Restaurálni szeretnék a székely kulturális örökség részét képező csíkmenasági Adorján-kúriát

A tizennyolcadik század végi csíki népi építészetről „tanúskodik” egyedülálló módon a csíkmenasági Adorján-kúria,


2019. augusztus 16. péntek, 11:28 perc   

A tizennyolcadik század végi csíki népi építészetről „tanúskodik” egyedülálló módon a csíkmenasági Adorján-kúria,

amelyet a Csíki Műemlékvédő Egyesület évekkel ezelőtt azért vásárolt meg, hogy megmenthesse a teljes enyészettől. A székely kulturális örökség részét képező házat most pályázatok révén teljesen helyreállítanák, a későbbiekben pedig tájházként működtetnék.

Heteken belül hozzáfognak a csíkmenasági Adorján-kúria restaurálásához a tulajdonosnak, a Csíki Műemlékvédő Egyesületnek ugyanis sikerült támogatásért pályázni a magyarországi Teleki László Alapítványhoz, valamint Hargita Megye Tanácsának műemlékvédelmi programjához.

A teljes felújítás és helyreállítás becsült értéke 210 ezer lej, amely összeg egyelőre még nem áll teljes egészében rendelkezésükre, azonban kaptak ígéretet az anyaországi alapítványtól további támogatásra, illetve élni fognak más pályázási lehetőségekkel is a hiányzó összeg beszerzésére.

Korhűen rendeznék be

Albert Homonnai Márton műépítész, a műemlékvédő egyesület elnöke érdeklődésünkre elmondta, a tervezést követően első körben a sürgősebb szerkezeti beavatkozásokat végeznék el, és ha sikerül további pénzforrásokhoz jutni, akkor a házat teljesen helyreállítják eredeti formájába. Elképzeléseik szerint a restaurálását követően korhűen rendeznék be, kemencével és egyéb, abban a korban szokásos bútorzattal, hosszú távú céljuk ugyanis az, hogy tájházként működtessék.

Az Adorján Imre és felesége, Miklós Anna építtette ház Csíkvidék egyik legreprezentatívabb népi építészeti emléke – derül ki Albert Homonnai Márton Épített örökség és a modernizáció című könyvéből. A kiadvány részletesen beszámol a kúria történetéről, későbbi sorsáról. A kutatások szerint a házat 1797-ben építették, majd 1835-ben az építtető fia kibővíttette. A nagy méretű, tornácos ház két soros, háromosztatú, öt helyiségből és egy ereszből áll.

Tudni kell még róla, hogy kőalapozásra és kőpincére helyezték. Érdekessége és jellegzetessége, hogy nemcsak az ereszből lehet lejutni a dongaboltozatos pincéjébe, hanem a hátsóházból egy padlóba rejtett nyíláson át egy szűk, kőből készült csigalépcsőn is, amelyet annak idején menekülésre használhattak.

bővebben: szekelyhon.ro


Hírdetés