Szombat éjfélig válaszolhat a román államfő a terroristaperben ártatlanul elítélt magyarokért indított petícióra

A végcél nem lehet más, mint a jogtalanul, koncepciós perben hosszú börtönbüntetésre ítélt magyarok szabadon bocsátása.
Fotó: ccir.ro


2019. január 5. szombat, 20:59 perc   

A végcél nem lehet más, mint a jogtalanul, koncepciós perben hosszú börtönbüntetésre ítélt magyarok szabadon bocsátása.

Még mindig alá lehet írni a Romániában koncepciós perrel bebörtönzött Beke István és Szőcs Zoltán kiszabadítására általa indított petíciót – hívta fel a figyelmünket a petíció elindítója, Kékesi Raymund jogász.

A kérést Kulcsár Terza József, Kézdivásárhely országgyűlési képviselője és Fejér László Ödön, a bukaresti parlament szenátora Klaus Iohannis államfőnek is benyújtotta, a válaszadási határidő 30 napos, további 15 nappal meghosszabbított végső határideje pedig január 5-én, azaz holnap telik le. A petíció azt kéri Iohannis elnöktől és Szijjártó Péter magyar külügyminisztertől (ugyanis az érintettek magyar állampolgárok is), hogy minden lehetséges eszközzel lépjenek fel az ítélet megsemmisítéséért. A CitizenGO oldalon indított petíciót már több, mint 12 ezren írták alá, és még mindig lehet hozzá csatlakozni ITT. A nemleges vagy éppen elmaradó államfői válasz esetén Kékesi elviszi az aláírásokat Iohannisnak.

Az Európai Unióban példátlan jogi visszaélések történtek abban az ügyben, amelynek a végén két magyar fiatalembert előbb majdnem egy, majd további öt-öt évnyi börtönre ítéltek koncepciós perben Romániában. Az ügy akkor indult, amikor Beke Istvánt 2015. december 1-jén, vagyis Erdély megszerzésének román állami ünnepén letartóztatta a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DICOTT) azzal a gyanúval, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom helyi tagjai bombát akartak robbantani az állami ünnepre szervezett kézdivásárhelyi katonai parádén. Közösség elleni merénylet kísérletével és az arra való felbujtással, valamint robbanóanyaggal való visszaéléssel vádolták a két magyart, és noha a bíróság sem látta bizonyítottnak az emberölés szándékát, továbbra is fogva tartották őket – természetesen európai viszonylatban nem megfelelő börtönkörülmények között. A vád alapja egy lehallgatott beszélgetés rossz minőségű hangfelvétele volt, amelyen a román állami ünnepség felrobbantásával viccelődtek.

Véletlenek: különös időben, különös mennyiségben érkező küldemény

Csaknem másfél évig húzódott az ügy, majd 2017. április 7-én a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság felmentette a két magyar vádlottat az alkotmányos rend elleni cselekmény kísérletének, illetve az arra való felbujtás vádja alól. Az ítélet indoklása szerint tehát nem akartak terrorcselekményt megvalósítani, azonban mivel Beke István beszerezte a „riadalomkeltésre alkalmas, de csak tűzszerészek által kezelhető petárdákat, amelyekről tudta, hogy tilos ilyeneket birtokolni”, őt 11 havi és 6 napi börtönre ítélték, Szőcs Zoltánt pedig felbujtásért 10 havi és 8 napi börtönre ítélték. A szokatlan időtartamok pontosan olyan hosszúak, amennyit előzetesben ült a két vádlott – a román bíróság így akarta utólag legitimálni az ártatlanul meghurcolásukat, valamint nyilván megelőzni a kártérítési igényt.

Az indoklás további érdekességei a „riadalomkeltésre alkalmas, csak tűzszerészek által kezelhető petárdák”, amelyeket Beke a tilalom ellenére birtokolt. A jogi bikkfanyelven közölt vád azt jelenti a valóságban, hogy a férfi szabálytalanul tárolt a lakásán petárdákat és játéküzletekben is hozzáférhető, gyerekjátékhoz való pukkanó tölteteket. A történet különleges mozzanata, hogy Beke István még 2014 októberében rendelte meg az az évi szilveszteri bulira és gyermeke születésnapi partijára a petárdákat, amelyek többszöri levélváltás után sem érkeztek meg. Végül a kézbesítésről való lemondás ellenére, bő egy év késéssel mégiscsak megérkezett a küldemény, ráadásul több, mint amennyit rendelt. Merő véletlenségből éppen 2015 november végén kapta kézhez Beke, azaz néhány nappal a letartóztatása előtt.

