Több száz gyilkos járkál szabadon Románia utcáin

Rendőrségi adatok szerint 2009-től 2018-ig 633 olyan gyilkosság történt, amelynek az elkövetőjét máig nem sikerült azonosítani. Az ismeretlen tettesek bármikor újra ölhetnek.


2019. szeptember 10. kedd, 14:00 perc   

Rendőrségi adatok szerint 2009-től 2018-ig 633 olyan gyilkosság történt, amelynek az elkövetőjét máig nem sikerült azonosítani. Az ismeretlen tettesek bármikor újra ölhetnek.

A hivatalos statisztika azt mutatja, hogy gyakorlatilag az országban több száz gyilkos járkál szabadon, akikkel naponta összefuthatunk, és akik ismét emberéleteket olthatnak ki. A rendőrség csupán annyit képes közölni róluk, hogy minden erőfeszítést megtesz kézre kerítésükért.

A belügyminisztérium adatai szerint Romániában évtől évre egyre több olyan gyilkosság történik, amelynek nem sikerül azonosítani az elkövetőjét. 2009 és 2019 között az ismeretlen személyek által elkövetett emberölések aránya 61,4 százalékkal növekedett, ami már csak azért is furcsa, mert a belügyminisztérium állománya ez idő alatt jelentősen növekedett, akárcsak a bekamerázott területeké.

2009-ben 392 gyilkosság maradt kiderítetlen, és 2014-ig a az ismeretlen elkövetőjű gyilkosságok száma alig változott – 2014-ben 405 tettest kerestek –, ezt követően viszont fokozatosan emelkedett az ismeretlen elkövetők száma, amely újabb két év után már 542-re emelkedett, hogy további két év múlva elérje a 663-at.

Litvánia vezet

Románia szomszédos államaiban egyébként a 100 ezer lakosra jutó gyilkosságok száma a Moldovai Köztársaságban a legnagyobb, eléri a 6,5-öt. Érdekes módon Ukrajna csak a második helyen szerepel, 4,3 gyilkossággal. Jóval kevesebb gyilkosság történik Románia déli szomszédjában, Bulgáriában, ahol 100 ezer főre csak 1,9 emberölés jut. Magyarországon ez a szám alig 1,3, Szerbiában pedig mindössze 1,2. Az Európai Unióban a 100 ezer főre eső gyilkosságok szempontjából a Balti-országok az „élvonalba” tartoznak. Litvániában 100 ezer lakosonként 6,7, Észtországban 5, Lettországban 4,7 gyilkosság történik. Málta 2,8 gyilkossággal foglalja el a negyedik helyet, a 2 gyilkossággal szereplő Ciprus előtt. A hatodik helyen, 1,9 gyilkossággal Bulgária áll, 0,2 százalékkal megelőzve Görögországot és Romániát, majd Belgium és Finnország következik, 100 ezer lakosonként 1,6-1,6 gyilkossággal.

Magyarország, 1,3 gyilkossággal a tizenkettedik, vagyis uniós viszonylatban még a táblázat első felében szerepel, előtte, 1,4 gyilkossággal, Szlovákia áll. Utána négy ország – Horvátország, Írország, Lengyelország és Portugália – következik, egyenként 1,2 gyilkossággal, 1-1 gyilkosság történt Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Csehországban. Ausztriában, Olaszországban, Hollandiában 100 ezer lakosra csupán 0,9 gyilkosság jut, Dániában, Németországban, Luxemburgban és Spanyolországban mindössze 0,8. A táblázat legvégén Svédország és Szlovénia található, csupán 0,7 gyilkossággal. Az Európai

Unióban egyébként a 100 ezer lakosra jutó gyilkosságok átlagos száma 1,69, ennél valamivel alacsonyabb, mindössze 1,6 a schengeni térségben.

Tehetetlen hatóságok

Szakemberek egybehangzó véleménye szerint a gyilkosságok számából korántsem lehet arra következtetni, hogy egyes országokban az emberek hajlamosabbak az erőszakos akciókra, mint máshol. Sokkal inkább az illetékes hatóságok tehetetlenségéről és hozzá nem értéséről van szó. Vagyis rendszerhibáról. Romániában is éppen ez történik. Az országban évről évre növekszik a „tettesek nélküli” gyilkosságok száma, a hatóságok viszont semmit sem tesznek a rendfenntartó erők, a közbiztonsági rendszer reformjáért. A hazai és a világsajtót bejáró caracali gyilkosságok ezt kiválóan illusztrálják. A tíz év alatt felgyűlt, 633 „tettes nélküli” gyilkosság közül 56 amúgy a múlt évben történt.

A caracali tragédia nyomán fény derült arra is, hogy Olt illetve Dolj megyében 103 eltűnt személyről tudnak, akiket még mindig nem sikerült megtalálni. Közöttük három kiskorú is szerepel. A romániai főügyészség öt évre kiterjedő felmérést készített a gyilkosságok területi megoszlásáról. Első megállapításuk az volt, hogy az emberölések nagyjából egyenletesen oszlanak meg az ország területén, nincsenek olyan régiók, megyék, ahol jelentősen az átlagos alatt vagy fölött lenne a gyilkosságok száma.

Az utcán követik el a legtöbb gyilkosságot

Országos viszonylatban a vizsgált időszakban az elmúlt tíz évben a legtöbb gyilkosságra 2012-ben került sor: számuk elérte az 594-et, az áldozatoké 630 volt. A következő esztendőben 541 emberölés történt, 603 áldozattal, 2014-ben pedig a gyilkosságok száma 452 volt, az áldozatoké pedig 468. A legkevesebb gyilkosságra, 475-re 2011-ben került sor, ezek 486 áldozatot követeltek. Az áldozatok száma azért haladja meg a gyilkosságokét, mert számos esetben a tettes több áldozattal is végzett. Romániában a legtöbb gyilkosságot egyébként az utcán követik el. Ez mindenképpen arra mutat, hogy a közrend fenntartóinak – a rendőrségnek és a csendőrségnek – akad még bőven tennivalója. A második helyen a lakásokban elkövetett gyilkosságok szerepelnek, az emberölés ilyenkor legtöbbször családon belül történt. Nemek szerint a legtöbb gyilkos a férfiak sorából kerül ki. A tettesek többnyire iskolázatlan, munkanélküli személyek. - írja a maszol.ro


Hírdetés