Szenzációs honfoglaláskori magyar leletek Erdélyben

A nagyszebeni és a tübingeni egyetem régészei közös kutatás során tárják fel Erdély egyik legfontosabb honfoglaláskori temetőjét Szászváros közelében – minderről a Nyugati Jelen című aradi lap számolt be.
Fotó: nyugatijelen.com


2015. május 28. csütörtök, 08:30 perc   

A nagyszebeni és a tübingeni egyetem régészei közös kutatás során tárják fel Erdély egyik legfontosabb honfoglaláskori temetőjét Szászváros közelében – minderről a Nyugati Jelen című aradi lap számolt be.

A honfoglalás-kori temető a X. századra datálható, a feltárt sírok a második honfoglaló nemzedékre utalnak Marian Tiplic nagyszebeni tanszékvezető régész szerint, aki az ásatás irányítójaként az erdélyi magyar lapnak nyilatkozott. Tiplic szerint az itt talált csontvázak az „erdélyi törzs” (a gyulák nemzetségének) a maradványai. Állandó településről van szó, melynek elhelyezése – egy domb tetején – arra utal, hogy a Maros völgyének ellenõrzése lehetett az itteni magyarok célja.


Kik hatottak a honfoglalókra?

A szászvárosi sírhalmaz némileg eltér a mai Magyarország területén lévő törzsek által hátrahagyott, valamint a korábbi időszakból származó erdélyi temetőktől. Míg a honfoglalás első nemzedéke lovaival és fegyvereivel együtt temetkezett, a valamivel későbbi szászvárosi temetőből hiányoznak a kardok meg az állati csontok. A szászvárosi temető nem olyan gazdag: kengyel, nyíl, tegez, vagy ezekhez hasonló tárgyak csupán egyes sírokból bukkannak elő – a Nyugati Jelen tudósítása szerint. Marian Tiplic szerint mindez a környező népek, elsősorban a besenyők, de esetleg a helyi szláv - vagy akár latinos - lakosság magyarságra gyakorolt hatására vezethető vissza.

Mindezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a honfoglalás első szakaszában nem hatoltak be a magyarok Erdély minden részébe. Dél-Erdélyben ugyanis sokáig megmaradt a bolgár fennhatóság. Ekkoriban Erdélyben tehát minden bizonnyal nem „latinos”, hanem majdnem bizonyosan szláv (vagy esetleg még valamilyen bolgár-török) kulturális hatások domináltak. A magyar honfoglalás idejére a bolgárok is csupán a második keresztény uralkodójukat mondhatták a magukénak, akinek elődje volt az első olyan bolgár fejedelem, aki szláv nevet viselt.

Feltáratlan bolgár-magyar kapcsolatok

A bolgár-törökök elszlávosodása valószínűleg ebben az időszakban vált egyre erőteljesebbé. (A bolgárok eredetileg törökös jellegű népet alkottak, amely meghódította a Balkánon élő szláv lakosságot, majd az előkelők rétege fokozatosan beolvadt a nagyszámú alattvaló közé, és elszlávosodott.)

A bolgárok és magyarok története ebből a szempontból még sok rejtélyt tartogathat, annyi bizonyos, hogy a magyar honfoglalás idején a Kárpát-medence keleti felében a bevonuló törzseink bolgárokkal találták szemben magukat. Az Alföldön bizonyosan sikereket értek már el kezdetben a magyarok, kiszorították onnan a bolgárokat, de Dél-Erdélyben még sokáig fennmaradhatott valamilyen formában e nép befolyása.

István király áldozatai fekszenek a temetőben?

De térjünk vissza a szászvárosi leletekhez! Az eddig feltárt hatvankét sírban női, gyermek- és férfi tetemekre bukkantak. Sok férfitetem egy-egy testrésze hiányzik (gyakran éppen a fej), ami egyértelműen erőszakos halálra utal. Vagyis a már letelepedett köznép békés életre térhetett át, míg az előkelők folytatták harcias és veszélyes életmódjukat.

Mihai Castaian, a szászvárosi múzeum igazgatója, az ásatások tudományos kutatója szerint elképzelhető, hogy az erőszakban elhunytak éppen a pannóniai törzsek, pontosabban I. István hadainak áldozatai. Első és legnagyobb királyunk ugyanis csak fegyverrel tudta a nyugati kereszténység és az európai fejlődés útjára terelni a pogánysághoz erősen ragaszkodó törzseket, különösképpen az erdélyi törzset. A Nyugati Jelen felteszi azt is, hogy elképzelhető: István király és nagybátyja, a bizánci kereszténységre áttért erdélyi Gyula közötti fegyveres összecsapás éppen a Szászváros és Gyulafehérvár közötti síkságon dõlt el…

Rivalizálás a nyugati és az erdélyi magyarok között

Mindennek kapcsán meg kell jegyezni azt is, hogy az erdélyi régészek állításai között némi ellentmondás fedezhető fel. Ami a honfoglaló magyarság két nemzedéke közötti különbségeket illeti, Erdélyben speciális volt a honfoglalók vallása. Az erdélyi Gyula a keleti kereszténység tanításait követte, vagyis alighanem az erdélyi magyar törzsek előbb vették fel a kereszténységet, mint a pannóniai magyarok, a Géza és István által vezetettek. Pogányok tehát inkább a nyugatabbi magyarok lehettek.

A keleti magyar és a nyugati magyar törzsek a keleti, illetve a nyugati kereszténységhez kapcsolódtak, s a köztük kialakult rivalizálás vallási színezetet is ölthetett. A később megkeresztelkedő „nyugatiak”, vagyis Géza fejedelem és első királyunk, István alighanem részben azért választották Rómát, vagyis a nyugati kereszténységet, mert az erdélyi Gyula Bizáncban már megelőzte őket, előbb felvéve a keleti rítusokat.

Ez lesz az első teljesen feltárt magyar temető Erdélyben?

Marian Tiplic reményei szerint az augusztus közepéig tartó ásatások során sikerül teljesen feltárni a szászvárosi temetõt, mely 80-90 sírból állhat. Amennyiben feltételezése helyesnek bizonyul, a szászvárosi lenne az első teljesen feltárt honfoglaláskori magyar temető Erdélyben. A stratégiailag fontos Maros partján számos egyéb magyar temető létezik, amelyeket azonban csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem tártak fel.

A részben feltárt kategóriába tartozik a nagy gyulafehérvári temető, viszont a piskitelepi, a dévai és vajdahunyadi feltáratlanul maradt – írja a Nyugati Jelen. Déván például az 1970-es években egy építkezésnél bukkantak honfoglalás kori magyar sírokra, a Securitate – a román titkosszolgálat Ceausescu idején – azonban betiltott minden régészeti kutatást.

ng.hu


Kapcsolódó cikkek | Hírek




porno ankara tercume
Samsun Escort istanbul escort lida lida hacklink webmaster forumu