Összehangolt jogalkotást, kisebbségi keretprogramokat szorgalmazott Sándor Krisztina Brüsszelben

Az európai nemzeti kisebbségek oktatási, nyelvi- és emberi jogaival foglalkozó konferenciát szervezett Brüsszelben a Tom Lantos Intézet és Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségügyi főbiztosa, az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózattal (ELEN) partnerségben.
Fotó: EMNT


2019. május 9. csütörtök, 11:33 perc   

Az európai nemzeti kisebbségek oktatási, nyelvi- és emberi jogaival foglalkozó konferenciát szervezett Brüsszelben a Tom Lantos Intézet és Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségügyi főbiztosa, az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózattal (ELEN) partnerségben.

Az eseményen jelen volt és felszólalt Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke is.

Az EMNT szerdai közleménye szerint Sándor Krisztina beszéde elején röviden ismertette az erdélyi magyar kisebbség romániai helyzetét, hangsúlyozva: az 1,2 milliós romániai magyarság a legnagyobb számbeli kisebbség Közép-Kelet-Európában, s noha a román állam papíron biztosítja a kisebbségeket megillető jogokat, azok a valóságban gyakran sérülnek és számos esetben figyelmen kívül hagyják őket.

Az EMNT ügyvezető elnöke részletekbe menően mutatta be a romániai oktatás, azon belüli is a kisebbségek nyelvén zajló oktatás helyzetét, majd rámutatott: a román oktatási rendszer túlközpontosított, nem veszi figyelembe a nemzeti kisebbségeket érintő sajátosságokat, a román nyelvet pedig nem idegen nyelvként tanítják az egyes kisebbségek, így az erdélyi magyar közösség diákjainak, hátrányos helyzetbe hozva ezzel tanulók ezreit.

Felszólalásában Sándor Krisztina az EMNT különböző ajánlásait fogalmazta meg – a romániai oktatási rendszerre vonatkozóan. Az EMNT ügyvezető elnöke a közlemény szerint kitért a romániai jogállami keretek megerősítésére, valamint a kisebbségi nyelvoktatásra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának fontosságára is.

„A román törvényalkotás során, valamint a miniszteri- és kormányrendeletek esetében, a létrejövő szabályok összhangba kell kerüljenek a már meglévő kisebbségi nyelvoktatási rendelkezésekkel, s figyelembe kell vegyék a nemzetközi jog előírásait is. A kisebbségek számára keretprogramok létrehozására van szükség, ezek megalkotásához pedig független szakértőket kellene bevonni. Ugyanakkor hiánypótló jelleggel kell elkészíteni és elfogadni a nemzeti kisebbségek oktatására vonatkozó stratégiai dokumentumot, e folyamatba pedig be kell vonni az adott kisebbségek képviselőit, valamint a kisebbségi jogok szakértőit is” – szorgalmazta Sándor Krisztina.

Az EMNT ügyvezetője hozzátette: a román oktatási minisztériumnak – munkája során – figyelembe kellene vennie a többnyelvűségi kritériumokat, a vegyes iskolák nyelvi- és kulturális térképének pedig tükröznie kell az adott régió többnyelvűségét.

„Létre kell hozni és a megfelelő anyagi forrásokkal kell ellátni azt a szakértői bizottságot, melynek feladata a jóváhagyott és lefordított tankönyvek minőségének javítása és ellenőrzése, valamint a kisebbségi nyelven történő oktatásra vonatkozó jelentős döntések meghozatalakor szükség van a széleskörű konzultációra, bevonva a terület illetékes, kisebbségi oktatással és emberi jogokkal foglalkozó, szakembereit. Végezetül pedig javasoljuk egy kiegészítő finanszírozási keret létrehozását, mely a kisebbségi nyelven zajló oktatáshoz kapcsolódó többletköltségeket biztosítaná, így például a tankönyvek fordítását is" – mondta az EMNT tájékoztatása szerint Sándor Krisztina. (Forrás: kronika.ro)

 


Hírdetés