Romániában az igazságszolgáltatás átalakításával telt az idei centenáriumi év

A centenáriumnál lényegesen többet foglalkozott a román média az igazságszolgáltatással.
Fotó: illusztráció


2018. december 27. csütörtök, 12:57 perc   

A centenáriumnál lényegesen többet foglalkozott a román média az igazságszolgáltatással.

Románia 2018-ban ünnepelte az 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés századik évfordulóját, de az Erdély és a Román Királyság "nagy egyesüléseként" emlegetett esemény centenáriumát nem a nemzeti egység, hanem a kormányoldal és ellenzék közti éles politikai megosztottság jellemezte, az évforduló pedig az igazságszolgáltatás körüli politikai csatározásokkal telt el.

A sokat emlegetett centenáriumot végül is - a nemzeti ünnepen egyébként szokásosnak számító, de most minden eddiginél nagyobb szabású - katonai parádéval, és a parlamenti díszülésen elmondott szónoklatokkal tudta le a román politikum, hiszen azok a Kárpátokat átszelő, korábban megálmodott autópályák, amelyek gyakorlatilag is közelebb hozhatnák egymáshoz Erdélyt és a Ókirályságot, nemhogy nem készültek el a centenáriumra, de még építésük sem kezdődött el.

Nem sikerült befejezni az évfordulóra a túlnyomórészt közpénzekből tíz éve épülő Nemzet Megváltása-székesegyházat sem, de a román ortodox egyház - a katasztrófavédelem rosszallását kiváltva - mégis megszervezett egy nagyszabású oltáravató ünnepet a hatalmas bukaresti katedrális építőtelepén, ahova hívek tízezrei zarándokoltak el.

A centenáriumnál lényegesen többet foglalkozott a román média 2018-ban az igazságszolgáltatással, amely a szociálliberális kormánytöbbség és a jobboldali ellenzék véget nem érő hadakozásának frontvonalává vált. A bukaresti kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) és liberális koalíciós partnere, az ALDE már 2017 elején, közvetlenül hatalomra kerülésük után megpróbálkozott azzal, hogy egy - a büntetőjogot módosító - sürgősségi kormányrendelettel kirántsa az általuk visszaélésekkel vádolt, politikusok tucatjait rács mögé juttató korrupcióellenes ügyészség (DNA) "méregfogát", de az akkor kirobbant több százezres ellenzéki tüntetések hatására meghátrált, türelmesebb taktikára váltott és a parlamentre bízta az igazságügyi rendszer megzabolázását, a büntetőjog módosítását.

A kormányoldal 2018-ban arra is gondot fordított, hogy a közvéleménnyel is megértesse érveit. Politikusai minden lehetséges fórumon elmondták: a korrupcióellenes harc ürügyén Romániában az utóbbi években szerintük politikai tisztogatás zajlott, amelyet egy általuk "párhuzamos államnak" nevezett, a DNA és a titkosszolgálatok összefonódásán alapuló sötét háttérhatalom irányít. A kormányoldal szerint az ügyészség mozgásterének korlátozására az ártatlanság vélelmének helyreállítása miatt van szükség, mert fontosabbnak tartják, hogy egyetlen ember se kerüljön ártatlanul börtönbe, mintsem az vezérelje az igazságszolgáltatást, hogy egyetlen bűnös se ússza meg a felelősségre vonást.

A parlament 2018-ban futószalagon gyártotta a kisebb-nagyobb igazságügyi törvénymódosításokat, amelyeket a jobbközép ellenzék rendre megtámadott az alkotmánybíróságon, a jobboldali Klaus Iohannis államfő pedig rendre visszaküldött megfontolásra a törvényhozásba. A nyár végére azonban kifogytak a törvények elfogadását lassító alkotmányos eszközökből, így az elnöknek végül is ki kellett hirdetnie a jogszabályokat, amelyek szerinte gyengítik és politikai pórázra kötik az igazságszolgáltatást.

Miközben az ellenzék azt hajtogatta, hogy a PSD-nek az egyedüli célja, hogy megmentse a börtöntől a korrupcióváddal másodszor is bíróság elé állított elnökét, Liviu Dragneát, a kormányoldal egy fontos jelképes győzelmet is aratott: az alkotmánybíróság segítségével rákényszerítette Iohannist arra, hogy felmentse tisztségéből Laura Codruta Kövesit, a DNA rettegett főügyészét.

Ősszel az Európai Parlament Romániát elmarasztaló határozatot fogadott el, a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság is aggodalmát hangoztatta a román igazságügyi törvénymódosítások miatt, de szociálliberális koalíció nem volt hajlandó visszakozni, a brüsszeli aggodalmakat minimális kiigazításokkal próbálta leszerelni.

Az ellenzéki szervezetek 2018-ban is megpróbálták tömegdemonstrációkkal megakadályozni az igazságügyi törvények módosítását, de a PSD által alkalmazott apró lépések taktikája eredményesnek bizonyult, a túl gyakori "riadóztatás" nyomán az ellenzéki tüntetések rutinszerűvé és egyre erőtlenebbekké váltak. Egyedül a román diaszpóra hónapokkal korábban meghirdetett augusztusi kormányellenes demonstrációja volt képes az előző évihez hasonló méretű, százezres tömeget megmozgatni, a demonstráció politikai üzenetét azonban eltérítette a rendbontók által kiprovokált erőszak, a csendőrség erőszakos tömegoszlatása.

A 2018-ben először próbálták meg polgári kezdeményezéssel módosítani az alkotmányt Romániában, amikor egy egyházi hátterű mozgalom megpróbálta alaptörvénybe iktatni, hogy a család egy férfi és egy nő házasságán alapul. Az erről kiírt kétnapos népszavazáson azonban hiába közelítette a 92 százalékot az "igenek" aránya, a részvétel nem érte el az érvényességi küszöböt.

A két éven belül harmadik kormányánál tartó PSD úgy tűnik, hogy megtalálta a megfelelő embert a kormányfői posztra - a 2018 elején beiktatott és azóta két bizalmatlansági indítványt is túlélt, és Liviu Dragnea pártelnökkel szemben önállósulni meg sem próbáló - Viorica Dancila személyében, akit szokatlan módon saját pártja sem akart megbuktatni.

Mivel 2019 első felében Románia látja el az EU tanácsának sors elnökségét, az év első felében van némi esély arra, hogy elcsendesedjenek Romániában a kormányoldal és a jobboldali elnök közti éles szócsaták, de nem kétséges, hogy az év második felében annál nagyobb erővel fognak ismét felcsattanni, hiszen 2019 az elnökválasztás éve lesz Romániában. (MTI)


Hírdetés