Székelyföldi legendás tavaink, ahogy még sosem látta

A Gyilkos-tó és a Szent Anna-tó mélyére merült dr. Hantz Péter biofizikus, kutatóbúvár, hogy bemutassa a lenti világot, és mintát vegyen a tudományos vizsgálatokhoz.
Fotó: szekelyhon.ro


2019. szeptember 16. hétfő, 19:43 perc   

A Gyilkos-tó és a Szent Anna-tó mélyére merült dr. Hantz Péter biofizikus, kutatóbúvár, hogy bemutassa a lenti világot, és mintát vegyen a tudományos vizsgálatokhoz.

A kutató számos fényképet készített, csapatának (Rigó Erika, Szabó-Schuller Emőke, Albert Zoltán, Rajka Géza, Dósa Elek Levente, Barabás Szilárd, Angi Zoltán, Miklóssy Ildikó és Hantz Péter) összesített munkáját szerkesztőségünk rendelkezésére bocsátotta. A Székelyhon cikke ennek alapján készült Bálint István szerkesztésében.

Érdekes természeti jelenségeket ritkán hagyunk magyarázat nélkül: a racionális okfejtés hiányából fakadó űrt legendákkal tölti ki a népi hiedelem – indítanak tudományos cikkükben a kutatók, akik mielőtt eredményeik bemutatásához fognának, a kutatásokat időben jóval megelőző, az említett tavakhoz kapcsolódó legendákat, népi hiedelmeket ismertetik.

Akire lecsap a hegyek ura, és akin fog az átok

A Gyilkos-tó keletkezése a legenda szerint egy lányrabló haramia égi büntetéséhez köthető. A szerelméhez hűséges hajadont – akit Fazakas Eszter és ditrói Ferencz Anikó néven is emlegetnek – egy gonosztevő rabolja el, aki előbb kincsekkel próbálja megvásárolni a lány szerelmét, de amikor elutasítással találkozik, erőszakhoz folyamodik.

A lány ekkor a hegyekhez fohászkodik, akik megsegítik: mindent maguk alá temetnek. Egyes legendaváltozatokban az omlás – a lány és a rabló mellett – egy juhnyájat is elpusztított. Az egykori vörös színt az eltemetett juhok vérével, a mai – a planktonosodás miatti – kékesszöldet pedig Fazakas Eszter szeme színével hozzák összefüggésbe, aki minden éjjel feljön a tó mélyéről, hogy kedvesét várja.

A teljes cikk: szekelyhon.ro


Hírdetés