek és szervezetek közötti együttműködéseknek, amelyek rendkívül sokszínűek, és a céljuk az, hogy közösen jó dolgokat vigyünk véghez. 

AGERPRES: A napokban terrorista támadás érte Londont, az Iszlám Állam vállalta a merényletet. Ön hogy tekint ezekre a történésekre? 

Paul Brummel: Nagyon kegyetlen támadás volt, amelynek a helyszínéül nem véletlenszerűen választották a parlament épületének környékét. Ezáltal a merénylet a parlament által képviselt értékek, a demokrácia, a szólásszabadság elleni támadásnak is tekinthető. London globális város, és erre - tragikus módon - a merénylet áldozatainak nemzetisége is rávilágít. A világ különböző pontjairól származnak, és szomorúan vettem tudomásul, hogy két román állampolgár is van közöttük. Gyógyulást kívánok nekik. Nagyon meghatóak voltak azok az üzenetek, amelyekben támogatásukról biztosítottak az itteni emberek. Iohannis elnök tegnap telefonon beszélt Therea May miniszterelnökkel, és kifejezte szolidaritását Nagy-Britanniával szemben. Mindketten hangsúlyozták, hogy folytatni szeretnék az együttműködést a terrorizmus jelentette veszély elhárítása érdekében. 

AGERPRES: Mit gondol, hogyan változik majd a diplomáciai nyelvezet a Brexitet követően? Agresszívabb lesz vagy nem lesz agresszív? 

Paul Brummell: Barátokról lévén szó szerintem pozitív marad. Valamelyest változni fog a Románia és Nagy-Britannia közötti együttműködés, hiszen a minisztereink nem fognak rendszeresen találkozni Brüsszelben, ezért nagyobb hangsúlyt kell fektetni a közvetlen kétoldalú kapcsolatokra. Én úgy vélem, hogy szorosabb viszony alakulhat így ki, hiszen nem egy 28 tagú csoporton belül foguk együtt dolgozni

 

Forrás: Agerpres


Kapcsolódó cikkek | Hírek




porno ankara tercume
Samsun Escort istanbul escort lida lida hacklink webmaster forumu