Rosszul sült el a pikniktörvény

A kirándulóhelyek nagy része magántulajdon, ahol nem alkalmazható a jogszabály - számol be cikkében a kronika.ro.
Fotó: illusztráció, forrás: Romania TV


2019. június 25. kedd, 13:01 perc   

A kirándulóhelyek nagy része magántulajdon, ahol nem alkalmazható a jogszabály - számol be cikkében a kronika.ro.

A portál a cikk további részében kifejti: hiába a rengeteg előírás, szabály, tiltás, a megannyi, tetemes pénzbírságról szóló passzus: a hét éve érvényben lévő pikniktörvényt szinte senki nem tartja be.

A legtöbb kirándulóhely ugyanis magánkézben van, ez esetben pedig alkalmazhatatlanok az előírások, miközben a tulajdonosnak nincs eszköze fellépni a szemetelők, hangoskodók, tilosban tüzet gyújtók ellen.

Immár hetedik éve érvényben van a piknikezést szabályozó 2012/54-es számú törvény, ám jelentős gondok adódnak a betartatásával, hiszen a kirándulóhelyek általában magántulajdont képeznek, ahol a törvény gyakorlatilag nem alkalmazható. A jogszabály előírja, hogy az önkormányzatoknak piknikező helyeket kell kialakítaniuk, de beruházásokat nem eszközölhetnek, ha az erdő, a folyópart – ahová szívesen mennek az emberek – magántulajdonban van.

A tulajdonos nem bírságolhat, csak takarítani tud

Hasonló a helyzet Sepsiszentgyörgyön: a város melletti erdőkbe évtizedek óta járnak nemcsak a városlakók, hanem a szomszédos Brassó megyéből is, annak ellenére, hogy a terület közbirtokossági tulajdon. Csákány László, a Görgő-Szemerja Közbirtokosság elnöke lapunknak elmondta, tulajdonosként nincs eszköze, hogy fellépjen a szemetelő vagy hangoskodó vadkempingezők ellen, hiszen nem áll jogában bírságolni.

"Áldatlan állapotok uralkodnak: ha végigmegyünk a Szemerja-patak mentén, mindenütt törvénytelen tűzhelyeket, a kirándulók által hátrahagyott szemetet látni. Van törvény, de senki nem tartatja be” – mondta a közbirtokosság elnöke.

Hozzátette, évente többször összegyűjtik a szemetet, ami költséges tevékenység. Úgy látja, a hatóságok a legtöbb esetben elnézők, engedményeket tesznek, holott a törvényt nem értelmezni, magyarázni, hanem betartani, betartatni kellene.

Ugyanilyen tapasztalatokról számolt be az erdőben terepmotorozókat, kvadozókat illetően is – erre is van törvény, de ezt sem felügyeli senki.

Hasonló a helyzet a maksai Besenyői-tó partján, ahol évek óta gondot okoz, hogy a vadkempingezők gépkocsijából hangosan szól a zene.

A napokban egy sepsiszentgyörgyi román férfi írt egy blogbejegyzést erről: arról számolt be, hogy kajakozni ment a családjával a mesterséges tóhoz, ám ott azzal szembesült, hogy fülsértően hangosan szólt a „manele”, üvöltöztek a kirándulók. „Szemmel láthatóan a környéken mindenkit zavart a magatartásuk, de senki nem mert szólni, attól tartva, hogy etnikai problémaként értelmezhetik” – írja a férfi a bejegyzésben. „Oda jutottunk, hogy már nem büntetik a szemtelenséget, mert a parasztok otthon vannak a hazájukban” – olvasható a blogon.

Deszke János, Maksa község polgármestere lapunknak elmondta, a Besenyői-tó partjának nagyobb része magántulajdonban van, az önkormányzat valamivel több, mint egyhektáros területét bérbe adták egy horgászegyesületnek, így a község vezetése nem tud fellépni a rendbontók ellen.

Lucian Cândea, a Kovászna Megyei Környezetőrség vezetője arról tájékoztatott, a csendőrség és a helyi rendőrség is ellenőrizhet a kirándulóhelyeken, de véleménye szerint elsősorban az embereknek kell betartaniuk a szabályokat. Országos szinten húsvétkor és május elsején tartottak tematikus ellenőrzést, de mivel esős idő volt, piknikezőket sem találtak. A főfelügyelő szerint az emberek többsége betartja az előírásokat, nem dobálják szét a szemetet, kivételek ritkán fordulnak elő. Hangsúlyozta, a kirándulóhelyek többsége magánterületen található.

Hadnagy István, a sepsiszentgyörgyi helyi rendőrség vezetője a Krónikának elmondta, a magánterületek tulajdonosai szabályozhatják a tevékenységet, ki is tilthatják a vadkempingezőket, ám ezt általában nem teszik meg, a hallgatólagos beleegyezésükkel zajlik a piknikezés. A helyi rendőrség már egy éve megalakította környezetvédelmi osztályát, amelynek képviselői hétvégeken a kedvelt kirándulóhelyeken jár­őröznek, figyelmeztetik a kirándulókat, hogy tartsák be a szabályokat, ne szemeteljenek, ne hangoskodjanak. Ezt akkor is megteszik, ha a kirándulóhely magánterületen található.

„Mindent is” szabályozó törvény

Különben a pikniktörvény részletesen szabályozza, hogy mi megengedett, sőt borsos pénzbírságokat is előír. A jogszabály szerint a hulladékot szelektíven kell gyűjteni, és csak az erre kijelölt helyen lehet eldobni. Távozáskor a környéket pontosan olyan állapotban kell hagyni, mint amilyen a piknikezés előtt volt.

Tüzet csak kijelölt helyen szabad gyújtani, és folyamatosan felügyelni kell. A gépkocsi csak az erre a célra kialakított helyen parkolható le. Mosogatni sem szabad: nemcsak a környéken levő természetes vizekben tilos az étkezési eszközök tisztítása, hanem az sem megengedett, hogy edényben elmosogassunk, majd a vizet kiöntsük a földre. A cigarettacsikk, gyufa eldobása büntetendő.

A törvény arra is kitér, hogy szigorúan tilos a vadállatok etetése. Az előírások megszegése 100 lejtől 3000 lejig terjedő pénzbírságot von maga után. Ezek a szabályok a környezet védelmét szolgálják, ugyanakkor ha a piknikező nem az erre a célra kijelölt helyen telepszik le, akkor is büntetendő, ha közben nem szemetel, és semmit sem vét a szabályok ellen. A civilizált magatartást szintén előírja a törvény: be kell tartani a működtető által megszabott órarendet, tilos hangoskodással zavarni a környéken lakókat vagy a vadakat. A törvény szerint a rendőrség, a csendőrség, a környezetőrség és a helyi önkormányzatok bírságolhatnak. Az önkormányzatok kötelesek piknikezésre alkalmas helyeket kialakítani, amelyeket parkolókkal, szemétlerakókkal és tűzhelyekkel látnak el.


Hírdetés