Román és magyar értelmiségiek az autonómiatörekvések mellett

Közös, román–magyar centenáriumi nyilatkozatot fogadtak el


2018. október 15. hétfő, 17:38 perc   

Hatodik alkalommal szervezte meg, ezúttal Kolozsváron, a nemrégiben átadott Vallásszabadság Házában, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Reconstructio Egyesület az immár hagyományosnak számító román–magyar konferenciát. Az október 12-i Centenáriumaink. Hogyan tovább a román–magyar kapcsolatokban? elnevezésű tanácskozás résztvevői áttekintették a románmagyar kapcsolatok aktuális kérdéseit, közös nyilatkozatot fogadtak el, valamint felhívást intéztek Románia Parlamentjéhez.

A kolozsvári konferencia elején közös, román–magyar centenáriumi nyilatkozatot fogadtak el, melyhez aláírásukkal csatlakozott a megjelent előadók többsége, valamint további neves, közéleti személyiségek is, név szerint: dr. Gabriel Andreescu, emberjogi aktivista, politológus, Tőkés László, az EMNT elnöke, európai parlamenti képviselő, dr. Lucian Nastasă-Kovacs, a művészettörténész, a kolozsvári Szépművészeti Múzeum igazgatója, Szilágy Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Marius Tabacu, a Filarmonica Transilvania igazgatója, dr. Bodó Barna politológus, egyetemi tanár, dr. Cristian Sandache, történész, egyetemi tanár, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke, Radu Răileanu, az Active Watch programkoordinátora, dr. Bakk Miklós, politológus, egyetemi tanár, Sabin Gherman, újságíró, televíziós szerkesztő, dr. Dávid László, egyetemi tanár, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, Ramona Băluțescu, író, újságíró, Péntek János, nyelvész, egyetemi tanár, Liviu Antonesei, egyetemi tanár, Florin Mihalcea, újságíró, a Temesvár Társaság elnöke, Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke, Mircea Toma, újságíró, emberjogi aktivista, dr. Molnár Gusztáv, filozófus, politológus, dr. Ovidiu Pecican, író, történész, dr. Szilágyi Ferenc, egyetemi tanár, Cristian Pîrvulescu, politológus, egyetemi tanár és Kincses Előd ügyvéd.

A nyilatkozat kapcsán Sándor Krisztina elmondta: először a tavalyi évben, Nagyváradon megtartott konferencián merült fel e dokumentum ötlete, s több hónapos közös munka eredményeként született meg az elfogadásra került szöveg. „A mostani dokumentum az 1989-ben Budapesten elfogadott, hasonló nyilatkozat szellemiségét idézi, s elejét veheti az év végére várható nacionalista hangulatkeltésnek. További személyek csatlakozását várjuk aláíróként” – jelentette ki az EMNT ügyvezető elnöke.

A nyilatkozat szövege:

Számos ünnepi rendezvény, amellyel a szervezők a 2018. év kezdetét megelőző hónapoktól egészen az utóbbiakig Erdély és Románia egyesülésének a centenáriumára emlékeztek, magyarellenes felhangot kapott, s ezáltal gyarapította a két közösség kapcsolatát terhelő félreértéseket. A pillanat szimbolikus töltete miatt az ellentétek magukban hordozzák az etnikumok között kialakult légkör nemzedékekre szóló megmételyezésének a kockázatát. Az aláírók ezen okból kezdeményezték, illetve támogatják az alábbi nyilatkozatot.

Erdély a komplementaritás terepe volt, és újra azzá válhatna, a vallási meg a kulturális pluralizmus modellje lehetne. Az Erdélynek jellegzetességet kölcsönző identitások, valamint hagyományok ápolása a románoknak és a magyaroknak egyaránt hasznára válik. Mindkét nemzeti közösség biztonságának feltétele a stabil határok léte, illetve a kisebbségi jogok tiszteletben tartása.

Ma semmi sem állítja szembe a románok és a magyarok érdekeit.

A magyarok kulturális és területi autonómiatörekvései a jobb szervezés iránti vágyból fakadnak, s mint ilyenek mindannyiunk javát szolgálják.

Az autonómia és a függetlenség fogalmai közötti zavar fenntartása némelykor félreértéseket takar, máskor pedig rossz szándékú manipulációt.

Ma semmi nem állítja szembe Románia és Magyarország érdekeit sem. A két állam vezetősége megfelelhet egyenként a két társadalom által elképzelt ideálnak, de az is lehetséges, hogy nem felel meg; továbbá etnikumközi kérdésekben is eljárhat helyesen, illetve helytelenül. Az őket érő bírálatoknak, amelyeket az országok határain belül vagy azokon kívül fogalmaznak meg, nem kell érinteniük a két nép hosszú távú kapcsolatát. A politikai vezetők különben is cserélődnek, hiszen hatalomra kerülésük, valamint az országok éléről való távozásuk ‒ az adott pillanatban ‒ éppenséggel azon demokratikus rendszereknek a természetéből ered, amelyekben élünk.

Országunk magyarjai román állampolgárok, továbbá egyenlő s elidegeníthetetlen javaslattételi jogokkal bírnak a közös állam és haza újjáépítésére vonatkozó modellek tekintetében. A Centenárium megünneplésével szembeni távolságtartásuk az utóbbi száz év történelmének egyik alapvető témájára derít fényt. Éspedig: mit is jelentett az eltelt évszázad a magyar közösség szempontjából? Politikai vezetőik, a nevükben szólva, ismételten jelezték, mit tekintenek a magyarok majdnem kivétel nélkül „beteljesülések nélküli száz évnek”. Ugyanakkor, természetes dolog megvonni a mérleget ebben az esztendőben, valamint helyt adni a kisebbség be nem teljesült vágyainak, hiszen ezek nem ellenkeznek a közérdekkel, hanem csak lehetővé teszik számára, hogy jól érezze magát Romániában, vagyis a saját országában.

Erdély és Románia egyesülésének a centenáriuma felkínálja a románoknak és a magyaroknak a lehetőséget, hogy újjáélesszék az 1918-ban megfogalmazott s beígért eszményt: legyünk a románok, a magyarok, valamint a többi államalkotó kisebbség olyan hazája, amely elkötelezett minden közössége vágyainak valóra váltása iránt. De ezt az eszményt az elkövetkező évek országépítési terveként is értelmezhetjük. Ezennel felhívást intézünk honfitársainkhoz és a hatóságokhoz: tiszteljék meg a Centenáriumot azzal, hogy elvetik a nacionalista uszítást, kerülik a konfliktust, illetve teret nyújtanak a reményeknek meg az építkezésnek.

Kolozsvár, 2018. október 12.


Kapcsolódó cikkek | Hírek




porno ankara tercume
Samsun Escort istanbul escort lida lida hacklink webmaster forumu