Tőkés: Nem jól áll az erdélyi magyarság szénája

Mit szóljunk ahhoz, hogy az RMDSZ a kormánypártokkal kötött együttműködési megállapodással máris – szinte látatlanban – sietett legitimálni a Lia Olguța Vasilescu miniszterrel és több más társával terhes Dragnea–Grindeanu-kormányt?


2017. január 9. hétfő, 15:08 perc   

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, az Európai Parlament tagja – akit a Fidesz-KDNP nemzeti listáján erdélyi képviselőként választottak be 2014-ben az unió törvényhozásába – január 9-én délelőtt tartotta meg a 2017-es év első sajtótájékoztatóját a nagyváradi parlamenti irodában.

Tőkés László elöljáróban köszöntötte a megjelent újságírókat, minden vonatkozásban jobb esztendőt kívánva nekik az éppen hátra hagyottnál – közölte a képviselő sajtóirodája.

Minden évkezdet alkalmat nyújt a visszatekintésre is, nem csupán a jövőfürkészésre – mondotta az EP-képviselő –, s mivel az évváltás mindig közel van időben az 1989-es rendszerváltoztató események évfordulójához, mérlegre tevődik ilyenkor is az, hogy mire jutottunk Romániában az akkori elvárásainkhoz, reményeinkhez, céljainkhoz képest, a sorsfordító napoktól egyre távolodva. Ennek egyfajta rövid összegzése szerepel abban a Nyilatkozatban, amit ez alkalommal fogalmazott meg és adott ki Tőkés László, s amit közleményünkhöz mellékelünk.

A közelmúlt eseményeit illetően a sajtótájékoztatón elhangzott: a december 11-i parlamenti választások nem sok jót ígérnek. A román posztkommunisták bevörösítették győzelmükkel Románia egész térképét, s a feltétel nélküli csatlósuknak jelentkező RMDSZ túlnyerte magát. Az EMNT elnöke üdvözölte a szövetség elnökének azt a megnyilatkozását, hogy Romániában a román–magyar viszonyt egy kétoldalú társadalmi szerződéssel kellene rendezni, úgy vélte azonban, hogy az RMDSZ tévúton halad, amikor a román nacionalista baloldallal szövetkezik. Szerinte ugyanis az elmúlt 27 év bizonyította, hogy az RMDSZ pártpolitikai logikán alapuló megoldásai nem vezetnek célba. Nemzetpolitikai alapon kell rendezni a romániai magyarság helyzetét – szögezte le Tőkés László. Ő maga már a diktatúra bukása után is azt szorgalmazta, hogy egy széles körű, reprezentatív román–magyar kerekasztal-megbeszéléssorozaton kellene kidolgozni a többségi-kisebbségi együttélés feltételrendszerét. 

A továbbiakban az RMDSZ választási kampányának kettősségeiről és azokat betetőző paktumpolitikájáról szólt, illetve a szövetség álságos „káderpolitikájáról, valamint a legutóbbi pártkongresszuson meghirdetett „újratervezés” fiaskóiról. Az EMNT elnöke nehezményezte, hogy az RMDSZ magyarországi kormánytámogatással visszaállította a romániai magyar egypártrendszert, hiszen a kampánypropagandában hangoztatott „magyar összefogás” csak egy szemfényvesztő blöff volt, ami a szavazatmaximalizáláshoz kellett. Visszatetsző az is, hogy Kelemen Hunorék előbb román veszéllyel riogatták választóikat, majd a magyarellenes többségi erőkkel kötöttek együttműködési megállapodást. Az EP-képviselő szerint az RMDSZ-nek nem lehet tovább „kétfelé sántikálnia”, el kell döntenie, hogy a posztkommunista romániai SZDP-nek, vagy a magyarországi rendszerváltó Fidesz-KDNP-nek akar-e a partnere lenni.

Saját egyházán belül is gyarapodnak a visszarendeződés jelei – jelezte sajnálattal a Királyhágómelléki Református Egyházkerület korábbi püspöke, konkrét példákat hozva fel. 