Nem is védekezhettek a terrorizmus vádja ellen

Az ítéletbe egyik fél sem nyugodott bele: Beke és Szőcs fellebbeztek, mivel romániai és nemzetközi viszonylatban is példátlan, hogy petárdák birtoklásáért majdnem egy évnyi letöltendő börtönbüntetésre ítéljenek valakit. A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség ugyanakkor súlyosbításért fellebbezett. Persze nem is Románia lenne, ha nem folytatódtak volna a jogsértések az ügyben. Az ügyészség a 2018. július 4-én hozott fellebbviteli ítélet előtt, de már a perbeszédeket követően, az jogellenesen megváltoztatta a vádat közösség elleni merényletre tett kísérletről terrorista cselekedetre. A hirtelen változtatásra nem tudott felkészülni a védelem, főleg, hogy a bíróság sem a vádlottakat, sem az ügyvédeiket nem is értesítette róla. A védőbeszédek így csak a pirotechnikai eszközzel visszaélés vádjára korlátozódtak, amely alól fel is mentették a két férfit, csakhogy egyúttal jogerősen öt év letöltendő börtönre ítélték őket terrorizmusért. Olyan vádpontok alapján, amelyek ellen lehetőséget sem kaptak a védekezésre.

Intézményes magyarellenesség Romániában

A Klaus Iohannisnak címzett, mostanáig 12 ezer ember által aláírt levél a jogi visszásságok és eljárásjogi hibák mellett azt is bemutatja, hogy nem csupán a Beke István és Szőcs Zoltán ellen hozott ítélet alaptalan és bizonyítatlan, hanem a per egyértelműen az erdélyi magyarság jogaiért szót emelők megfélemlítését célozza. A romániai magyargyűlölő tendencia egyértelmű:

Horváth Anna kolozsvári alpolgármestert vád alá helyezte a korrupcióellenes ügyészség (DNA).

A Székely Mikó Kollégium épületét a román államnak ítélte a bíróság.

A román hatóságok megpróbálták bezáratni, feloszlatni a marosvásárhelyi római katolikus gimnáziumot.

A kárpótlás folytatása helyett inkább újra államosítják a Bánffy család erdőit.

Bírósági döntéssel a román állam tulajdonában tartották a katolikus egyháznak visszajáró gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárat és tudományos gyűjteményt.

Az idei tanév kezdetekor váratlanul új tanügyi rendeletet fogadtak el, mely szerint a kisebbségi nyelven oktató iskolákban a tanítók helyett (magyarul nyilván nem tudó) szakképzett román nyelv és irodalom tanároknak kell oktatniuk a román nyelvet.

Szatmátnémetiben alig pár hónap múltán meggyalázták Széchenyi István idén március 15-én felavatott szobrát

A Nagyváradon megjelent, „Szopassuk meg a bozgort!” visszatérő szurkolói rigmust használó, magyarellenes falragasz az ügyészség szerint csak gyalázkodó, és nem uszít gyűlöletre vagy diszkriminációra, s így nem bűncselekmény, csupán kihágás.

Ezek csupán a közelmúlt eseményei, de ez sem elég ahhoz, hogy például az Európai Unió illetékeseiben aggályok merüljenek fel a román jogállamiság helyzetével kapcsolatban. Az államfőhöz benyújtott petíció válaszadási határideje eredetileg 15 nap lett volna, de mivel a két magyar képviselő nem a parlamenten keresztül, hanem közvetlenül az elnöki hivatalban nyújtotta be, így jogi csűrés-csavarással 30 napra tolódott ki, amit az államfő további 15 nappal meghosszabbíthat. A 30 nap karácsony előtt múlt el válasz nélkül, a 45 nap pedig január 5-én telik le. A labda még mindig a román elnök térfelén pattog.

Kékesi Raymund közölte, hogy amennyiben az elnök nem hagyja jóvá a kérelmet vagy nem válaszol rá, következő lépésként a sajtó jelenlétében adják át az Államelnöki Hivatalnak a több, mint 12 ezer aláírást, ezzel még nagyobb nyilvánosságot biztosítva a szégyenletes ügynek. A végcél pedig természetesen nem lehet más, mint a jogtalanul, koncepciós perben hosszú börtönbüntetésre ítélt magyarok szabadon bocsátása. (Forrás: pestisracok.hu)


Hírdetés