Sepsiszentgyörgyön a tuva sámán

Rendhagyó filmbemutatóra kerül ma sor este 19 órától


2018. Április 15. vasárnap, 13:36 perc   

Rendhagyó filmbemutatóra kerül sor holnap, vasárnap este 19 órától a sepsiszentgyörgyi unitárius egyházközség gyülekezeti termében. Kanalas Éva énekes, gyűjtő, hangkutató több hónapot töltött a dél-szibériai Tuva Köztársaságban, ahol páratlan etnográfiai felvételeket készített az archaikus és napjainkban is élő sámánhagyományról, és az ojun nemzetségéből származó Sii-oglu Adigzsi Csajákcsi-Kám mindennapi sámántevékenységéről. A rendező szerint egykor őseink is ilyen szertartásokat végezhettek.

Az esemény több szempontból is rendkívülinek számít, nemcsak azért, mert ezen a helyszínen még soha nem került sor filmvetítésre, hanem azért is, mert ez a vetítés megelőzi a film hivatalos bemutatóját, és jelen lesz Kanalas Éva rendező és Sii-oglu Adigzsi tuva kám, akik a Kőrösi Csoma Sándor Napok meghívottjaiként jelenleg éppen Háromszéken tartózkodnak. A film hivatalos premierjét április 21-én Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartják ugyancsak az alkotók jelenlétében, a bemutatón Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház Igazgatója mond köszöntőbeszédet. A belső-ázsiai kutatómunkákat és a film elkészítését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

A rendező több hónapot töltött a tuva családok körében, ahol hagyományos, főként 49. napi halottbúcsúztató, ház- és lakástisztító, valamint természetben tartott áldozati szertartásokon vett részt. A film ajánlója szerint az igen ritkának számító felvételeket nem kutatóként rögzítette, hanem mint magyar algish énekes, akit távoli rokonként mindenhol örömmel fogadtak a vidéken.

A rendező szerint a filmben látható szertartásokban párhuzamokat találhatunk a magyar archaikus szokásokkal: a tuva sámán artis (hegyi tuja) füstölővel tisztít, dobol, táncol, kövekkel jósol, hasonlóan ahhoz, ahogyan a moldvai csángó magyarok baboznak, a zavaró-ártó szellemeket pedig a csángó vízvetéshez hasonlóan keresik.

Kanalas Éva énekművész, az Ojanna Hangszínház alapítója. A hagyományos népdaléneklésen túl azt kutatta, miként tör fel a hang a lélekből, és hogyan született meg a magyar népdal. Erdélyi, moldvai gyűjtőútjain először az archaikus, majd a szöveg nélküli dallamokat, technikákat vizsgálta, belső-ázsiai gyűjtőútjain megismerte, elsajátította, filmre rögzítette az őslakos népek szertartásait, egyedülálló énekkultúráját, feltárta annak a magyar archaikus hagyományokkal rokon elemeit. A Budapesti Nemzeti Színház Isten ostora című előadásában a sztyeppei kultúra hangi világát Magyarországon egyedülálló szakrális énekművészetével szólaltatta meg.

Kanalas Éva lapunknak elmondta, talán onnan jön a Keletre való vágyódása, hogy gyerekkorában igen erőteljes mongoloid vonásai voltak, már a születésénél csodájára jártak a békéscsabai orvosok. Elmesélte, hogy 1996-ban látogatott el először az Altáj-hegységbe, Tuvába, azóta pedig visszajár, és mindig egyedül utazott ezekre az expedíciókra, mert első perctől otthon érezte magát az ottani emberek között.

Mint kifejtette, a dél-szibériai vidéken máig élő hagyomány a samanizmus, de ez egy olyanfajta visszatanulási folyamat eredménye, mint amilyen nálunk a táncházas élet újraszerveződése volt.

Már nagyon nehéz olyan embert találni, aki még az archaikus tudást őrzi magában, ezért érzi szerencsésnek magát, hogy rátalált Adigzsi tuva kámra. Hozzátette, a szentgyörgyi közönség is szerencsés, mert a budapesti premierre már minden jegy elkelt, mi pedig még azelőtt láthatjuk a produkciót, és a sámánnal is találkozhatunk, melyhez hasonló alkalom nem sok lesz a film történetében.

szerző: Nagy B. Sándor - 3szek.ro


Kapcsolódó cikkek | Hírek




porno ankara tercume
Samsun Escort istanbul escort lida lida hacklink webmaster forumu