Tőkés László úgy értékelte, hogy ellentmondásos folyamatok játszódnak le az egész romániai társadalomban. A megrekedt rendszerváltoztatás szükségszerű folytatása továbbra is kétséges, vannak biztató, de elkeserítő jelek is. Kijelentette: a múlttal való szembenézés nem állhat le, a kommunista diktatúra bűneit fel kell tárni, az elkövetőket meg kell büntetni, nemkülönben azokat is, akik 1989-ben és azután ellopták a forradalmat. Ami az erdélyi magyarság ügyét illeti, azt mondta: „Azt remélem, hogy a Fidesz-kormány egy teljes és valóságos összefogást fog támogatni, hiteles, az autonómia iránt elkötelezett közszereplőket, nem pedig opportunista, korrupt fennforgókat, és nem a posztkommunista egypártrendszert fogja véglegesíteni az erdélyi magyar politikai életben” – fogalmazott Tőkés László.

Alább olvasható a politikus ma kiadott politikai nyilatkozata.

 

Nyilatkozat

 

Huszonhét évvel a Ceauşescu-diktatúra bukása után

Ézsaiás próféta könyvében Isten amiatt mond ítéletet Izráel főemberei és hamis prófétái fölött, „mert a nép vezérei hitetőkké lettek, és akiket vezetének, elvesztek” (És 9,15-16). Közel három évtizeddel a Ceauşescu-diktatúra bukása után ez az ítélet látszik beteljesedni Románia egész politikai osztályán, annak utána, hogy választópolgáraikat sokadszorra ismét félrevezették, és népének vesztére ismét a kommunista visszarendeződés útjára térítették országunkat.

Fájdalmas, hogy a tavalyelőtti Collectiv-tűzeset katartikus következményei, illetve Klaus Iohannis ígéretesnek mutatkozó államelnökké választása nyomán a román társadalom ismét visszasüllyedt előbbi állapotába, és a decemberi országos választásokon negatív részvételi rekordot döntve, a rendszerváltozás kezdete óta egyik legnagyobb arányú győzelméhez segítette hozzá az utódkommunista Szociáldemokrata Pártot (PSD). Keserű iróniája a sorsnak, hogy annak 27. évfordulóján Románia ezzel az ellenforradalmi választási eredménnyel köszöntötte 1989 szabadító karácsonyát…

Mintegy összhangban a decemberi választások forgatókönyvével, a temesvári népfelkelés idei évfordulóját a Királyhágómelléki Református Egyházkerület is a politikai visszarendeződés jegyében „ünnepelte”. Az történt ugyanis, hogy az Egyházkerületi Közgyűlés december 10-i ünnepi ülésén, a magyar kormány rangos képviselőinek, valamint Szász Jenőnek, a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet jelenlegi, illetve az erdélyi Magyar Polgári Párt volt elnökének a jelenlétében, Csűry István újraválasztott püspök azt a Zsigmond József egykori vikáriust tüntette ki a Pro Ecclesia-díjjal, aki D. Papp László bukott kollaboráns püspök alias PĂUN helyettese és jobb keze volt az ateista önkényuralom idején. Az ERDEI SÁNDOR fedőnevet viselő egykori ügynök laudációját ráadásul egy másik volt Securitate-besúgó, Veres-Kovács Attila alias KATONA mondotta el az ünnepi közgyűlésen…

Év végi friss hír, hogy emberiség elleni bűncselekmény gyanújával a román katonai ügyészség bűnvádi eljárást indított Ion Iliescu volt román államfő és gyanúsított tettestársai ellen, az 1990 júniusában lezajlott ún. bányászjárás ügyében. Az is örvendetes fejlemény, hogy ezzel párhuzamosan a katonai ügyészség ugyanezzel a gyanúval indított vizsgálatot az 1989-es erőszakos cselekmények felderítésére. A kommunista és a posztkommunista múlttal való szembenézés, valamint a törvényes számonkérés jogállami követelményeinek categoricus imperativusa értelmében csak remélnünk lehet, hogy a megalakuló szociáldemokrata–demokrata liberális (PSD–ALDE) kormány nem fogja útját állni az igazságtételnek, ezáltal pedig a rendszerváltozás folytatásának az új esztendőben. A román igazságszolgáltatás ezzel együtt szintén adósunk az 1990-béli marosvásárhelyi „fekete március” kivizsgálásával és a tettesek felelősségre vonásával.

