Orbán Viktor: „Az autonómiát támogatom, pont. Jobb híján, pont”

A közönség részéről érkező azon felvetésre, hogy “Putyin vagy Trump?”, a kormányfő kijelentette:


2017. július 22. szombat, 19:57 perc   

A közönség részéről érkező azon felvetésre, hogy “Putyin vagy Trump?”, a kormányfő kijelentette:

Orbán Viktor miniszterelnök beszédével folytatódtak szombaton délelőtt a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényei. A kormányfő az eseményen egyebek mellett arról is beszélt, hogy a brüsszeli bürokraták és Soros György is abban érdekeltek, hogy gyengítsék Közép-Európát, amelyben akadályt látnak a Soros-terv végrehajtásához. Vannak olyan erők Európában, amelyek azért akarnak új kormányt Magyarország élén, mert ezzel tudnák gyengíteni a V4-eket – mondta.

Huszonhét éve kezdtük el a közös gondolkodást Tusnádfürdőtől néhány kilométerre, Bálványosfürdőn, ahol egy felismerés fogalmazódott meg bennünk – tekintett vissza tusványosi beszédében az elmúlt évtizedekre a miniszterelnök. Mint mondta, akkortájt, a 90-es évek elején „a legtöbben az előttünk ismét kinyíló nyugati világhoz való igazodást, az ahhoz való teljes hasonulást tartották evidenciának. (…) Mi összeültünk és arra gondoltunk, hogy nekünk, a vasfüggöny inneni oldalán élő szabadságharcosoknak lehet érdemi mondanivalónk annak az Európának a számára, amely akkor már 40 éve szabadságban és jólétben élt”.


Orbán Viktor a szabadegyetemen tartott beszédében kijelentette, a magunk mögött hagyott egy esztendő legfontosabb eseményének a visegrádi 4-ek megerősödését tartja. „Varsó, Prága, Pozsony és Budapest egy hangon beszél, bár karakterükben más országokról van szó. És erre igazán büszkék lehetünk” – mondta, hozzátéve: Magyarország jó oldalon, a hazafiak oldalán áll.

Erős ország esetében nem beszélhetünk demográfiai hanyatlásról

A kormányfő több pontban fogalmazta meg egy erős állam ismérveit, ezek között említette, hogy legyen gazdasági növekedés, és a stratégiai ágazatok nemzeti tulajdonban legyenek. Kifejtette, hogy egy erős ország esetében nem lehet beszélni demográfiai hanyatlásról, és a feltételek között említette a közbiztonságot, amely magába foglalja a határvédelmet és a terrorkísérletek elhárítását.

Orbán Viktor miniszterelnök (k) előadást tart a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdőn 2017. július 22-én. Mellette Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője (b) és Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke (j). MTI Fotó: Veres Nándor

Fontosnak nevezte a kulturális identitás megtartását, a jövő magyarságának egy közösségbe való szervezését.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a modern állam feltétele az is, hogy képes legyen vendégül látni a világ nagy rendezvényeit, Budapest épp most bizonyítja be magának és a világnak, hogy nincs olyan rendezvény a foci vb-n kívül, amit ne tudna vendégül látni.

Egy mozaikkocka, Brüsszel nincs a helyén

A magyar külpolitika vezérlő csillaga a magyar érdek – mondta. Arra a kérdésre, hogy “Putyin (orosz államfő) vagy Trump (amerikai elnök)?”, a kormányfő kijelentette: nem híve a személyekhez igazodó külpolitikának. Kifejtette: minden egyes, Magyarország szempontjából fontos országgal olyan viszonyt kell kialakítani, hogy neki is érdekében álljon, Magyarország sikeres legyen. Amint felsorolta: ma Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok is érdekelt a magyar sikerben, valamint Kínának, Izraelnek, Törökországnak is ez az érdeke.

“Hét éve dolgozunk azon, hogy a lecsatlakozásos, szövetségesi gondolkozás és logika helyén a nemzeti önérdekből kiinduló külpolitikát építsük fel. (…) Jól állunk. Egy mozaikkocka nincs a helyén, ezt Brüsszelnek hívják. Ez a következő választás után megoldandó feladat. Nem lehetetlen. Látjuk a lehetőséget” – hangoztatta Tusnádfürdőn Orbán Viktor.

Kik fognak élni Európában?

Fontos kérdés, hogy Magyarország a magyarok országa lesz-e, Németország a németek országa lesz-e, vagy sem a jövőben. Kik fognak élni Európában? – ez a történelmi kérdés, amivel szembe kell néznünk – mondta a kormányfő.

