Román történész: Trianon csak Románia szerencséjén múlott

Románia csak azért nyerte meg az első világháborút, mert a szövetségesei nyertek, egyébként elvesztette volna.
Fotó: forrás: Mandiner


2018. október 19. péntek, 10:09 perc   

Erdély hovatartozása nem lehet vita tárgya, 1918-ban és Trianonban Romániának nagyrészt csak szerencséje volt, az ideális Románia a Tiszáig tart, a Kárpátok szétválasztja Romániát, nem egyesíti, és központosított állam helyett decentralizált országot kellett volna létrehozni a román egyesítés után. Ilyesfajta gondolatok olvashatóak Lucian Boia román történésznek az 1918-as román egyesülésről írt könyvében.

Lucian Boia Az 1918-as nagy egyesülés című kötetében fejti ezt ki, amely az idén, a száz évvel ezelőtti események román centenáriumának évében jelent meg magyarul.

Boia hozzáteszi: az 1918-as az évben Románia majdnem eltűnt a térképről; majd három egymást követő egyesítés útján nagyobb lett, mint valaha volt. Arra utalva, hogy mindez nem feltétlen a románok akarata miatt történt így, leszögezi: úgy tűnik, „mintha az lenne a történetírás egyetlen rendeltetése, hogy Románia létét igazolja”, hiszen „a múlt kutatása a románoknál már a kezdetektől szinte teljes mértékben a nemzetépítést szolgálta”.

A történész úgy látja: a mindenkori román egység annyira a román tudat része, hogy aszerint a románok már akkor egységesek voltak, amikor még meg sem jelentek. „Még a XIX. századi vagy a két világháború közötti nacionalizmust is ennél árnyaltabb diskurzus jellemezte. A teljes és állandó egység gondolata későbbi keltezésű. A nemzeti kommunizmus tanította meg a románokat így gondolkozni.”

Erdélynek ezer éven át, 1918-ig más története volt, mint az Óregátnak, ahogy Dobrudzsának is, sőt a két, 1859-ben egyesülő fejedelemség, „Havasalföld és Moldva sem osztozott ugyanazon a történelmen”. 1914-ig pedig szerinte az erdélyi románok megelégedtek volna Erdély autonómiájával vagy „egyenlő jogokkal” a Monarchiában.

Boia nekimegy a román akadémiának, mivel annak tagjai egy felhívásban intézkedéseket javasoltak azon tudósok ellen, akik a román identitástól eltérő megközelítést alkalmaznak. „Hová menekülnek  a megújulásra képtelen történészek, akiket azok az újságírók támogatnak, akik csak mendemondákból ismerik a történelmet? Nyilván a patriotizmusba, hova máshová.” Így aztán „a Nagy Egyesülés centenáriuma ahelyett, hogy megújuló kutatásokra sarkallna, várhatóan a közhelyek újbóli kinyilatkoztatására korlátozódik.” Hozzáteszi ugyanakkor, hogy az egyesülés megünneplése legitim, és kellenek nemzeti mítoszok, csak emellett szükség lenne „előítélet-mentes,  kritikai történetírásra” is.

Az, hogy a dolgok úgy alakultak, ahogy, csak Románia szerencséjén múlott – vélekedik Boia, aki szerint Oroszország simán bekebelezhette volna az országot, és Romániától függetlenül alakulhatott volna úgy, hogy 1918 után az ország kisebb vagy épp nagyobb lesz. Hogy mi fog történni később, azt még sem 1914-ben, sem 1916-ban nem lehetett sejteni.

„Minden igen jól végződött, de akár a lehető legrosszabbul is alakulhatott volna”. Bővebben itt: mandiner.hu


Kapcsolódó cikkek | Hírek




porno ankara tercume
Samsun Escort istanbul escort lida lida hacklink webmaster forumu