A demokratikus rendszerváltozás folytatása tekintetében az utódkommunista-liberális kormányénál is messze nagyobb következetesség várható el a rendszerváltó Fidesz–KDNP részéről hathatós választási támogatásában részesített RMDSZ-től. A temesvári magyarság forradalmi öröksége, másfelől kiváló választási eredményei, a magyar szavazók megelőlegezett bizalma is erre kötelezi a romániai magyar parlamenti pártot. Ehhez azonban az szükséges, hogy – Illés prófétával szólva – „ne sántikáljunk kétfelé”.

Nem kétséges, hogy a PSD-hez hasonlóan az RMDSZ is elsősorban a kirívóan alacsony országos választási részvételnek köszönheti parlamenti sikerét, az öt százalékon felüli teljesítményét pedig Orbán Viktor miniszterelnök népszerűségtranszferének, Kövér László házelnök önmegtagadó erdélyi választási korteshadjáratának, valamint a magyar kormány médiaapparátusának. Ezt követően viszont most már el kell döntenie, hogy kivel tart: a PSD-vel vagy a Fidesszel? Vagy: fenntartja még továbbra is a magyarhoni pártokkal szembeni „azonos távolság” elvét? Továbbá: valóban kiáll-e az erdélyi magyar közösség önrendelkezése, illetve Székelyföld és Partium területi autonómiája mellett?

Biztató jelnek számít Kovács Péter RMDSZ-es ügyvezető elnök váratlan eltávolítása, valamint az RMDSZ-hez kötődő nemzetidegen sajtótermékek felszámolása, illetve megtisztítása. De mit szóljunk ahhoz, hogy az RMDSZ a kormánypártokkal kötött együttműködési megállapodással máris – szinte látatlanban – sietett legitimálni a Lia Olguța Vasilescu miniszterrel és több más társával terhes Dragnea–Grindeanu-kormányt? Hasonlóképpen aligha elfogadható annak tehertétele, hogy olyan régi-vonalas vagy korrupt, vagy opportunista képviselők és szenátorok képviseljék közösségünket a román parlamentben, mint – példának okáért – Verestóy Attila, Márton Árpád és Seres Dénes, vagy Szabó Ödön és Biró Rozália, avagy Bíró Zsolt és Sebestyén Csaba. Ugyan bizony Biró Rozália, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke hivatott bennünket képviselni ország-világ előtt, annak a Vincze Loránt RMDSZ-tisztviselőnek a társaságában, akit semmiféle legitim képviseleti joggal nem ruházott fel az erdélyi magyarság?

Jól tudott, hogy az RMDSZ–MPP „összefogás” nem több, mint egy jól kiagyalt választási blöff a szavazatmaximálás érdekében. Igazi és valóságos összefogásra van szükség, mely nem csupán az erdélyi magyarság széles szavazótáborának mintegy 40 százalékát fogja össze, hanem egész romániai közösségünket. És végképpen véget kell vetni annak az erdélyi magyar egypártrendszernek, mely a kommunizmus egyik legsötétebb maradványa, az európai és a magyar demokráciának pedig valóságos szégyene. Hogyha igazi rendszerváltozásra, valódi „újratervezésre” és az RMDSZ tényleges megújítására törekszünk – akkor Markó Béla, Verestóy Attila, Frunda György, Takács Csaba és pártnómenklatúrájuk „korszakalkotóként” való pózolása is kész politikai anakronizmus (lásd a mellékelt csoportképet): az erdélyi magyar közéletben is teljes rendszerváltozásra kell sort kerítenünk. Sorin Grindeanu miniszterelnök szavai szerint ez jelenthetné a magyar normalitást egy „normális Romániában”, valamint egy normális Kárpát-medencei magyar nemzetpolitikában…

Nem pártpolitikai, hanem nemzetpolitikai logika alapján kell rendezni az – erdélyi – magyarság ügyét. Politikai közösségként – is – újjá kell szerveznünk magunkat. Kós Károlyék Kiáltó szava értelmében: új típusú társadalmi szerződést kell kötnünk egymással. Száz év után Erdélyt csak ilyenképpen állíthatjuk talpra.

 

Nagyvárad, 2016. január 9.

Tőkés László

EP-képviselő

az EMNT elnöke


Kapcsolódó cikkek | Hírek




porno ankara tercume
Samsun Escort istanbul escort lida lida hacklink webmaster forumu