Nem Románia szétesését jelenti, ha Hargita és Kovászna megye különleges státuszt kap

Magyarország nem fogja elrabolni Erdélyt, és Székelyföldet sem lehet kihasítani Romániából — jelentette ki Lucian Boia román történész a Gândulnak adott interjújában. Boia Erdély elrománosodása mellett a román identitásról is megosztotta gondolatait.
Fotó: b365.ro


2015. május 11. hétfő, 18:40 perc   

Magyarország nem fogja elrabolni Erdélyt, és Székelyföldet sem lehet kihasítani Romániából — jelentette ki Lucian Boia román történész a Gândulnak adott interjújában. Boia Erdély elrománosodása mellett a román identitásról is megosztotta gondolatait.

Lucian Boia román történész 'Hogyan románosodott el Románia' című, a Humanitas kiadónál megjelent könyve apropóján adott interjút a Gândul lapnak. A történész a román identitás és nemzetiség kérdésének taglalása mellett az erdélyi magyarságról is írt könyvében.

Az interjú során felvetődött a könyvnek az a fejezete is, melyben a történész kijelenti, Magyarország nem fog "elfutni" Erdéllyel. Boia a kérdéses fejezettel kapcsolatban kijelentette: "A fejezet címe ironikus. Mert mi is történik? Erdély egyre inkább elrománosodott. Jelenleg 75 százalékban Románok lakják Erdélyt, miközben a németek majdnem teljesen, míg a zsidók teljesen eltűntek. A magyarok száma jóval alacsonyabb, mint volt a két világháború között. Erdély nagyon elrománosodott, ki rabolná így el Erdélyt?"- tette fel a kérdést.

Arra a kérdésre, hogy a történész mit mondana azoknak, akik Székelyföld autonómiájában a kérdéses terület elvesztését látják, Boia így válaszolt: "Nincs ahogy szétszakítsa Romániát a két, úgynevezett Székelyföldhöz tartozó megye. Ez egy őrültség, ha valaki azt hiszi, hogy Magyarország elszakítja Romániától Erdélyt. Tehát ha ez a két megye speciális státuszt is kapna, az semmiképpen sem jelentené Románia szétesését".

A történész a román identitással kapcsolatban kijelentette: nem hiszi, hogy a Romániában születés azonos a román nemzethez tartozással. Példának felhozta azt az ellenszenvet, amit az ortodox vallásúak éreznek a nem ortodox vallású románokkal szemben. Megemlítette, Klaus Iohannis elnököt is. Meglátása szerint, ha a német származású Iohannis valóban német lenne, soha sem választották volna Románia elnökéül.

Boia kitért egy gyakran emlegetett példára is: a nyugati országokba vándorolt cigányság viselt dolgairól hallva, a román lakosság azonnal siet kijelenteni, cigányokról van szó, nem pedig románokról. Ugyanakkor a Romániában születés logikájából kiindulva, a romániai cigányság is ugyanúgy románnak tekinthető, mint a más etnikumú állampolgárok.

A történész mindezek ellenére úgy látja, a románság viszonyulása a kisebbségekhez ma pozitívabb, mint volt a két világháború között, vagy közvetlenül azt követően. Meglátása szerint az akkori elrománosítás politika kudarcot vallott: a zsidók ugyanis az ötvenes években vándoroltak el, a németek a hetvenes, nyolcvanasokban, míg a magyarság egy jó része a nyolcvanas években. Vagyis a kisebbségek elüldözése egyértelműen a kommunizmushoz köthető, mint ahogy az a folyamat is, ahogy a többségében magyarok lakta városokat az iparosítás nevében elrománosították.

ittHON.ma, gandul.ro


Kapcsolódó cikkek | Hírek




porno ankara tercume
Samsun Escort istanbul escort lida lida hacklink webmaster forumu