A gazdasági problémák megoldására a migráció nem válasz – jelentette ki Orbán Viktor. Úgy vélte: a munkaerőhiány migránsokkal való pótolása olyan, mint amikor a hajótörött tengervizet iszik. “Az is víz, de tovább növeli a bajt” – jelentette ki.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a migránsok kultúrája élesen szemben áll az európai kultúrával. Példaként hozta fel, hogy míg az európai kultúra kívánatosnak tartja, hogy a férfiak és a nők egyenrangúak legyenek, az iszlám kultúrában a nő alárendelt a férfinak.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a muszlim közösségek a saját kultúrájukat erősebbnek tekintik, mint a keresztény kultúrát. Az erősebb ezért soha nem fogja a gyengébbet magáévá tenni. Az átnevelés ezért nem lehet sikeres – vélekedett Orbán Viktor.

Orbán Viktor miniszterelnök (b) előadást tart a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdőn 2017. július 22-én. Mellette jobbra Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. MTI Fotó: Veres Nándor

A Magyarországot a szolidaritás hiányával vádoló német politikusoknak üzenve a kormányfő leszögezte: Magyarország megvédte saját magát, és Európát is a migráns-invázióval szemben, ami több mint 260 milliárd forintjába került. “Az unió addig ne beszéljen szolidaritásról, amíg a 250 milliárd forintot, amivel nekünk tartozik Európa megvédéséért, nem fizette ki” – hangoztatta.

Tusnádfürdő, 2017. július 22. A hallgatóság Orbán Viktor miniszterelnök előadásán a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdőn 2017. július 22-én. MTI Fotó: Veres Nándor

Hozzátette: létezik egy Soros-terv, ami négy pontból áll, eszerint évente be kell hozni egymillió migránst az unióba, mindenkinek kell adni 4,5 millió forint értékű eurót, a bevándorlókat szét kell osztani az unió országai között és fel kell állítani egy európai bevándorolási ügynökséget.

Kiállt amellett, hogy Szerbiát minél előbb fel kell venni az unió államai közé. Hangsúlyozta: történelmi szerződésre van szükség Törökországgal és Oroszországgal.

„Mi vagyunk Európa jövője”

Magyarország Trianon óta nem állt ilyen közel ahhoz, hogy újra tekintélyes és virágzó ország legyen, hogy visszakapja önbizalmát és erejét, mint most. Ha idegen, globális érdekeket kiszolgáló kormánya lesz Magyarországnak, akkor ezt a lehetőséget elveszítjük évtizedekre – szögezte le a kormányfő.

Hangsúlyozta: A mai magyar államhatáron túl élő magyar közösségek virágzásának és megmaradásának feltétele az anyaország.

Huszonhét éve azt mondtuk, Európa a jövőnk – most azt érezzük, hogy mi vagyunk Európa jövője – zárta beszédét Orbán Viktor.

Putyin vagy Trump?

A közönség részéről érkező azon felvetésre, hogy “Putyin vagy Trump?”, a kormányfő kijelentette: nem híve a személyekhez igazodó külpolitikának. Kifejtette: minden egyes, Magyarország szempontjából fontos országgal olyan viszonyt kell kialakítani, hogy neki is érdekében álljon, Magyarország sikeres legyen. Amint felsorolta: ma Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok is érdekelt a magyar sikerben, valamint Kínának, Izraelnek, Törökországnak is ez az érdeke.

“Hét éve dolgozunk azon, hogy a lecsatlakozásos, szövetségesi gondolkozás és logika helyén a nemzeti önérdekből kiinduló külpolitikát építsük fel. (.) Jól állunk. Egy mozaikkocka nincs a helyén, ezt Brüsszelnek hívják. Ez a következő választás után megoldandó feladat. Nem lehetetlen. Látjuk a lehetőséget” – hangoztatta Orbán Viktor.

Székely autonómia

A miniszterelnök azt autonómiát firtató kérdésre válaszolva rögzítette: a kormány támogatja az autonómiát. Személyes álláspontját érzékeltetve úgy fogalmazott: “az autonómiát támogatom. Jobb híján. Pont.”

Brexit

Orbán Viktor azt mondta: nem osztja azt a lelkiállapotot, amelyik Brüsszelben uralkodik, s amelyik ellenségnek tekinti a Brexit miatt az Egyesült Királyságot. Nagyon sokan úgy gondolják, hogy az Európai Unión kívül csak rosszabbul lehet járni, mint belül. Ő ezt teljesen értelmetlennek tartja – mutatott rá, és kiemelte: minden nemzet maga dönti el, hol látja a saját érdekeit jobban érvényesíthetőnek. A kormányfő úgy fogalmazott: nekünk az Egyesült Királyság a barátunk, akkor is, ha nem tagja az uniónak.

Szociális juttatások a határon túliaknak

Arra a felvetésre, látja-e a lehetőséget a magyarországi társadalmi-gazdasági intézkedések határon túlra történő kiterjesztésére, igennel válaszolt, hozzátéve: az ütemezés a kérdés. Orbán Viktor szerint a jég megtör, amikor az egyik legfontosabb családtámogatást kiterjesztették, az államhatárokon kívül minden magyar család számára lehetővé tették. Úgy vélekedett: lépésről lépésre kell haladni, s ez igaz a csok-ra is.

Teljes cikk: Híradó.hu


Hírdetés