Raffay Ernő: A járható út a határmódosítás

– Az európai határok – s ezt minden magyarnak mondom, azoknak is, akik Románián belül akarnak autonómiát kivívni – adott körülmények között megváltoztathatóak – szögezte le az Elemi.hu-nak adott nagyinterjújában Raffay Ernő történész.


2020. május 11. hétfő, 21:51 perc   

– Az európai határok – s ezt minden magyarnak mondom, azoknak is, akik Románián belül akarnak autonómiát kivívni – adott körülmények között megváltoztathatóak – szögezte le az Elemi.hu-nak adott nagyinterjújában Raffay Ernő történész.

– A koronavírus-járvány meghiúsíthatja az idei trianoni megemlékezést. Van jelentősége annak egy nemzet életében, hogy meg tud-e emlékezni egy ekkora sorstragédiáról? Miért kell száz év után is foglalkozni ezzel a kérdéssel?

Az országcsonkítás nem a múlt, nem történelem, hanem mindennapjaink része. Soviniszta románok, szerbek és szlovákok üldözik, az állami hatalom birtokában, a V4 szövetség és a NATO védelmében az ottani magyarokat. A megemlékezésnek kettős szerepe van. Az egyik az, hogy nem csak a 100., hanem mindegyik évfordulón ki kell mondanunk, hogy e döntés olyan nagy mértékben volt igazságtalan, hogy azt normális magyar ember nem fogadhatja el. Csak példaként, a Német Császárság területének és lakosságának 8 és 11 százalékát veszítette el, mi pedig 66 és 72 százalékát. Ezt minden év június 4-én is el kell mondanunk. A másik szempont az, hogy mindegyik évfordulón

azt is ki kell mondanunk, hogy milyen megoldások léteznek a trianoni békeparancs föloldására. Ugyanis az országunk szétdarabolása most is tény, annak minden rossz következményével együtt.

Az idő múlásával pedig egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülünk. A román, szerb és szlovák politikusok pedig nevetnek a hátunk mögött a magyarok barátkozási szándékain. (…)

– A Mi Hazánk Mozgalom hatályon kívül helyeztetné az 1921. évi XXXIII. törvényt. Érveik között többek közt szerepel, hogy a törvény valótlanságokat állít, valamint, hogy azt a magyar állam kényszerhelyzetben írta alá, azaz a szabad akarat lehetősége sem állt fenn az akkori Magyarországon. A párt elsősorban erkölcsi jóvátételről beszél, de lehetnek ennek komolyabb következményei?

Egyetértek a Mi Hazánk Mozgalom kezdeményezésével. Annak ellenére, hogy ma az 1947-ben aláírt, Trianont súlyosbító „béke” -szerződés van érvényben. Ha a trianoni békeparancsot becikkelyező, azaz magyar törvénnyé emelő törvénycikket megsemmisítené az Országgyűlés, annak óriási erkölcsi következményei lennének: a magyar országgyűlés hírt adna a nagyvilágnak, hogy nem fogadja el Trianont. Ezt egyébként mindegyik szomszédos fővárosban tudják. Szerintem, aki elfogadja a saját hazája szétdarabolását, annak súlyos lelki sérülései vannak.

az ügynek kell legyen folytatása is: Magyarországnak kezdeményeznie kell az 1947. évi „béke” -szerződés újratárgyalását. Azóta ugyanis ilyen „apróságok” történtek, mint megszűnt a kommunizmus, NATO- és EU-tagok lettünk, megszűnt a Szovjetunió, összeomlott a világkommunizmus – tehát meg kell beszélni egy ország és egy nép szétdarabolását „örökre” kimondani akaró jogszabály jelenlegi helyzetét.

Most például még a hazánk szétdarabolását annak idején keresztülvivő franciákkal is szövetségesek vagyunk a NATO-ban. Az helytelen, amit a balosok, és a jobbos-liberálisok mondanak, hogy az európai határok megváltoztathatatlanok, azon egyszerű oknál fogva, hogy ez soha nem volt így, s nem is lesz.

Az európai határok – s ezt minden magyarnak mondom, azoknak is, akik Románián belül akarnak autonómiát kivívni – adott körülmények között megváltoztathatóak.

Erő és akarat kell hozzá, és nagyhatalmi szövetséges. 1990 óta nagyon sok közép-európai határ módosult, mivel a népek tettek ezért. A horvátok háborúztak is határaikért.

– A Székely Nemzeti Tanács küszködött azzal, hogy a székely autonómia előremozdítása érdekében összegyűjtsön egymillió aláírást. Van ennek relevanciája?

Amikor a Székelyföldön járok, félig székelyként átérzem, milyen kis kultúr-államot lehetne ott csinálni. Képzeljük el, ha pl. Iohannis államelnök azt javasolná Orban első miniszternek, hogy a magyarok autonómiáját, helyi kormánnyal, székely rendőrséggel, magyar iskolarendszerrel szavazzák meg a parlamentben. Összeülne a két nagy román párt összes képviselője, s mind a szocialisták (PSD), mind a liberálisok (PNL) megszavaznák az autonómiát. Megtehetnék, hiszen a románok nem csak megszállóink, hanem NATO-szövetségeseink is. Egy kérdésem van csak: van-e akár egyetlen olyan román képviselő, aki ezt megszavazná?

forrás: elemi.hu


Hírdetés